Hírek

Állatok tömegeit pusztíthatjuk el egy felújítással

Az épületmunkák annyi intézkedéssel és gonddal járnak, hogy a velünk lakó denevérekre és fecskékre vigyázni talán az utolsó, ami eszünkbe jut. Pedig jogszabály mondja ki, hogy ilyen esetben a természetvédelmi hatóságtól is engedélyt kell kérnünk a felújításra, ellenkező esetben akár büntetést is kaphatunk, de gyakran még a kivitelezők sincsenek tisztában ezzel. Következmények: csökken a biológiai sokféleség, tovább szaporodnak a szúnyogok és a rágcsálók.

Szerző:
MME/TM
Fotó:
www.flickr.com/micklpickl
Shutterstock
Orbán Zoltán
2016. szeptember 7.

Az épületmunkák annyi intézkedéssel és gonddal járnak, hogy a velünk lakó denevérekre és fecskékre vigyázni talán az utolsó, ami eszünkbe jut. Pedig jogszabály mondja ki, hogy ilyen esetben a természetvédelmi hatóságtól is engedélyt kell kérnünk a felújításra, ellenkező esetben akár büntetést is kaphatunk, de gyakran még a kivitelezők sincsenek tisztában ezzel. Következmények: csökken a biológiai sokféleség, tovább szaporodnak a szúnyogok és a rágcsálók.

Fotó: www.flickr.com/micklpickl
Fotó: www.flickr.com/micklpickl

 

 

Amire senki nem gondol: állatkínzás és a lakókörnyezet károsítása

 

Azt, hogy a téma mennyire nincs a köztudatban, jól példázza az a januári eset, amikor egy esztergomi iskolában szigeteléskor több száz téli álmot alvó denevért egyszerűen befalaztak.


Azonban nem csak a denevérekre kell figyelni. A fecskék száma egyébként is vészesen fogyatkozik, és mindkét állat a legfontosabb szúnyogfogyasztó élőlények közé tartozik. A verebek szintén jó szolgálatot tesznek: növényi kártevő rovarokkal etetik a fiókáikat; a baglyokról pedig mindenki tudja, hogy az egerek és patkányok ellenségei. Nyilvánvaló: ha megsemmisítjük az élőhelyeiket, elszaporodnak az említett kártevők és szúnyogok, amelyek a klímaváltozás következményeképp már amúgy is bőven többen vannak a kelleténél, és persze meg kell említeni a vérszívók terjesztette betegségeket is.

 

Fotó: Shutterstock
Fotó: Shutterstock


A védekezésre fordítandó költségek így a sokszorosukra nőnek, veszélyeztetjük a lakókörnyezet biológiai sokféleségét, és még a mezőgazdasági potenciál csökkenéséhez is hozzájárulhatunk - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. „Szemléletes példája ennek a sajnálatos módon 97%-ban idegmérgek alkalmazására építő hazai szúnyogirtási gyakorlat, ami nem szúnyogszelektív, minden rovart, így a haszonnövényeinket beporzó fajok tucatjait is elpusztítja (a melegködös irtási módszer esetében egy MTA vizsgálatban csak minden ezredik [!] elpusztított rovar szúnyog)” - írják.


Büntetést vonhat maga után

 

„A védelemben részesülő állatfaj egyede által lakó-, élő-, költő-, búvó- vagy pihenőhelyként használt épületrészen külső felújítás vagy karbantartás a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető” - szól „A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet” 5. §-a. Amellett, hogy a védett állatok zavarása, károsítása esetén természetvédelmi bírság fizetésére kötelezhetik az érintettet, büntetőjogi, szabálysértési és kártérítési felelőssége van, adott esetben köteles felfüggeszteni a tevékenységét vagy lehetőség szerint helyreállítani a kárt.


A kulcsszó: áttelepítés

 

Az MME szerint a felújítások egyszerűen és olcsón madár- és emlősbaráttá tehetők. Még a munkálatok megkezdése előtt meg kell vizsgálnunk az érintett falakat, illetve a tetőt. Fontos, hogy nem az állatok elüldözéséről, hanem az áttelepítésükről van szó. Az élőlények felmérésében, létszámuk és fajösszetételük megismerésében a nemzeti parki őrszolgálat lehet a segítségünkre, az engedélyt a fészkek eltávolítására, a fészeküregek betömésére, az állatok áttelepítésére pedig a megyei kormányhivataltól (2015 tavaszától a zöldhatóságok beolvadtak megyei kormányhivatalokba) kell kérnünk. Ezután a hivatal utasításai alapján kell eljárnunk.

 

Fotó: Orbán Zoltán
Fotó: Orbán Zoltán

Mesterséges molnár- és füstifecske-fészkek


A mesterséges odúkat a fecskék esetében a szomszédos épületekre lehet felszerelni, a veréb- és denevérodúk pedig nemcsak falakra, de akár az épületek közötti nagyobb fákra is szerelhetők. Bagolyfészekre a tetőtérben számíthatunk, márciustól augusztusig. A tojásrakás, keltetés időszakában 6-8 hetet kell várni a munkákkal, ha fiókás fészket találunk, érdemes megvárni a kirepülést, ami 3-5 hét alatt zajlik le. Amennyiben nem tudjuk elhalasztani a munkálatok megkezdését, valamelyik madármentéssel foglalkozó intézményt vagy szintén az illetékes nemzetipark-igazgatóságot kell megkeresnünk.

 

Fotó: Orbán Zoltán
Fotó: Orbán Zoltán

Denevérodúk, melyek alkalmazásával az állatok kényelmesen áttelepíthetők és a falfelújítások természetvédelmi károkozás nélkül végezhetők el


Fecskék és verebek esetében novembertől március végéig (az aktív fészakaljak bolygatása, a kotló és etető madarak zavarása tilos), denevérek esetében (a téli álom, illetve a tavaszi-nyári szaporodási időszak miatt) április 1-31. és augusztus 15-október 31. közötti időszakra kaphatunk engedélyt a megyei kormányhivataltól.

 

Kapcsolódó cikk:

Harc több száz befalazott denevérért

Cikkajánló