Budapest látképe világhírű: a lábunk alatt drámai módon találkozik a középhegység a síksággal, Buda Pesttel, és a város szövetén át felsejlenek a magyar történelem fejezetei is. A Rákosszentmihályon található, impozáns méretű Kertvárosi-kilátóból a hegyek koszorúzta főváros látképe nem kevésbé drámai, de az innen nyíló, új perspektíva különösen izgalmassá teszi a látványt.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987. december 11-én vette fel a főváros Duna-parti látképét és a budai Várnegyedet a világörökségek listájára, majd 2002-ben csatlakozott ehhez a Hősök tere és környéke, valamint az Andrássy út. Az indoklásban többek között az szerepel, hogy a Duna két partján elterülő történelmi városkép kiváló példája az emberi civilizáció és a természeti környezet harmonikus együttélésének.
A budapesti XVI. kerület Rákosszentmihály kerületrészében található, 22 méter magas Kertvárosi-kilátóból nézve szó szerint előttünk terül el a város, s közvetlenül a háztetőrengeteg felett a Várhegy rajzolódik ki, s mindezt a Budai-hegység íve foglalja keretbe.
A hegyek által körbeölelt főváros látképének drámaiságát csak tovább fokozza a Pilis és a Visegrádi-hegység innen nézve meglehetősen masszív tömbje, valamint a Börzsöny még innen nézve is tekintélyes hegyeinek látványa. A tájsebbel „ékesített” Naszályon kívül a Gödöllői-dombság magaslatait, valamint a pesti oldal „hegyeit” is megpillanthatjuk.
A névhasználat szándékos, ugyanis majdnem egy magasságban vagyunk a budai Várheggyel, s ezért látunk át ennyire látványosan a városon. A kilátó felső szintje 165 méteres tengerszint feletti magasságban található, a Várhegy legnagyobb tengerszint feletti magassága pedig 170 méter. Hihetetlenül látványosan rajzolódik ki a kilátóból a pesti oldal fokozatos emelkedése: míg a Duna 91 méterrel a tengerszint felett keresztezi a várost, addig Sashalom 148 méteres tengerszint feletti magasságban, a szintén látható Ferihegy pedig 151 méteren található.
Bár közvetlenül nem látunk rá, a kilátóból nagyon jól nyomon követhetjük a Visegrádi-szorosból kilépő Duna útját, amely lelassulva öt hordalékkúpteraszt alakított ki a Pesti-síkságon a földtörténet legújabb fejezeteiben. Ezt látjuk a kilátóból, ugyanis az Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom kerületrészekből álló XVI. kerület az egyik magasabban fekvő teraszon helyezkedik el.
A Kertvárosi-kilátót és a parkot 2017-ben, a reformáció 500. évfordulóján adták át, az alatta elhelyezkedő, az egykori kavics- és homokbánya helyén található játszóteret és csúszdaparkot pedig 2019-ben.
A Reformátorok terét az impozáns kilátó uralja, amelynek fehér és barna színei a református templomok meszelt falait és faszerkezeteit idézik.
A tér közepén Kálvin János, Luther Márton és Bocskai István szobrát találjuk, sarkában pedig hangulatos kávézó üzemel. A kilátó hétfőtől csütörtökig 07.30 és 19.30, míg pénteken, szombaton és vasárnap 07.30 és 21.30 között ingyenesen látogatható.
A gyermekek számára a szomszédos Havashalom park és játszótere, valamint a közeli Szilas-patak menti kerékpárút jelenthet további izgalmakat, a városi séták iránt érdeklődők számára pedig a mátyásföldi villanegyed ígér érdekes felfedeznivalókat.
A cikk a Turista Magazin 2021. májusi számában jelent meg.
