Hírek

Az Év Hüllője nem olyan veszélyes, mint amilyennek tűnik

2020-ban a keresztes vipera nyerte el az említett címet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szeretné eloszlatni a tévhiteket a hüllővel kapcsolatban.

Szerző:
MME
TM
2020. január 6.

2020-ban a keresztes vipera nyerte el az említett címet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szeretné eloszlatni a tévhiteket a hüllővel kapcsolatban.

„Nem minden mérges, ami fekete!” – hirdeti az MME, ami azzal a céllal nevezte ki az Év Hüllőjévé a keresztes viperát, hogy eloszlassa azt a tévhitet, miszerint minden fekete kígyótól tartani kell. „A hiedelmekkel ellentétben a keresztes vipera ritkán támad emberre” – fogalmaznak a sajtóközleményben. A hüllő érzékeli a lépteink rezgését, és inkább elmenekül, így legtöbbször észre sem vesszük. Ha nem tud hova menekülni, hangos sziszegéssel, fújtatással próbálja elijeszteni a támadóját, majd/vagy villámgyorsan mar. Többségében csak riasztó jelleggel, mérget nem is fecskendez. Inkább akkor veszélyes, ha valaki kézbe veszi az állatot.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 65, 100, 100, 101, 114, 44, 32, 86, 105, 112, 101, 114, 97, 32, 98, 101, 114, 117, 115, 44, 32, 102, 101, 109, 97, 108, 101, 44, 32, 77, 105, 100, 108, 97, 110, 100, 115, 44, 32, 83, 101, 112, 116, 101, 109, 98, 101, 114, 32, 50, 48, 48, 57
Fotó: Adobe Stock

„A keresztes vipera mérge alapvetően a keringést gátló és véralvasztó hatású vérméreg (ún. hematoxin), vérömlenyt okozó (hemorhagikus) és izomműködést gátló (miotoxikus) aktivitással. A méregben a véralvadásra ható anyagok dominálnak, a vér alakos elemeit és vérerek belső falát roncsolja, melynek következtében véralvadási zavarok, súlyos esetekben keringési sokk áll be” – írják.

Magyarországon ritkán történik ilyesmi, évente egyszer-kétszer, ha mindkét mérgeskígyófajunkat, a keresztes és a rákosi viperát együtt nézzük. Az elmúlt 60 évben két halálos viperamarás történt hazánkban. Mindennek tudatában valószínűleg az a legjobb megoldás, ha inkább nagy ívben elkerüljük a viperát, és még véletlenül se vesszük kézbe, még egy jó szelfi kedvéért sem. Azért agyonütni sem érdemes, mert fontos ökológiai szerepet tölt be, de akit ez nem tart vissza, gondoljon arra, hogy a faj Magyarországon védett, a természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Még több a keresztes viperáról

Nem nő nagyra, a 60-80 cm már hosszúnak számít. A hímek alapszíne szürke vagy hamvasszürke, fekete cikk-cakk mintázattal, de előfordulnak sárgás vagy éppen vöröses árnyalatú példányok is. A nőstények barnásak, és a hátszalagjuk is barna. Itthon azonban előfordulnak koromfekete példányai is, a sík és dombvidéki vizes élőhelyek közelében, Somogyban, Zalában és a Beregben. Van, hogy az egész kígyó éjfekete vörös szemekkel, sokuknál az ajakpikkelyek azért fehérek. Pupillájuk nappali fényben függőlegesen hasított, ez Magyarországon egyértelműen megkülönbözteti őket a siklóktól. Ugyan nálunk csak szigetszerűen fordul elő, a keresztes vipera az egyik, ha nem a legnagyobb elterjedésű hüllő a földön: Nyugat-Európától egészen a Távol-Keletig elterjedt, északon a sarkkörön túl hatol. Elsősorban domb és síkvidéki erdőszegélyeken, sokszor vizes, mocsaras élőhelyeken él, de megtalálható magas hegyvidékeken is, mint a Kárpátok.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 65, 100, 100, 101, 114, 44, 32, 86, 105, 112, 101, 114, 97, 32, 98, 101, 114, 117, 115, 44, 32, 102, 101, 109, 97, 108, 101, 44, 32, 77, 105, 100, 108, 97, 110, 100, 115, 44, 32, 83, 101, 112, 116, 101, 109, 98, 101, 114, 32, 50, 48, 48, 57
Fotó: Adobe Stock

A keresztes vipera ragadozó. Zsákmányát elsősorban kisemlősök képezik, de fogyaszt békákat, gyíkokat és madarakat is.

Általában lesben várja meg áldozatát, és villámgyorsan lecsap rá. Maráskor a nyugalmi állapotban a szájpadlásra felfekvő méregfogak a bicska pengéjéhez hasonlóan kinyílnak, és az áldozat testébe mélyednek. A tarkó két oldalán található méregmirigyeket körbeölelő izmok összehúzódnak, és a mérget egy csatornán keresztül a cső formájú méregfogba préselik.

A cső nyílása a méregfog vége előtt, elöl helyezkedik el, ezen keresztül jut a méreg az áldozat szöveteibe. A viperák nagyon jó anyag- és energiahasznosítók. Skandináv megfigyelések alapján évente 7-10 zsákmányállattal is beérik, bár ennél nálunk valószínűleg többet esznek.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0
Fotó: Adobe Stock

A legnagyobb veszélyt élőhelyeinek eltűnése jelenti, a növényzet átalakulása és a kaszálók beszántása, az özönnövények (aranyvessző, selyemkóró, akác) terjedése. A klímaváltozás is tetézi a helyzetet.

Cikkajánló