Kéktúra

Az utolsó kilométerek az Alföldi Kéktúrán

Ezzel az élménybeszámolóval értünk végére az alföldi vándorlásunknak. Egy csodaszép, de alig ismert kastéllyal, egy középkori református templommal és egy honfoglalás kori régészeti parkkal búcsúzunk a végeláthatatlan síkságtól. 

Szerző:
Horváth Béla
Fotó:
Horváth (Hörpölin) Béla
Nógrádi Attila - TM
2017. február 25.

Ezzel az élménybeszámolóval értünk végére az alföldi vándorlásunknak. Egy csodaszép, de alig ismert kastéllyal, egy középkori református templommal és egy honfoglalás kori régészeti parkkal búcsúzunk a végeláthatatlan síkságtól. 

Az Alföldi Kéktúrát bemutató sorozatunk utolsó részében az Északkelet-Nyírség és a Rétköz határán fekvő Kisvárdáról indulunk utunkra. Átvágunk a Rétközön, Tiszakanyár után keresztezzük - immáron másodszor - a Tiszát, és ezzel belépünk a Bodrogközbe, majd a kistáj névadó folyóját is magunk mögött hagyva elérjük végcélunkat, Sátoraljaújhely városát. A túra lezárásaként még egy rövid kitérőt teszünk a Sátor-hegyek közé, hogy ott találkozzunk az Országos Kéktúra útvonalával, ezzel pedig ténylegesen be is zárul az általunk bejárt Országos Kékkör.

 

Kisvárda vára

A területén végzett ásatásokból feltételezhető, hogy már az őskorban is állt egy földvár ezen a helyen, a mai vár építését „csupán” 1465-ben kezdte meg a várost birtokló Várady család. A várat a helyszínen bányászott agyag kiégetésével készült téglákból építették fel a környék jobbágyai, mintegy harminc mesterember irányításával. Az így elkészült belső lakótömböt több sorban levert facölöpökkel erősített külső vár védte, míg az egész erődöt széles és mély vizesárok kerítette. A folyamszabályzások előtt lápos, mocsaras terület övezte a várat, ami tovább növelte az odabent élők biztonságérzetét.

 

 

Fotó: Horváth (Hörpölin) Béla
Fotó: Horváth (Hörpölin) Béla


A török soha nem ostromolta, de többször is gazdát cserélt az erődítmény Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd híveinek évtizedes csatározási során. II. Rákóczi Ferenc fontos bázisa volt a szabadságharc során, de később jelentőségét vesztette, és a környék lakossága gyorsan megkezdte értékes téglaanyagának széthordását. Ennek 1828-ban a vármegye vetett véget, rendeletben tiltva meg ezt - a magyar műemlékvédelem egyik legrégebbi dokumentuma ez. 1958 és 1960 között a romos falakat részben helyreállították. Az Alföldi Kéktúra a várfalak tövében halad el, így érdemes pár percre megállni, és megnézni az ódon építményt!

 

Fotó: Horváth (Hörpölin) Béla
Fotó: Horváth (Hörpölin) Béla

 

 

Kastély Pácinban

 

 

Fotó: Nógrádi Attila - TM
Fotó: Nógrádi Attila - TM

 

A Bodrogköz egyik legszebb műemlékeként nyilvántartott kastélyt Mágócsy András építtette Alaghy Judittal kötött házassága után, 1581-ben. A tágas, de jól kifűthető kastély külső falai sgraffitóval díszítettek, és hasonló az oromdíszes pártázat is.

 

Fotó: Nógrádi Attila - TM
Fotó: Nógrádi Attila - TM

 

A kastélyt külső fallal is körbekerítették, így az kisebb, könnyűfegyverzettel felszerelt rablóbandák ellen megfelelő védelmet nyújthatott akkoriban. Mágócsy Andrást a kastély felépülte után pár évvel megmérgezték, ezután az épület többször is gazdát cserélt, a kuruc-labanc csatározások során pedig megrongálódott. A romokat a környék lakossága elkezdte széthordani.

 

Fotó: Horváth (Hörpölin) Béla
Fotó: Horváth (Hörpölin) Béla


Később Sennyey István rendbe hozatta az elhagyatott kastélyt, amelyet a 19. században romantikus stílusban átépítettek. Jelenleg a Bodrogközi Múzeum kiállítása tekinthető meg a falak között. Az Alföldi Kéktúra útvonala sétányokon vág át a gondozott kastélyparkon. Nem kell sokat gyalogolni a következő építészeti remekműig, ugyanis a szomszédos faluban, Karcsa központjában áll egy 12-13. századi eredetű, román stílusú református templom, amelyet el sem kerülhetünk, hiszen az udvarán van egy pecsételőpont.

 

Fotó: Nógrádi Attila - TM
Fotó: Nógrádi Attila - TM

 

 


Emlékek a honfoglalás korából

 

Karostól - Alsóbereckin keresztül - egészen Sátoraljaújhelyig országúton vezet az Alföldi Kéktúra, a Sátor-hegyek egyre közelebbi panorámája, illetve az út mellett található, honfoglalás kori temető felkeresése azonban felüdülést hozhat a monotóniába.

 

Fotó: Tassy Márk - MTSZ
Fotó: Tassy Márk - MTSZ

 

A temetőhalmon 1986 és 1990 között 73 sírhelyet tártak fel, s itt került elő a Kárpát-medence eddigi leggazdagabb, ebből a korból származó leletegyüttese. A díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek mellett bizánci és nyugat-európai eredetű ékszereket is találtak. Feltételezések szerint a hely az itt letelepedett törzs temetője volt pár évtizeden keresztül. A sírokat kopjafák jelölik. A halom tetején obeliszket állítottak, mellőle kitűnő a rálátás a Sátor-hegyekre. A közeli Karos községében látogatóközpont található, ahol a honfoglalás kori őseink életébe nyerhetünk bepillantást. A látogatóközpont felkeresése csupán néhány perces kitérőt jelent utunkról.

 

A kör bezárul

 

Bár a Magyar Természetjáró Szövetség az Országos Kéktúra, a Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra teljesítése után kiadja az azt igénylőknek az új Országos Kékkör-jelvényt is, tudnunk kell, hogy a három nagy túramozgalom teljesítésével még nem tettük meg a teljes kört, hisz van még benne pár kilométer „folytonossági hiány”. Az Alföldi Kéktúra Sátoraljaújhely vasútállomásánál fejeződik be, az Országos Kéktúra nyomvonala pedig a város felett, a hegyek között vezet.

 

Fotó: Horváth (Hörpölin) Béla
Fotó: Horváth (Hörpölin) Béla

 

A városból a kék kereszt jelzéseket követve tehetjük meg legegyszerűbben a teljes körből még hiányzó szakaszt. Ha felkapaszkodunk a jelzéseket követve a Nagy-nyugodó nyergébe, megpillanthatjuk a szemből érkező kék sáv jelzéseket.

 

Fotó: Tassy Márk - MTSZ
Fotó: Tassy Márk - MTSZ

 

Ez a pont OKT-pecsételőhely, így akár bélyegezhetünk is. 2014 óta vezet erre az Országos Kéktúra, és mivel én korábban (tehát a régi útvonalon) teljesítettem azt, továbbhaladva leereszkedtem innen a hegyek túloldalán vezető erdei aszfaltútig, ahol régebben vezetett a túramozgalom nyomvonala. Én ezen a ponton zártam be a saját körömet.

 

Túrainfó
Utolsó szakaszunk az MTSZ hivatalos adatai szerint 65,1 km hosszú, szintemelkedése pedig elhanyagolható. Pecsételőhelyek: Kisvárda, Tiszakanyár, Cigándi gátőrház, Pácin, Karcsa, Alsóberecki, Sátoraljaújhely
 

Térkép: MTSZ
Térkép: MTSZ

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. december - 2017. januári számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Alföldi Kéktúra

Még több kéktúrás cikk 

 

  

Cikkajánló