Tudástár

Ahonnan a Balaton villogó fényei érkeznek: a Siófoki Viharjelző Obszervatórium

Éppen a legnagyobb kánikulában, az égen néhány lassan gomolygó, fehér felhővel, szélcsendes időben érkeztünk az obszervatóriumhoz, viharnak se híre, se hamva nem volt. Szerencsére, mert így nyugodtan körbejárhattuk az épületet: megnéztük az udvarra telepített furábbnál furább műszereket és felmentünk a „repülő csészealjba” is.

Szerző:
Hidvégi Brigi
Fotó:
Gulyás Attila
2019. június 22.

Éppen a legnagyobb kánikulában, az égen néhány lassan gomolygó, fehér felhővel, szélcsendes időben érkeztünk az obszervatóriumhoz, viharnak se híre, se hamva nem volt. Szerencsére, mert így nyugodtan körbejárhattuk az épületet: megnéztük az udvarra telepített furábbnál furább műszereket és felmentünk a „repülő csészealjba” is.

Ma már nagyon nehéz elképzelni, hogy a Balaton száz évvel ezelőtt még nem volt ennyire népszerű üdülőhely. Populárissá csak a 30-as évekre vált, és ahogy a fürdőzők ellepték a tavat, a viharok idején bekövetkező halálesetek száma egyre magasabb lett. A tónál ugyanis nagyon csalóka az időjárás, változékony mind térben, mind időben. Attól még, hogy a partnál éppen nem fúj, száz méterrel beljebb már viharos széllökés és erős hullámzás lehet. Azt se felejtsük el, hogy a felhőzet és a szélvihar nem áll egyenes arányban egymással, derült időben is megélénkülhet hirtelen a légmozgás.

 

_n758416-2.jpg

Kilátás a siófoki obszervatórium tornyából


Már ekkor egyértelmű volt, hogy ki kell találni valamit, és a megoldást végül Dr. Hille Alfréd repülőezredes, meteorológus kezdeményezte: neki köszönhető, hogy 1934-től elindult a balatoni viharjelzés és a vízi mentő szolgálat. Akkoriban még jelzőrakétákat és viharjelző kosarat használtak. Előbbinél a sárga az erős szelet, a piros a viharosat jelezte, utóbbinál azt kellett figyelni, fent van-e vagy sem - ha igen, számítani lehetett a viharra.

 

_n758449-2.jpg

...és így néz ki a torony kívülről, a part mellől. Az obszervatóriumot 1956-ban építették

 

A jelzésekről a Légügyi Hivatal szakemberei döntöttek, de hamar kiderült, hogy célszerűbb és gyorsabb lenne a budapesti helyszín helyett a tó mellől kiadni a figyelmeztetéseket. Ennek megvalósítását a második világháború húzta keresztbe, azután viszont ismét felmerült egy tó melletti obszervatórium ötlete, amit végül Dr. Zách Alfréd, az Országos Meteorológiai Intézet Igazgatóhelyettese valósított meg. A viharjelző központot 1956-ban emelték Siófokon, Molnár Péter tervezte, és szocreál stílusával, illetve azonosítatlan repülő tárgyra hasonlító tornyával némiképp szürreális, de azért most is egyedi színfoltja a Balaton-partnak. 2008-ban újították fel kívülről.

 

_n758440-2.jpg

A Balaton körüli 31 viharjelző lámpa közül egy az épület tetején található


1988-ban távvezérelt fényjelzők vették át a kosarak és rakéták szerepét a Balaton körül, és ezek üzemelnek ma is: harmincegy stabil, tizenöt mobil fényjelző. Idén három jelzőlámpás állomást telepítettek a vízbe, így a tó közepén hajózók biztonsága is nőtt.

 

Az obszervatórium tetején elhelyezett kamera felvétele

 

Komoly munka szuper kilátással

 

A siófoki kikötő közvetlen közelében, a vízparton álló építményt látva azonnal arról kezdtünk ábrándozni, milyen jó lehet itt dolgozni: az ember az óránkénti kötelező tízperces szünetét akár úgy is eltöltheti, hogy közben a vízbe lógatja a lábát, ebédidőben pedig csobbanhat egyet a Balaton hűs hullámai között. Persze a valóságban ez nem így megy, a dolgozók munkaidőben maximum csak a tó látványát élvezhetik, azt viszont az első sorból. Az obszervatórium egyébként nem látogatható, de mi most engedünk egy kis bepillantást a kulisszák mögé.

 

_n758459-2.jpg

Az obszervatórium vízhőmérséklet-mérő bójája


Simon Balázs, aki meteorológiai észlelőként, 24 órás műszakban dolgozik az obszervatóriumban, elmondja, hogy óránként ki kell mennie megvizsgálni a felhőzetet és végignézni a műszereket, amiből jó pár akad az udvaron.

 

_n758389-2.jpg

A műszerpark legnagyobbja: a felhők magasságát mérő berendezés
 

Természetesen itt mindent mérnek, aminek köze van az időjáráshoz az esőcseppek sebességétől kezdve a légköri sugárzáson és a talaj-, a lég-, illetve a víz hőmérsékletén keresztül a szél sebességéig, irányáig, vagy éppen a légnyomásig, és még sorolhatnánk. Az észlelők feladata az adatok feltöltése egy közös rendszerbe, ami azért fontos, mert ez alapján tudnak következtetni arra, mennyire pontosak az időjárás-előrejelző modellek, ami így az időjóslásban is segít.

 

_n758431-2.jpg

Mi is szeretnénk ilyen kilátást a munkahelyünkön


Az előrejelzés a másik fő feladat. Ennek a rejtelmeibe Lemler Tünde meteorológus avat be, ő 12 órás szolgálatot teljesít a váltótársaival a „repülő csészealjban”, ahonnan fantasztikus a kilátás a Balatonra, szinte mintha közvetlenül a vízen lennénk. Tünde figyeli a radarok, műholdak képeit, illetve térképeket rajzol, melyek alapján meg tudja határozni, milyen légtömeg bevonulása várható, az milyen időjárási jelenséget okozhat, mennyire labilis a légkör, várhatóak-e záporok, zivatarok, azok mennyire lehetnek hevesek.

 

_n758424-2(1).jpg

A térképeket kézzel rajzolják, ez az időjárási analízis

 

Óránként jeleníti meg egy Magyarországot és közvetlen környezetét ábrázoló térképen, mi várható az elkövetkezendő pár órában. Ezen a mérési eredmények is szerepelnek, mint a hőmérséklet, a nyomás, a szélirány és -erősség, valamint a nyomásváltozás. Ezek a térképek szépen egymás mellett sorakoznak egy hosszú faalkalmatosságon. Tünde elmondja, hogy kézzel rajzolják a térképekre a meteorológiai objektumokat, amit időjárási analízisnek neveznek. A papírok végül bekerülnek az archívumba, télen pedig előveszik, és felülvizsgálják, mikor volt elhamarkodott kitenni a viharjelzést, vagy mi volt az, amit ne adjisten nem vettek észre - tehát kielemzik az információkat és levonják a tanulságokat.

 

_n758408-2(1).jpg


Bár látatlanban úgy gondoltuk, talán van egy nagy piros gomb, amit meg lehet nyomni, ha viharjelzésre kerül a sor, akkor pedig sorra kigyulladnak a fények - sajnos ennél sokkal prózaibban működik a dolog. Ebben az esetben is egy számítógépbe viszik fel az adatokat, és egyszerűen bekattintgatják, hol milyen jelzés lépjen életbe. A prognózis kikerül az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjára, illetve a vízi rendészetnek és a vízi mentőknek is elküldik az adatokat, rendkívüli időjárás esetén (amilyen például az orkánerejű szél, az özönvízszerű eső, az erős villámtevékenység, a hóviharok vagy az ónos eső) pedig a katasztrófavédelemmel is együttműködnek. 

 

_n758406-2.jpg

A zúzmara vastagságát jelző elektromos távvezeték-modell
 

Amit a viharjelzésről tudni kell

A Balatoni viharjelzési szezon április 1-től október 31-ig tart. 2012-ben három külön területre osztották fel a tavat, és ezekre egymástól függetlenül adják ki a jelzéseket. A nyugati medence Keszthelytől a Badacsonyig tart, a középső medence Fonyódtól Tihanyig, a keleti pedig Tihanyi-félszigettől értelemszerűen keleti irányban húzódik.

 

Ha a szélerősség eléri a 40 km/h-t, elsőfokú jelzést adnak ki, ilyenkor a lámpák percenként 45-ször villannak fel. Ez azt jelenti, hogy a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni fürdőzőként és csónakkal is. Ha másodfokú viharjelzést látunk (percenként 90 villanás), a szélerősség rövidesen eléri vagy meghaladja a 60 km/h-t, tilos bemenni a vízbe fürdőzni, vízi sporteszközökkel és csónakkal is. A nagyobb vitorlások ilyenkor csak megfelelő intézkedések mellett lehetnek a tavon. A jelzéseket mindig egy-fél órával a szélerősödés előtt adják ki.

 
 

Felértékelődtek a meteorológiai adatok az éghajlatváltozás miatt

 

 

_n758427-2.jpg

A mért adatok egyike a látótávolság, ehhez a hegyek is támpontot adnak, például a 40 kilométerre lévő Badacsony
 

Vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet megmondani pontosan, hogy lecsap-e a vihar vagy sem. Ebben az esetben a meteorológusnak kell végiggondolnia és mérlegelnie, kiadja-e a jelzést,- szögezi le Dr. Horváth Ákos meteorológus, az obszervatórium vezetője, hozzátéve, hogy mivel a nyaralók nem azért jönnek ide, hogy csak nézegessék a tavat, a meteorológiai szolgálatra komoly nyomás nehezedik, ezért arra törekszenek, hogy egy percig se legyen tovább viharjelzés, mint ameddig feltétlenül szükséges. Ennek ellenére érthető módon elsődlegesen a biztonságot tartják szem előtt. 2010-ben például, amikor különösen viharos volt a nyár, az üdülőknek már igencsak elegük volt a viharjelzésekből - meséli Dr. Horváth Ákos, de rögtön hozzáteszi: elsősorban nem ez a jellemző az itteni nyarakra.

 

_n758445-2.jpg

Folyosó az obszervatórium épületében


Az Országos Meteorológiai Szolgálathoz tartozó Siófoki Viharjelző Obszervatórium nemcsak a Balatonért felel, a Velencei-tóra és a Tisza-tóra vonatkozó viharjelzésekhez kapcsolódó munkából is kiveszi a részét. Folyamatosak az informatikai fejlesztések, az új eljárások és számítási módszerek bevezetése, és nemsokára érkezik egy szekrény méretű számítógép egy külön erre kialakított helyiségbe. Ahogy Dr. Horváth Ákos mondja: „Ez nem egy helyi szakma, hanem nagy, nemzetközi együttműködést igénylő tudományág. Ha hozzá akarunk jutni az információkhoz a nagyvilágból, követnünk kell a fejlődési irányokat.” A klímaváltozás és az ezzel járó szeszélyes időjárás miatt az utóbbi években talán még fontosabbá vált ez a munka, illetve a mérés zavartalansága és pontossága.

 

_n758444-2.jpg


Az obszervatórium vezetője hangsúlyozza: a siófoki jelenleg az egyetlen olyan pont a Balaton térségében, ahol hosszú időre visszamenőleg tudják mérni a térség időjárási változásait, és működésének évtizedei alatt egy rendkívül hosszú adatsort sikerült létrehozni, ami komoly nemzeti kincsnek számít.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Már működik a tavi viharjelzés

Berobbant a kánikula: hőségriasztás vasárnap éjfélig

Így hömpölygött a víz Dédestapolcsány utcáin

Főszerepben a Balaton a levegőből

Cikkajánló