Idén még a tavalyinál is több túzokot számoltak össze a nemzetipark-igazgatóság működési területén.
Idén január 21–22-én zajlott le a szinkronszámlálás, nagyon pozitív eredménnyel: míg tavaly 527, idén 557 túzokot regisztráltak. A legtöbb madár (524 egyed) a Dévaványa–Ecsegi-pusztákon él. Az is jó hír, hogy a Csanádi-pusztákon a tavalyi 26-ról 33-ra nőtt a túzokok száma. A Kis-Sárrét a harmadik tradicionális élőhely, de az itteni állomány (40 példány) idén is a határon túl, a bihari térségben telel. Ez a kis csapat a dürgés idején szokott visszatérni a Kis-Sárrétre.
Nemcsak Magyarországon, de Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Szerbiában is ugyanabban az időben zajlott a számlálás. Nekünk szerencsénk volt: a fagy miatt a számlálók a földutakon is gond nélkül tudtak közlekedni. „A Dévaványai–Ecsegi-pusztákon mintegy 50 ezer hektárnyi területet jártunk be, amelynek során felkerestük a túzokok hagyományos telelőhelyeit” – mesélnek a munkáról a nemzetipark-igazgatóság oldalán.
Tudtad?
- A túzok (Otis tarda) az eurázsiai sztyeppzóna jellegzetes madara. Nemcsak a Körös-Maros Nemzeti Park, hanem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület címerében is szerepel.
- Eredetileg csak füves pusztákon élt, aztán alkalmazkodott a művelés alatt álló területekhez.
- Hazánkban összesen 1200–1645 példány él, és szerencsére növekszik a számuk.
- Tavasszal van a túzokok párzási időszaka, amelyet dürgésnek hívunk. A dürgő kakas széttárja a szárnyait, faroktollait hátraveti, felfújja a torokzacskóját, és ide-oda tipeg, miközben „buffanó” hangokat ad ki. A furcsa szertartás lényege, hogy megmutassa az utódnemzésre való alkalmasságát.
- A túzok fészke egy talajmélyedés, ide rakja a tojó 1–3 tojását. 25–28 nap alatt kelnek ki a túzokcsibék.
- A faj egyedei csak 4–6 éves korukban válnak ivaréretté.
- A túzokok magvakat, leveleket, ízeltlábúakat, kisemlősöket fogyasztanak, télen az őzekhez csapódva a kikapart repcéből, lucernából falatoznak.
