Hírek

Érkeznek a bíbicek, nagytakarítás volt a sirályoknál

A tavasz csalhatatlan jeleként a pusztákon már egyre gyakrabban hallani pacsirtaszót, megérkeztek az első bíbiccsapatok is, közben a szegedi Fehér-tó sirályainak fészkelőhelyét is előkészítették már.

Szerző:
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság/kmnp.hu
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság/knp.hu
Fotó:
wikipedia
Puskás József/KNPI
2019. március 7.

A tavasz csalhatatlan jeleként a pusztákon már egyre gyakrabban hallani pacsirtaszót, megérkeztek az első bíbiccsapatok is, közben a szegedi Fehér-tó sirályainak fészkelőhelyét is előkészítették már.

A bíbicek a téli időszakban nem elsősorban a hideg, mint inkább a táplálékhiány miatt hagyják el költőterületeiket. Az időjárás mellett jelenlétük elsősorban attól függ, találnak-e vizes élőhelyeket. Az idei tél azonban maradás helyett inkább vonulásra késztette a bíbiceket, egyrészt jelentős fagyok voltak, másrészt nem találtak vizes élőhelyeket- olvashatjuk a Körös-Maros Nemzeti Park honlapján.

 

Fotó: Wikipedia
Fotó: Wikipedia

 

A madarak a telet valószínűleg a Földközi-tenger térségében töltötték, ahonnan a jobb idő beköszöntével lassan megindultak vissza. Egyelőre azonban csak kisebb, néhány tíz példányból álló csapataikat figyelhetjük meg, s jellemzően nem annyira a gyepeken, mint inkább a szántóföldeken. A csupasz talajfelszínű szántókon valószínűleg könnyebben észreveszik és megfogják a rovarokat, mint a száraz, szikes területeken, ahol egyelőre még csekély a rovarmozgás. A mostaninál vizesebb, csapadékosabb években február végén rendszerint már jóval népesebb, több száz példányból álló csapatok tartózkodnak a bíbicek által kedvelt Nagy-Zsombék mocsaras területein és a kardoskúti Fehér-tó térségében.

 

Fotó: Puskás József/KNPI
Fotó: Puskás József/KNPI

 

A Kiskunsági Nemzeti Parkban is készülnek a tavaszra, az igazgatóság munkatársai tavaszi nagytakarításba fogtak a szegedi Fehér-tónál található Korom-szigeten, ahol többezres sirálykolónia fészkel. „A fészkelési szezon indulása előtt évek óta évek óta megtisztítjuk ilyenkor számukra a területet, eltávolítjuk a tavalyról ott maradt, elszáradt magas kórót és egyéb gyomnövényeket, nádat, hogy stabil állománya lehessen az itt fészkelő danka- és szerecsensirályoknak, küszvágó cséreknek”- írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

 

Fotó: Puskás József/KNPI
Fotó: Puskás József/KNPI

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Helló tavasz, tömegesen virágzik az egyhajúvirág és a tarka sáfrány

Az őrségiek is meglepődtek az első fekete gólyán

Nyílnak a kökörcsinek a Bükkben

Ébredeznek a békák és a gőték

Cikkajánló