A markazi várrom különös kivétel: alig szerepel a krónikákban, mégis a Mátra egyik leglélegzetelállítóbb panorámáját őrzi. Egy hegygerincen áll, ahol a történelem csendje és a táj végtelensége találkozik.
A Mátra déli lábánál, egy meredek sziklabérc vállán kapaszkodnak a markazi vár romjai. Nincsenek hozzájuk hőstetteket harsogó krónikák, sem nagy csatákat idéző legendák, mégis különös súlyuk van. Olyan erősség ez, amelyet nem a történelem, hanem a táj írt meg.
A várat a Kompoltiak építtették a 13. század végén, egy szigorú, 460 méteres bércre, ahol a szikla természetes védműként zárja körbe a fennsíkot.
Bár fekvése szinte bevehetetlen, katonai szerepe alig volt.
A korabeli oklevelek szerint inkább vadászatok idején szolgált menedékül, egyfajta főúri nyári laknak: hely, ahová fel lehetett húzódni a hegyvidék csendjébe, és ahol a kilátás volt a valódi birtok.
A markazi vár nyugati falai a Keleti-Mátra leghosszabb völgye fölött őrködnek
A téglalap alapú erődítményt mészhabarccsal összefogott, helyben fejtett kövekből rakták össze, körötte 8–10 méter széles sáncárok futott.
A kapu az északi, járhatóbb oldalon nyílt, csigás szerkezetű felvonóhídon át lehetett belépni a szűk udvarba, ahol kápolna, pince és lakótorony is állt.
A vízellátást egy különös lelemény oldotta meg: a vár alatti patakon duzzasztott kis tóból kötélpályán húzták fel a vízzel telt edényeket a száz méterrel magasabban fekvő sziklaplatóra.
Rövid fénykor után a markazi erősség háttérbe szorult. A Kompoltiak visontai ága 1421-ben kihalt, és az új birtokosok már más várakból irányították a vidéket.
A 16. század török betörései idején pusztulhatott el végleg; 1570-ben már lerombolt palotaként említik.
Köveit később a környékbeliek hordták szét, ahogy az akkoriban szokás volt.
A romok több látványos kilátópontot is kínálnak a sziklás, gyepes Vár-bérc gerincén
Ami ma megmaradt belőle, az néhány összeroskadt kőfal és az impozáns keleti falszakasz, amely még mindig kilenc méterre emelkedik. Régészeti feltárás sosem történt, így a domborulatok, árkok és törmelékkupacok némán őrzik a részleteket: a kaputorony helyét, a sáncárok nyomát, a pince eltűnt bejáratát.
A várrom igazi kincse azonban nem a falakban rejlik, hanem a köréjük húzott térben. A bérc pereméről a Mátra hullámzó gerincei tárulnak fel, a távolban a Kékes kéklik, míg délkelet felé Markaz és a fényben csillanó víztározó tükre simul a tájba.
A Turista Magazin decemberi–januári számában részletesen is bemutatjuk a várat és a hozzá vezető látványos túraútvonalat.
A Turista Magazin decemberi–januári számát ide kattintva tudod megrendelni, előfizetni pedig itt tudsz ránk.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/045N41CSJSAJ.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
