Észre sem vesszük őket, pedig globális veszélyt jelentenek

Az eldobott PET-palackok és a szélben szálló nejlonzacskók problémájával nap mint nap szembesülünk, s bár jól tudjuk, hogy valamit tennünk kellene, a megoldás még várat magára. Mindeközben egy új veszélyforrásról, a mikroműanyagokról is egyre többet hallani.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
123RF.com
Wessling Hungary Kft
2018. november 6.

Az eldobott PET-palackok és a szélben szálló nejlonzacskók problémájával nap mint nap szembesülünk, s bár jól tudjuk, hogy valamit tennünk kellene, a megoldás még várat magára. Mindeközben egy új veszélyforrásról, a mikroműanyagokról is egyre többet hallani.

A környezetbe kerülő, 5 mm-nél kisebb, sokszor szabad szemmel alig látható műanyagdarabkákat nevezzük mikroműanyagoknak, és korunk egyik legnagyobb környezetvédelmi kihívását jelentik, ugyanis ma már szinte mindenütt ott vannak. Találtak már mikroműanyagot élővizekben, csapvízben, ásványvízben, kínai tengeri sóban, német palackozott sörben és halak szervezetében is.

 

 

A Parányi Plasztiktalány elnevezésű projekt keretében ma már számos hazai folyó mikroműanyag-tartalmát megmérték. A hazai folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot, köbméterenként 50 részecskét.

 


Hogy az élő szervezetkre milyen hatást gyakorolnak a mikroműanyagok, azzal kapcsolatban ma még kevés információnk van. Nem tudjuk biztosan, hogy az „esztétikai” problémán túl milyen egyéb következményekkel kell számolnunk. Ma már egyre több kutatás irányul erre, nem túlzás azt állítani, hogy szinte naponta újabb és újabb tudományos eredmények látnak napvilágot.


A novemberi Turista Magazinban összefoglaltuk, amit a mikroműanyagokkal kapcsolatban eddig tudunk.
 

A NOVEMBERI SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, ELŐFIZETNI PEDIG ITT TUDSZ RÁNK.

 

Kapcsolódó cikkek:

Duna is tele van mikroműanyagokkal

A műanyaghulladék ezért is veszélyes

A mikroműanyagok már mindenütt ott vannak

Cikkajánló