A túzokkakasok már februárban elkezdték felölteni díszes nászruhájukat. Látványos, vörös tollakat és tetszetős bajusztollakat növesztenek, hogy március végén, április elején, a dürgés időszakában magukhoz csábítsák a tojókat.
Január 20-án lenne száz éves dr. Sterbetz István nemzetközi hírű ornitológus, vadász-és szépíró. Neve elválaszthatatlanul összefonódott a Dél-Alföld természetvédelmével.
Nem szokványos zsákmányszerző technikát figyeltek meg a szakemberek a vörös vércséknél a Kardoskúti-pusztán. Nem a levegőből csapnak le, hatékonyabb módszert találtak.
Mesebeli látvány, amikor a fagyos reggelek zúzmaraköntöst vonnak a növényekre. Jégkristályok ülnek ki a fák ágaira, a talajt borító levelekre, mindenre. Mutatjuk, milyen elképesztő formák alkotására képes ilyenkor a természet.
Elképesztő sebességre képes, zuhanórepülés közben akár a 400 km/órás sebességet is elérheti. 2018-ban az Év Madarának választották.
A vadludak ősszel érkeznek hozzánk, és kora tavasszal indulnak vissza északra. Számuk a Dél-Alföldön decemberben akár a több tízezret is elérheti, ilyenkor a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság halastavain szép számmal találkozhatunk velük.
Az őszi enyhe időnek köszönhetően még novemberben is színesíti e ritka, védett növény a száraz gyepeket és szteppréteket az Alföldön.
Ezek az élénksárga begyű kis madarak egyre népesebb csapatokba verődnek az Alföldön, együtt táplálkoznak és készülődnek a vonulásra. Ilyenkor a sárga billegetők akár több százas csapatait is megfigyelhetünk a nyílt, vizes, mocsaras területeken.
Az egyedi kinézetű, látványos lepkefaj elsősorban a hegy- és dombvidékeken terjedt el. Most a Kis-Sárrét fűzfákkal tarkított vidékén találtak két szép példányt belőle.
Szépítkeznek a túzokkakasok a nászra, szürke nyaktollazatukat vörösre cserélik, és díszes bajusztollakat növesztenek.
A nálunk költő madarak lassan útra kelnek, és már az átvonuló madárfajok is fel-felbukkannak tájainkon.
Jó hír, hogy ebben az évben a szokásosnál több vörös vércse fészkelt a Körös–Maros Nemzeti Park területén, pedig az aszály miatt nem mindig volt elegendő táplálék az élőhelyeken.
Idén is sok száz fiókát neveltek fel a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén fészkelő fehér gólyák. A „leggólyásabb” településnek Szeghalom bizonyult, ahol 24 pár költött.
Az enyhe tél végi időjárásnak köszönhetően a szokottnál korábban jelentek meg a vándormadarak a hazai tájakon. Egyre népesebb csapatokban érkeznek a Dél-Alföldre is, ahol ezekben a napokban az intenzív madárvonulás miatt érdemes az eget kémlelni.
Vonulási csúcsot döntöttek a darvak január 7-én Kardoskúton. Nem kis meglepetésre 6600 madarat számoltak meg a szakértők, ami az őszi madárvonulás kezdete óta a legmagasabb egyedszám a térségben.
Kicsi, kedves, gömbölyded, és igazi színt visz a téli szürkeségbe. Nevét a hangjáról kapta, amely egy lágy, bánatosnak tűnő füttyentés. Északi tájakról érkezik, és a jó hír, egyre többen gyülekeznek a Maros árterében. Kitalálod, kik ők?
Ismét jelen van egy lápi növényritkaság a Hármas-Körös árterében.
Az első szürkemarha-borjú érkezésével megkezdődött az ellési szezon a sóstói telepen, ahol további 200 újszülöttre számítanak. Dévaványán új, korszerű téli szállást kaptak az őshonos állatok.
Véget ért a legeltetési időszak, most térnek vissza a dévaványai állattartó telepre a gulyák.
A rejtőzködő életmódot folytató emlős felmérésére a bagolyköpet elemzése a leghatékonyabb módszer.
