Krumplibogár, zöld cserebogár, szentjánosbogár. Sokféleképpen emlegetik – tévesen – az aranyos rózsabogarat, amivel mostanában te is lépten-nyomon találkozhatsz. Neked újdonság a neve?
Az aranyos rózsabogarat az összes fent említett fajjal keveri a köznyelv, pedig egyiknek sincs túl sok köze hozzá. A krumplibogár sárga-fekete csíkos, a szentjánosbogár barna és hosszúkás. A zöld cserebogár ugyan nagyon hasonlóan néz ki, de gömbölyűbb, a tor és a potroh találkozásánál pedig egy D betűt formázó alakzatot látunk, nem háromszögszerűt, mint a rózsabogár esetében.
Magyarországon a virág- vagy rózsabogarak hét fajjal képviseltetik magukat, de a legtöbbször az aranyos virágbogárral (Cetonia aurata) találkozhatunk. Közös bennük, hogy a fák nedveit szívogatják vagy virágokból lakmároznak.
A ganajtúrófélék családjába tartozó aranyos virágbogár másfél-két centi hosszúra nő meg, és fényes, legtöbbször zöld színével tűnik fel, de lehet lilás-bíboros színű is. A hátán fehér rajzolatot is felfedezhetünk. Érdekesség, hogy a szárnyait oldalt dugja ki a repüléshez, a szárnyfedői azonban ilyenkor is zárva maradnak. A lábán található kis recék segítségével ügyesen megkapaszkodik a növényzeten. Nagyon kedveli a fehér virágokat, ahogy az Bükki Nemzeti Park Igazgatóság július 13-ai posztjában látható, például a vadrózsát, és sokszor tömegesen jelenik meg.
A beporzót legelőn táplálkozó barmokhoz hasonlítják a bejegyzésben, és nemcsak azért, mert a táplálkozásukat megfigyelve marhacsordára lehet asszociálni, hanem azért is, mert maga a rovar szó rovátkolt barmot jelent. A nyelvújítás korában ugyanis barom szóval többféle állatot is illethettek, a rovátka pedig a szelvényezettségre utalt.
Áprilistól szeptemberig országszerte találkozhatunk ezzel a virágbogárral, a vadrózsa mellett főként bodzán és galagonyaféléken lehet kiszúrni.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/RZG626BUTA7E.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
