Hírek

Egyre több haris harsog a kesznyéteni réteken

Mesteri rejtőzködő, ritkán látható, ám nászidőszakban a kakasok élesen recsegő hangja mégis elárulja, merre járnak.

Szerző:
Turista Magazin
Forrás:
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
2021. július 29.

Mesteri rejtőzködő, ritkán látható, ám nászidőszakban a kakasok élesen recsegő hangja mégis elárulja, merre járnak.

A korábbi aszályos évekhez viszonyítva az idei tavasz bőséges csapadékkal ajándékozta meg a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetet is, aminek köszönhetően újra megteltek a sarlólaposok, a nedves rétek tocsognak, így újra a haris kakasok csábító „énekétől” hangosak a kesznyéteni éjszakák – adta hírül a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján.

Láttál már harist fűben „énekelni”? Ne hagyd ki ezt a videót!

A nemzetipark-igazgatóság cikke szerint ritkán kerül szem elé, ezért leginkább csupán hangja árulja el jelenlétét, és leginkább a nászidőszakban. A természetvédelmi szakemberek számára azonban mindig nagy öröm, amikor „recsegő” hangja felcsendül. Népies elnevezése, a „kétkés madár” is hangjára utal, mely olyan, mint amikor kést vagy kaszát fennek, de tudományos neve (Crex crex) is hangutánzó szó. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft egyedenként.

A fogolynál jóval kisebb és karcsúbb, a fürjnél valamivel termetesebb haris testhossza 22-26 cm, szárnyfesztávolsága 43-53 cm, tömege 135-190 g. Nyaka – arányait tekintve – hosszú, csőre rövidke és vaskos, tollruhája szürkés sárgásbarna, szemöldöksávja és nyakának alsó része kékesszürke, hasának keresztsávjai barnásvörösek. Némileg bizonytalan röpte közben feltűnnek vörösesbarna szárnyfoltjai és sajátosan lelógatott, hosszú lábai. A nemek nagyon hasonló megjelenésűek, de a hímek színezete markánsabb a tojókéhoz képest.

Mint írják, a hazai költőpopuláció tényleges mérete jelentős ingadozást mutathat, amely élőhelyeinek beszűkülésének, a nem megfelelő körültekintéssel végzett mezőgazdasági tevékenységek következtében és az egyre fokozódó csapadékszegénység miatt alakult ki. Az idei év viszont kifejezetten harisban gazdag, ugyanis a szokásos 1-2 éneklő hím helyett összesen 16 egyedet sikerült bemérniük a szakembereknek a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet különböző pontjain. A legtöbb udvarló az Inér-hát nevű terület mélyebb fekvésű részeiről került elő.

A harislét legfőbb ellensége az élőhelyek felaprózódása és eltűnése, az intenzív rétgazdálkodás, a költési időszakban végzett kaszálás és az idegenhonos özönnövények terjedése. Összefogással és a céltudatos természetvédelmi kezeléssel azonban megfékezhető hazai populációinak hanyatlása. A harisok védelmére irányuló erőfeszítésekről bővebben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján olvashatsz.

Cikkajánló