Hírek

A gazdálkodók egyre jobban aggódnak a farkasok miatt

A farkasok már nemcsak alkalmai látogatók nálunk, de tartósan meg is telepedtek. Mivel őshonos ragadozókról van szó, újbóli megjelenésük alapvetően örömteli dolog, de az is tény, hogy a visszatérő nagyragadozók megnehezítik érintett gazdálkodók helyzetét.

Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztració)
2021. május 31.

A farkasok már nemcsak alkalmai látogatók nálunk, de tartósan meg is telepedtek. Mivel őshonos ragadozókról van szó, újbóli megjelenésük alapvetően örömteli dolog, de az is tény, hogy a visszatérő nagyragadozók megnehezítik érintett gazdálkodók helyzetét.

„Egyre fenyegetőbb a farkas garázdálkodása, de a védett állattal szemben tehetetlenek az elkeseredett gazdák. Féltik a jószágot, féltik az életüket” – írta közösségi oldalán Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki egy videót is közzétett, amelyen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gazdáknál tett látogatásáról számolt be. A videó fókuszában a farkasok állnak, amelyek miatt, ahogy Győrffy Balázs fogalmaz „…még nagyon sokan ki sem merték hajtani a jószágokat, és takarmányozni kell őket ahelyett, hogy legelnének.”

A videóban egy telkibányai gazda arról panaszkodott, hogy tavaly 50-60 borjú nem került be az istállóba, 6-7 juhot széttéptek a vadak, egy tenyészbika pedig eltűnt. A gazda arról is beszél, hogy a többsoros villanypásztor sem jelent tökéletes megoldást a farkasok ellen, mert az állatok alatta kaparnak utat maguknak.

A videóban megszólal Horváth Jenő, Füzér polgármestere is, aki gazdálkodóként, vadászként és egy zempléni település vezetőjeként is érintett a „farkas-kérdésben”, és közvetlen kára is volt már, egy borjúját vitték el a ragadozók. Szerinte a problémát mindenképpen kezelni kellene, azonnali kártérítésre, és ahol kell, a legelő állatok folyamatos védelmére és felügyeletére van szükség.

A témáról Füzér polgármestere már többször nyilatkozott, például pár hónapja a Hegyalja Televízió egy korábbi műsorában, ahol több farkasokról készült videó mellett a saját felvételét is megmutatta, amelyen fényes nappal öt farkas kutat szarvasok után Telkibánya határában.

Ahogy a beszélgetésben fogalmazott, a farkasokkal való békés együttélés kereteinek kidolgozása, az ezzel kapcsolatos egyeztetések már folyamatban vannak. Ők is dolgoznak a javaslataikon, amelynek része lenne, hogy vadászati szempontból különleges rendetetésű területté nyilváníttatnák Füzér csaknem 3500 hektáros határát, az intézkedéssel a farkasok és a hiúzok életterét védenék, ezzel együtt pedig azt is kezdeményezték, hogy az ilyen helyeken a farkasok által okozott kár kifizetése váljon egyszerűbbé és gyorsabbá.

Ahogy arról már mi is többször írtunk, a farkasok az Északi-középhegység több területén nemcsak kóborlóként jelennek meg, de már szaporodnak is. A nagyragadozók hosszú távon hozzájárulhatnak az adott élőhely változatosságához és az erdők természetszerűbbé válásához, így visszatérésük fontos és pozitív jelzés a természet állapotáról.

A gazdálkodókat a haszonállatok megvédésében az illetékes nemzetipark-igazgatóságok is segítik, például a többsoros villanypásztorral, és létezik már a Kuvasz-őr program is, amelynek keretében a gazdálkodók kuvaszkölykökhöz juthatnak.

A Zemplén térsége egyébként mindig is nagyragadozós terület volt, Füzér határában ejtették el az utolsó medvét 1917-ben. Az elmúlt sok-sok évtized alatt az emberek nem találkoztak itt farkasokkal és medvékkel, most azonban újra kell tanulni az együttélést, úgy, hogy az a nagyragadozók és az emberek számára is a lehető legjobb legyen.

Cikkajánló