Tudástár

Földünk kristálygömbben - Mi vár a bolygónkra?

Klímaváltozás, környezetszennyezés, kihalás szélére sodródott fajok - nap mint nap találkozunk ezekkel a kifejezésekkel, a híradók és az internetes portálok elborzasztó információkkal bombáznak minket, óriásplakátok, öles szalagcímek hirdetik a közelgő világvégét. Már a csapból is a globális felmelegedés folyik. Talán pont ez az oka annak, hogy egyre érzéketlenebbek leszünk a téma iránt - a szavak felszíne alatt rejtőző jelentés már csak kevésbé vagy egyáltalán nem jut el a tudatunkig. Lehet azonban, hogy egyetlen alkalom, amelyet arra szánunk, hogy nyitottan forduljunk a kérdéskör felé, segítene megváltoztatni a hozzáállásunkat. Tegyünk most egy próbát: a következőkben hatásvadászat és túlzások nélkül, pusztán a rendelkezésünkre álló információk összegyűjtésével szeretnénk képet adni bolygónk és az emberiség jövőjéről.

Szerző:
Hidvégi Brigi
2014. december 23.

Klímaváltozás, környezetszennyezés, kihalás szélére sodródott fajok - nap mint nap találkozunk ezekkel a kifejezésekkel, a híradók és az internetes portálok elborzasztó információkkal bombáznak minket, óriásplakátok, öles szalagcímek hirdetik a közelgő világvégét. Már a csapból is a globális felmelegedés folyik. Talán pont ez az oka annak, hogy egyre érzéketlenebbek leszünk a téma iránt - a szavak felszíne alatt rejtőző jelentés már csak kevésbé vagy egyáltalán nem jut el a tudatunkig. Lehet azonban, hogy egyetlen alkalom, amelyet arra szánunk, hogy nyitottan forduljunk a kérdéskör felé, segítene megváltoztatni a hozzáállásunkat. Tegyünk most egy próbát: a következőkben hatásvadászat és túlzások nélkül, pusztán a rendelkezésünkre álló információk összegyűjtésével szeretnénk képet adni bolygónk és az emberiség jövőjéről.

Már most zajlik…

 

Felesleges tagadni: a klímaváltozás következményeit már mi is a saját bőrünkön érezhetjük. Itthon a negatív hatás közvetlenül tapasztalható az időjárás terén. Azt szoktuk mondani, „megbolondult az idő”, felháborodva konstatáljuk, hogy tegnap még kabátban indultunk útnak, ma már pólóban is melegünk van, holnapra pedig esőt jósol a meteorológus… Hibáztatjuk az időjárást, mintha önfejűen, kénye-kedve szerint döntené el, verőfényes napsütésre vagy heves viharra számíthatunk-e aznap. Csak elvétve jut eszünkbe, hogy nem önszántából, hanem miattunk olyan szeszélyes az „idő”.


A klímaváltozás hatásai valójában már a 20. századtól tapasztalhatóak, s hab a tortán, hogy a változások sokkal gyorsabban következnek be, mint azt a szakemberek korábban gondolták. Köztudott, hogy a jelenség javarészt az üvegházhatású gázok kibocsátására vezethető vissza, ennek mértékét a mai napig nem sikerült jelentősen visszafogni. Vegyük sorra a riasztó fejleményeket dióhéjban!


A jégtakarók és a gleccserek a felmelegedés hatására rohamos olvadásnak indultak. Az Antarktiszon például 1979 óta évtizedenként közel 4%-kal csökkent a tömegük. Az ENSZ Kormányközi Bizottsága (IPCC) szerint a Déli-sarkvidék száz éven belül nyomtalanul eltűnhet a Föld színéről. A tengerszint-emelkedésért túlnyomórészt szintén az éghajlatváltozás tehető felelőssé. A 20. század eleje óta globálisan 20 cm-rel nőtt az óceánok vízszintje. Rossz hír, hogy az előrejelzések szerint az elkövetkező évszázadokban további emelkedés várható, még akkor is, ha már holnaptól sikerül a jelenlegi szinten tartani a szén-dioxid-kibocsátás mértékét.


A változékony időjárás csupán egy apró szelete a problémának. Az aszály, az árvizek, a kártevők megjelenése, a biodiverzitás csökkenése, egészségünk romlása és a mezőgazdaság hanyatlása mind a tartós hőmérséklet-növekedés folyományai lehetnek.

 

shutterstock_124726996-kk.jpg

 

A változások sokkal gyorsabban következnek be, mint azt a szakemberek korábban gondolták

 

Mindenkit érint

 

Szeretném egy képzeletbeli utazásra invitálni az olvasót. Rendhagyó kirándulás lesz, ez alkalommal nem festői tájakat és kulturális nevezetességeket látogatunk meg, épp ellenkezőleg: olyan panoráma tárul majd elénk, amelyről legszívesebben tudomást sem vennénk. Most azonban ne hunyjuk be a szemünket!


Első állomásunk Grönland, ahol betekintést nyerhetünk az inuitok világába. Ha arra számítunk, hogy virágzó vadászkultúra fogad minket, nagyot kell csalódnunk. A fókák, a jegesmedvék, a narválok és a rozmárok lassanként eltünedeznek, emiatt az őslakosok létfenntartása foroghat kockán. Egyre sűrűbben fordulnak elő viharok orkánerejű széllel; a vadászok testi épségük kockáztatásával indulnak útnak. A felmérések szerint Grönland 2006 óta évente mintegy 273 milliárd tonnányit veszít jégtakarójából, ami szinte felfoghatatlanul hatalmas mennyiséget jelent. Ez a jégtömeg 54 600 gízai nagy piramisnak vagy 5 200 000 darab Titanicnak felel meg.


Most látogassunk el Ecuadorba, ahol az egykori tavaknak már csak a hűlt helyét találjuk. Ez nagy gondot jelent a pásztorok számára, akik így kénytelenek egyre magasabb területeken legeltetni az állataikat, hogy vízhez jussanak. Az utóbbi 60-70 évben az Andokban 0,7 °C-kal nőtt az átlaghőmérséklet, s a klímakutatók azt állítják, legfeljebb két évtizeden belül teljesen eltűnnek a gleccserek. A szomszédos Peru sincs szerencsés helyzetben: területén áradások, földcsuszamlások, száraz időszakok és fagyok fenyegetik a népességet.


Ugorjunk át Afrikába is. A Nigerben, Tillabéri környékén élők ma már úgy tartják, „elveszett az erdő lelke”. Az életet jelentő kaucsukfák, gyümölcsfák és gyógynövények kipusztultak, emellett áradások, sűrű esőzések sújtják a lakosságot. Évente hozzávetőleg 100-120 ezer hektárnyi erdőség romlik le. Burkina Faso élelmezési helyzetét az áradások okozta terméskárok veszélyeztetik. Gyakori jelenség, hogy a frissen elültetett növényeket, a kukoricát, a rizst egyszerűen elmossa a víz. A 2010-es árvíz 26 000 emberáldozatot követelt.


Dániában bizonyára kíváncsian tekintenénk meg a nemzeti himnuszukban is szereplő zöld bükkösöket. Szomorú, de az ország büszkeségei hatalmas veszélyben forognak a fabetegségeknek és a mind gyakoribbá váló viharoknak köszönhetően. Utóbbiaknak az elmúlt 40 évben 10 millió négyzetméternyi erdő látta a kárát.


Merészkedjünk kicsit közelebb. Luxemburgban járva az élővilág változására csodálkozhatunk rá. A kiszámíthatatlan időjárás eredményeképpen itt a növények hamarabb borulnak virágba, és a madarak költési ideje is előretolódott. Az egy tized híján egy egész Celsius-fokkal megnövekedett átlaghőmérséklet hatására az országban megjelentek a mediterrán térség állatai és növényei. Németországban járva azt tapasztalhatjuk, hogy a heves esőzések és az áradások miatt időnként még az utakat is elönti a víz, amire a jövőben egyre gyakrabban lehet majd számítani. A felmelegedés Ausztria síparadicsomait szintén érinti. A gleccserek itt is olvadásnak indultak, a hegyekben pedig fokozódott a kőomlások veszélye.

 

Otthon, édes otthon

 

Ezúttal nem térben, hanem időben utazunk - nem is olyan messzire, épp csak a közeli jövőbe. A hazai éghajlatkutatók és a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS) erre a századra vonatkozó előrejelzései csekély derűlátásra adnak okot. Kezdjük az egyik legsarkalatosabb ponttal: Magyarországon összességében kevesebb csapadék hull majd, azonban az égszakadások alkalmával jóval intenzívebb, nagyobb mennyiségű esőre számíthatunk. Ebből kifolyólag a hegyekben, dombvidékeken akár néhány óra alatt összegyűlhet annyi víz, amennyi már veszélyes villámárvizekhez vezethet.

 

hmz.jpg

 

Homokvihar Székesfehérvár közelében


Különböző modellszimulációk alapján a NÉS szakemberei úgy vélik, 2021-től 2050-ig akár 1-2,5 °C-os átlaghőmérséklet-növekedéssel is számolhatunk. Aki eddig nehezen tűrte a hőséget, nem fog örülni, ugyanis egyes kutatók szerint a nyarak itthon akár 6 °C-kal is melegebbek lehetnek a jövőben. Míg a század közepéig a hőségriadós napok száma több mint harminccal nőhet, fagyokkal annál kevesebbszer kell számolnunk. A szélsőséges vízjárás szárazodást, aszályt, árvizet és belvizet okozhat. A szélkárok is problémát jelentenek majd. Mezőgazdaságunk mindezen veszélyeket megsínyli, s tovább rontja a helyzetet az új kórokozók és kártevők megjelenése. A negatív hatásokat és az azokból fakadó problémákat szinte a végtelenségig sorolhatnánk: talajerózió, defláció, földcsuszamlások, erdőtüzek, szúnyogok, kullancsok, rágcsálók elszaporodása, légúti megbetegedések, élelmiszerekkel terjedő fertőzések, az UV-B sugárzás erősödése… Ha csak a fele bekövetkezik annak, amit a klímakutatók jósolnak, gyökeresen fognak átalakulni a mindennapjaink.

 

Haldokló élővilág

 

Bizonyára nem újdonság, hogy színes állat-, növény- és gombavilágunkat nem csupán a klímaváltozás, de a környezetszennyezés, a vadászat, illetve az élőhelyek leromlása és eltűnése is súlyosan veszélyezteti. Latin-Amerikában a legkritikusabb a helyzet: itt 83%-kal csökkent a biodiverzitás. A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint az utóbbi negyven évben átlagosan 52%-kal csökkent világszerte a gerincesek csoportjába tartozó fajok populációinak mérete. A Kárpát-medencében a tavak, folyók állatvilága ritkult meg drasztikusan. Európát tekintve a vadmadarak helyzete is kétségbeejtő: három évtized alatt 421 millióval csökkent a számuk.


Az állatok sokkal érzékenyebben és gyorsabban reagálnak az éghajlatváltozásra, mint mi. A fajok egyre északabbra vándorolnak. A nagy-britanniai c-betűs lepkék elterjedési területének határa például 10 év alatt 220 kilométerrel északabbra tolódott. De hova hátráljanak a sarki rókák? És mi lesz azokkal az őshonos állatokkal, amelyeket kiszorítanak a délebbről érkező újdonsült szomszédjaik?


A WWF Élő Bolygó Jelentésében olvashatjuk, hogy Magyarországon összességében véve az elmúlt 40 évben nem romlott az élővilág állapota, ám ez mégsem annyira örvendetes, mert a szakértők szerint itthon már előzőleg végbement mindaz a pusztítás, amely máshol jelenleg zajlik. Változatos erdőségeink nagy része eltűnt, számtalan vizes élőhely pusztult el a folyószabályozások miatt, valamint búcsút mondhattunk például a hiúzok és medvék zömének.

 

Bolygónk kimerülőben

 

A Föld lakossága idén már augusztusban elhasználta azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre elegendőnek kellett volna lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson - jelenti a Global Footprint Network. Az ezredforduló óta ez az esemény egyre korábban következik be; 2000-ben még októberre esett. A túlfogyasztás az 1970-es évektől fogva jellemző, s azt is elmondhatjuk, hogy 1961 óta a duplájára nőtt az energiafogyasztás. Jelenlegi igényeinket másfél Föld tudná maradéktalanul kiszolgálni.


A növekvő tendencia azt eredményezheti, hogy az erőforrások egy része - például a tiszta ivóvíz - elfogyhat, és az ökoszisztéma is egyre silányabb állapotba kerül. Ökológiai lábnyomunk (az önmagunk fenntartásához, illetve az általunk termelt hulladék „ártalmatlanításához” szükséges biológiailag aktív föld- és tengerterület összessége) felét a növekvő szén-dioxid-kibocsátás adja. A várható népességnövekedés jócskán súlyosbítja a helyzetet. A kutatók szerint 2050-re már 9,6 milliárdan leszünk, a század végére pedig 11 milliárdra nő az emberiség egyedszáma. Még néhány elrettentő adat: ma Földünkön 1,4 milliárd ember nélkülözi a megfelelő áramellátást, majdnem 1 milliárdan éheznek, s 768 millióan nem jutnak tiszta ivóvízhez. A szegény országok ökológiai lábnyoma a legkisebb, mégis ezeket sújtják leginkább a változások. Az ENSZ- és az EU-klímacsúcsok alkalmával rendszeresen vita tárgyát képezi a kényes és nehezen kiküszöbölhető probléma: a lemaradt országoknak a megállapodások értelmében aránytalanul sok mindenről kellene lemondaniuk, holott ezek a legkevésbé felelősek a kialakult helyzetért.

 

shutterstock_144974179-2.jpg

 

A jelenlegi igényeinket másfél Föld tudná maradéktalanul kiszolgálni


A temérdek baljós hír mellett meg kell említenünk a pozitívumokat is. Szerencsére vannak olyan szervezetek, amelyek szakadatlanul keresik a megoldásokat. Ilyen például a Természetvédelmi Világalap (WWF). Az általuk kidolgozott úgynevezett „egybolygós terv” a természeti erőforrások használatára és elosztására vonatkozóan javasol intézkedéseket. A WWF többek között a védett természeti területek növelését, a sérült ökoszisztémák helyreállítását, a megújuló erőforrások használatának elterjedését, az energiafogyasztás visszafogását és az elérhető erőforrások megosztását tartja a legfontosabbnak. Néhány biztató eredményt már sikerült elérniük a közelmúltban. Uganda és Ruanda térségében például egy ökoturizmussal kapcsolatos kezdeményezés keretein belül javították a helyiek életkörülményeit, ezzel párhuzamosan pedig a kritikusan veszélyeztetett hegyi gorillák egyedszámának növekedéséhez is hozzájárultak. A tengeri ökoszisztéma védelmét célozza a Chilében létrejött együttműködés, amelyben az őslakosság, a halászati ipar, valamint a pénzügyi és a kereskedelmi szektor is szerepet vállalt. De ne feledkezzünk el hazánkról sem: megmenekültek a nagykőrösi pusztai tölgyesek, megőrizte érintetlenségét a Csarna-völgy, rehabilitálták a Szabadság-szigetet és mellékágát, Tiszatarján térségében pedig a hódok visszatelepítése mellett munkahelyeket is teremtettek.

 

Hogyan tovább?


Valószínűleg senkit nem ér váratlanul az IPCC megállapítása: az eddigi klímavédelmi intézkedések gyakorlatilag eredménytelennek bizonyultak. Egyesek túlzottan borúlátónak titulálják a szervezet legújabb jelentését, máshol azt a biztató véleményt olvashatjuk, hogy van még esélyünk, R. K. Pachauri, az IPCC elnöke pedig így fogalmazott: „Megvannak az eszközeink a klímaváltozás kordában tartására.” Az azonban vitathatatlan, hogy életbevágóan fontos lenne azonnal cselekednünk, ám ebben az esetben is visszafordíthatatlan károkkal kell megbirkóznunk. 

 

Mit tehetsz te?
- Légy környezettudatos! Unalomig ismételt, ám kiemelkedő fontossággal bíró tanácsok: zárd el a vizet, kapcsold le a villanyt, áramtalaníts! Minél kevesebb előre csomagolt terméket vásárolj! Használj kevesebb csomagolóanyagot! Az elhasznált sütőzsiradékot és -olajat kezeld veszélyes hulladékként, amelyet meghatározott gyűjtőhelyeken adhatsz le! Válaszd a tartós termékeket az egyszer használatosakkal szemben! Zuhanyozz - egészségesebb, emellett kevesebb vizet használsz el, mintha kádban fürödnél. Rengeteg tippet találsz még az interneten, keresgélj bátran!
- Hanyagold az autózást! Sétálj, kerékpározz, használd a tömegközlekedést! Egy átlagos személyautó 10 kilométerenként használ el annyi energiát, amely egy családi ház egynapi villamosenergia-fogyasztásával felér.
- A jövő generációja a kulcs: járulj hozzá az ifjúság környezeti neveléséhez, vidd a gyerekeket erdei iskolába!
- Önkéntesként csatlakozhatsz környezet- és/vagy természetvédelmi szervezetekhez vagy civil kampányokhoz.
- Keresd a hasznos és egyben szórakoztató programokat! Ilyen többek között a nyaranta a Tiszán megrendezett PET Kupa, amelynek keretein belül a résztvevők remek hangulatban, PET-palackokból épített hajóról gyűjtik a folyót ellepő szemetet.
A PET Kupa egyik szervezőjével készített interjúnkat itt olvashatod .
- Hívd fel mások figyelmét is a problémára kreatívan! A GreenGo rövidfilmversenyen például klímaváltozás és családi gazdálkodás témakörökben pályázhatsz egy ötletes videóval.

Az IPCC jelentésében leszögezi: a globális átlaghőmérséklet-emelkedés semmiképpen sem lépheti túl a 2 °C-ot. A legtöbb klímakutató szerint ez súlyos és végleges következményekkel járna. Ennek érdekében a szén-dioxid-kibocsátást évente 7%-kal kellene lejjebb szorítani, hogy a 2050-ig kitűzött klímacélt, a 40-70%-os csökkenést elérjük. Az elkövetkezendőkben a megújuló erőforrások arányát jelentős mértékben kellene növelni, körülbelül a mostani három-négyszeresére. Nagy szó, hogy a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója - Kína és az Amerikai Egyesült Államok - azt ígéri, a jövőben hatékonyan részt vesznek majd a klímaváltozás elleni harcban. Többek között ennek részleteit is megvitatják a jövő évi 21. ENSZ-konferencián.


Magyarországon 2014 novembere a környezetvédelem jegyében zajlott. Különböző rendezvényeken és kiállítótermekben mutatták be a klímaváltozás konkrét hatásait, illetve a lehetséges megoldásokat. Az egyik kiállítás a kiemelkedő hőszigeteléssel ellátott, úgynevezett passzív házakkal foglalkozott, amelyek jelentősége abból adódik, hogy az Európai Unió területén az összes energiafelhasználás 40%-át a lakások üzemeltetésére fordítjuk. Ha csak Magyarországot tekintjük, itt a fogyasztás elképesztő hányadát, összesen 75%-át a fűtés teszi ki. Erre jelenthet megoldást a passzív ház. Az épület évente maximum 30 kWh/m2 energiát használ fel, szemben a hagyományos lakóházak 250-400 kWh/m2-es értékével.


Magyarországon hatévente kerül sor a Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozására. Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a legutóbbi, 2013-ban lezárult tervvel kapcsolatban pozitívan nyilatkozott. Elmondása szerint itthon csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, mérséklődött a „hulladéktermelés” és a vízfelhasználás, emellett 20%-kal nőtt az erdőterület (ezen a fronton tényleg biztatóan állunk, az elkövetkezendő időszakban ugyanis a Nemzeti Erdőprogramnak köszönhetően további 700 hektárral nő erdőségeink kiterjedése). Az élőhelyek fragmentációja (feldarabolódása) és a talajdegradáció viszont továbbra is problémát jelent.


Hazánkat érintő változás, hogy a jövő évtől a papír-, az üveg-, a műanyag, a fém- és a zöldhulladékot kötelező lesz szelektíven gyűjteni. A lerakott szerves hulladék mennyiségét 2016-ra az 1995-ös mennyiség 35 százalékával (tehát 820 ezer tonna alá), 2020-ra pedig 50 százalékával kell csökkentenünk.

 

Ha érdekel, milyen megoldások, módszerek kifejlesztésén dolgoznak a klímakutatók, olvasd el a geoengineering-ről szóló cikkünket!

Cikkajánló