A konyhádban is tehetsz azért, hogy jobb legyen a világ

Mindeközben nem is megyünk messzire, kicsit babrálunk a konyhában, körülnézünk a kertben és leugrunk a boltba. És hogy mit csinálunk? Kezünkbe veszünk például egy brokkolitorzsát, alaposan megnézzük a tojásokat, találkozunk amerikai sztárséfekkel, a rendrakás királynőjével, Marie Kondóval, és átértékeljük a fűnyírási technikánkat is. Indulhatunk?

Finomságok maradékokból

Kezdjük a világmegváltást a konyhában. Tudtad, hogy a Földön előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna megy veszendőbe évente. Ahhoz, hogy ezt a mennyiséget előállítsák, a mezőgazdaságban felhasznált összes víz egynegyedét használják el, és emiatt a mennyiség miatt az üvegházhatású gázok éves kibocsátásnak 8 százaléka kerül a légkörbe. Teljesen feleslegesen.

A kanadai IKEA nemrégiben egy szuper szakácskönyvvel állt elő, amelyben konyhai hulladékok, például almacsutka és megmaradt zöldségdarabkák felhasználásával készíthetünk ételeket. A sárgarépa vagy a cékla levele például jól használható salátákba, a retek leveléből pedig ízletes pesto készíthető. Az amerikai séfek közreműködésével készült könyvben ötven olyan receptet találhatunk, amellyel csökkenthetjük a pazarlást. A könyv innen ingyenesen letölthető a netről.

Tegyünk a túlfogyasztás ellen

Napjainkra elképesztő méreteket öltött a túlfogyasztás, és ez minden probléma forrása, az emberiség pazarló életmódja. 2019-ben július 29-én elértük a Túlfogyasztás napját, vagyis hét hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. 1970-ben ez a nap még december 23-ára esett. Mi itt, Európában úgy élünk, mintha 2,2 Földünk lenne. Pedig nincs. Némi halvány fénysugár, hogy 2020-ban mérséklődött valamivel a globális fogyasztás, a korábbi évhez képest több mint három héttel későbbre, 2020. augusztus 22-ére tolódott a Túlfogyasztás napja.

Ha most körülnézünk az otthonunkban, biztos, hogy a többség rengeteg felesleges holmit lát maga körül. A probléma egyik végén szigorú tekintettel ott áll Marie Kondo, a rendrakás királynője, akinek segítségével a selejtezés mesterivé válhatunk, a probléma forrásánál, a boltban, az online webshop kínálatát böngészve, azonban csak magunkra számíthatunk. Egyedül mi tudunk magunknak megálljt parancsolni, és azt mondani: ezt nem veszem, mert ha belegondolok, tulajdonképpen nincs is rá szükségem.

Legyünk tudatos vásárlók

Ha környezettudatosak szeretnék lenni a vásárlás során, számos szempontot kell szem előtt tartanunk. A zöldségek, gyümölcsök esetén a túlcsomagolás mellőzése mellett érdemes figyelembe venni a szezonalitást is, és azt, hogy honnan érkezett a polcra az adott termék. Hisz minél messzebbről jön az áru, a szállítás miatt annál nagyobb terhet jelent a környezet számára. Ráadásul a messziről jött zöldséget, gyümölcsöt sok esetben tartósítószerekkel is kezelik.

A pékáruk és húskészítmények esetén érdemes a minél kevesebb, annál jobb elvet követni, már ami az összetevők listáját illeti. De a megvásárolt tojásokkal is lehetünk környezettudatosak, ehhez a tojásokon látható kódot kell figyelnünk, ami elárulja, hogy a tyúk, amitől a kezünkben tartott tojás származik, milyen körülmények között él, szűk rácsok közé zárva, vagy szabadban és boldogan.

Még több tipp egy profi tudatos vásárlótól ebben a korábbi cikkünkben.

Érdemes fellapozni a Felelős Gasztrohős oldalt is, ahol többek között megtaláljuk a szezonális zöldségek, gyümölcsök listáját hónapra lebontva és azoknak a helyi termelőknek a listáját, akiktől online is rendelhetünk. De számtalan jó zöldítő ötlet is van itt. Azt például tudtad, hogy a tojásfőzés után a kihűlt vizet érdemes a cserepes növényeinkre önteni, mert a főzés során a tojások héjából hasznos tápanyagok főnek ki?

Rend a lelke a hűtőnek

A rend nemcsak a lelkünknek tesz jót, de a pénztárcánknak és végső soron a Földnek is. Ha átlátható rend van a hűtőben és a kamrában, akkor sokkal inkább képben vagyunk az otthoni készletekkel kapcsolatban, és nem kell újra és újra azzal szembesülnünk, hogy már megint azelőtt járt le valami, mielőtt egyáltalán észrevettük volna, hogy ilyesmi is van otthon. A hűtőnek egyébként is jót tesz a rend, mert ahhoz, hogy jól működjön, nem árt, ha szabadon áramolhat a hideg levegő.

És tegyük hozzá azt is, hogy a „Minőségét megőrzi” dátum nem azt jelenti, hogy ezután a termék tuti megromlott, csak arra utal, hogy eddig a dátumig legjobb a minősége, de még utána is el lehet azt fogyasztani. Szóval ahelyett, hogy reflexből a kukába dobnánk, inkább először kóstoljuk meg.

„Csak a szép zöld gyep”

A kertet is sok szempontból tehetjük zöldebbé, a komposztálás mellett mondjuk azzal, ha beporzóbaráttá varázsoljuk azt.

A zárvatermő növényeknek közel 90 %-a számára fontos az állati beporzás, a gazdasági növények 70 %-ra igaz ugyanez. A rovarok, és köztük a beporzók azonban nagy bajban vannak, vészesen fogynak. A probléma forrása ezúttal is az ember, és a helyzet javulása is rajtunk áll. És ezért mi magunk, az otthonunkban is sokat tehetünk.

Például úgy, hogy a focipálya-kinézetű zöld gyep helyett inkább vadvirágos rétet varázsolunk a kertbe. És ehhez még varázserő sem kell, elég, ha csak másképp nyírjuk a füvet, és a kert egy részében meghagyjuk a virágokat. Hadd virágozzanak a százszorszépek, pitypangok, repkények, és jöjjenek a méhek, lepkék, zengőlegyek!

Ma már lehet olyan magkeverékeket is vásárolni, ami kimondottan nálunk őshonos vadvirágok magjaiból áll, ezeket nemcsak a kertben, de például szőlőültetvények sorközében és szántóföldek szegélyében is használhatjuk. Ami nemcsak szép látvánnyal ajándékoz meg bennünket nyárra, de nagyon hasznos is. Hogy miért, arról ebben a cikkben írtunk.

Egy beporzóbarát kertben arra is ügyelni kell, hogy kora tavasztól késő őszig legyenek virágzó növények, és a beporzók aktív időszakukban végig találjanak maguknak táplálékot. További részletek ebben a cikkben, ezen a linken pedig egy hasznos kiadványt találtok.