Az ünnepek növényei és ételei

Közeledik a karácsony, ezért most a téli ünnepkör szokásaihoz kötődő és a terített asztalokon felbukkanó növényeket járjuk körül. És persze főzünk is belőlük némi erdei hozzávalóval fűszerezve.

Szöveg:
2022. december 5.

Közeledik a karácsony, ezért most a téli ünnepkör szokásaihoz kötődő és a terített asztalokon felbukkanó növényeket járjuk körül. És persze főzünk is belőlük némi erdei hozzávalóval fűszerezve.

A legfontosabb ünnepi növény természetesen a fenyőfa, de nem volt ez mindig így. Magyarországon csak a 20. század elején kezdtek karácsonyfát állítani. Sok helyen kezdetben az akkoriban gyakoribb közönséges borókát díszítették fel, és csak később jött divatba a lucfenyő.

A karácsonyfa elődje az úgynevezett termőág volt. Ez egy felfüggesztett, mézeskaláccsal, felfűzött pattogatott kukoricával feldíszített kökény-, galagonya-, boróka-, ritkábban fagyöngyág volt.

Fagyöngycsokor ma is gyakran kerül az asztalokra vagy az ajtóra dísznek, de ez már inkább napjainkban vált szokássá. Régen más, érdekes hagyományok voltak, a téli ünnepeket pedig számos hiedelem is színesítette. És szinte mindhez kötődik valamilyen növény is természetesen.

Luca növényei

A naptárreform előtt Luca napján, december 13-án volt az év leghosszabb éjszakája, így ehhez a naphoz több rítus is kapcsolódik. Boszorkányok ideje ez, és az általuk okozott rossz elhárítása érdekében Luca napján a nők nem dolgozhattak, legfeljebb „Luca-búzát” vethettek. Ha szépen, dúsan kizöldült karácsonyra a búzafű, akkor jó termést várhattak. E napon kellett elkezdeni a 11-féle fafajból készült Luca-szék faragását is, hogy arról majd megláthassák a boszorkányokat. „Luca, Luca kitty-kotty, galagonya kettő…” – a fiúk ilyen versikékkel indultak kotyolni, jókívánságokat osztani e napon. Aprószentekkor pedig nyírfa- vagy fűzfavesszővel suprikáltak, egészséget kívánva a megsuhintottaknak. Katalin, Borbála vagy Luca napján a lányok gyümölcsfaágat vagy somágat vágtak, majd vízbe tették. Ha szentestére az ág kipattantotta rügyeit, akkor a lány hamarosan férjhez ment, de persze nem ártott, ha a kizöldült gallyal az éjféli misén titokban megérintette a kiválasztottat.

Egészséget, gazdagságot hozó termések, gyümölcsök

A karácsonyi vacsorának is voltak kihagyhatatlan növényei. Nem hiányozhatott a dió, a fokhagyma, a bab, a lencse és a mák mellől az alma sem.

A karácsonyi alma fogyasztása egészséget hozott állatnak és embernek egyaránt. Egyben tartotta a családot, megszüntette a viszályt, az eltévedőket pedig hazavezette.

Hasonló fontosságú volt a dió, amely szintén az ünnepi vacsora része volt, valamint a fokhagyma is mint boszorkányelhárító és betegségűző termény. A mák, a lencse és a bab fogyasztása a jövő évi bőség érdekében volt fontos.

A terített asztal növényei

Katolikus vidékeken a karácsonykor készült ételeknek szigorúbb hagyományai voltak. Az éjféli miséig böjt volt, így az ünnepi vacsora is növényekből készült. Gyakori volt az aszaltgyümölcs-leves, többnyire fahéjas aszaltszilva- vagy aszaltvackor-leves, illetve a borban főtt aszalt szilva, amelyet borlevesnek neveztek. Ezeket babos vagy lencsés étel követhette, és valamilyen mákos tésztaétel zárta a sort: mákos csík, guba vagy derelye. A sült tök is gyakori karácsonyi fogásnak számított. Egyes tájainkon savanyú káposztából és szárított vargányából főtt, korhelyleveshez hasonló leves készült, amelyet Szilveszter napján füstölt hússal gazdagítottak. Az éjféli mise után a húsos ételekhez sok helyen elengedhetetlen volt a tormaszósz vagy a tejfölös torma. A tormagyökeret nemcsak termesztették, hanem vadon is gyűjtötték. Régen is élt, ma is sokfelé él vadon a torma. Még egy igazi bennszülött tormafajunk is van: a fokozottan védett debreceni torma. A csípős, fűszeres ízű gyökér tehát nem csupán húsvétkor gazdagította az ünnepi ízeket, hanem a téli ünnepeken is legalább annyira elengedhetetlen volt. Ekkor készülhetett például hagyományosan a Sárközben a tormás-tejfölös sárközi orjaleves sózott húsból.

A receptekben ajánlott ételeket karácsonykor fontos növényekből főztük, de rovatunk hagyományaihoz hűen a vad hozzávalók sem maradhattak ki belőlük.

Tormás-tejfölös téligomba-leves

Hozzávalók: 1 bögrényi összevágott gomba (laskagomba, júdásfülgomba és téli fülőke terem ilyenkor), 1 közepes sárgarépa, 1 kisebb pasztinák és petrezselyemgyökér, 1 szelet zeller, 2 gerezd fokhagyma, 1 kisebb vöröshagyma, 2-3 ek. tejföl, 1 ek. (rizs)liszt, 2 ek. olaj, fűszerek (1 csapott ek. őrölt pirospaprika, késhegynyi köménymag, 3 babérlevél, só, bors, citromlé, frissen reszelt torma ízlés szerint). Az apróra vágott fokhagymát és a félbevágott vöröshagymát olajon illatosra pirítjuk, rátesszük a pirospaprikát, átkeverjük, majd felöntjük vízzel. Hozzáadjuk a karikára vágott gyökérzöldségeket és a gombát, és az egészet megfűszerezzük. A tormát a tejföllel és a rizsliszttel csomómentesre keverjük, majd a főzés legvégén behabarjuk vele levest, ízlés szerint picit savanyítjuk még citromlével.

Zamatos turbolyás vöröslencse-főzelék töltött húsroláddal

Hozzávalók: 1 közepes sárgarépa durvára reszelve, 1 gerezd fokhagyma, ½ bögre vörös lencse előzetesen beáztatva, 2 kanál olaj, 3 babérlevél, só, bors, őrölt gyömbér, mustár, citromlé, citromhéj, friss zamatos turbolya ízlés szerint, a habaráshoz 1 dl tejszín és 1-2 ek. keményítő. Az olajon megpirítjuk a fokhagymát, átpirítjuk a sárgarépát, majd hozzáadjuk a lencsét, felöntjük vízzel, fűszerezzük és megfőzzük. A tejszínnel elkevert keményítővel behabarjuk, a legvégén mustárral, reszelt citromhéjjal és apróra vágott zamatos turbolyával fűszerezzük. Tálaláskor frissen vágott turbolyával is megszórjuk. A hústekercshez a darált húst sóval, borssal, őrölt köménymaggal, pici fokhagymával fűszerezzük, füstölt kolbász köré tekerccsé egyengetjük, tepsiben, sütőben sütjük, végül szeletelve tálaljuk.

Csalánpesztós falatkák

Hozzávalók: 4-5 bögrényi friss, 5-6 leveles csaláncsúcshajtás, 2 gerezd fokhagyma, ½ bögre olívaolaj, ½ bögre kemény sajt reszelve, ½ bögre kendermag + dió keveréke, citromlé, reszelt citromhéj, só ízlés szerint. A csalánt blansírozzuk, kicsavarjuk, apróra vágjuk. A diót összevágjuk és a kendermaggal együtt kissé átpirítjuk. Ha kihűlt, a többi hozzávalóval együtt botmixerrel darabosra pépesítjük. Pirítóssal vagy kenyérfalatkákkal fogyasztjuk.

Somos-kéksajtos omlós piték

Hozzávalók: 250 g omlóstészta-liszt, 100 g vaj, 2 ek. tejföl, 1 tojássárgája, 2 ágacska rozmaring apróra vágott levelei, ½ mokkáskanál só, 2 ek. apróra tört dió, 100 g márványsajt, kis üvegnyi savanykás somlekvár. A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, majd kizsírozott piteformákba, rusztikus kis kosárkákká egyengetjük. A diót megpirítjuk és megsózzuk egy kicsit. A kosárkákat megtöltjük fele-fele arányban somlekvárral és márványsajttal, ezt követően megszórjuk a sós dióval. Sütőben addig sütjük, amíg a tészta világos aranybarna nem lesz, a sajt pedig kissé megolvad.

A cikk a Turista Magazin 2021. december-januári számában jelent meg.

Cikkajánló