Miután bejártuk a hollókői vár összes zugát, azon sem csodálkoznánk, ha kiderülne, hogy a legendához hűen valóban hollóvá változott ördögfiókák építették.
A világörökségi palóc település, Hollókő húsvét tájékán a legforgalmasabb. Éppen ezért, ha szeretnéd elkerülni a tömeget, és nem kifejezetten az ünnepi kavalkád érdekel, azt javasoljuk, hogy a téli hónapokat válaszd a látogatásra. Ez persze nem jelenti azt, hogy teljesen magányosan fedezheted fel a környéket. Mi egy szeles januári hétköznap délelőtt jártunk a várban, és így is szép számmal akadtak látogatók a közkedvelt helyszínen.
A bevehetetlen vár
Tömegnyomor azonban szerencsére nem volt, ami azért is jó, mert a vár egyes részein kifejezetten kényelmetlennek bizonyult volna, ha kerülgetni kell egymást. Nem véletlenül építették meg így, a cél az volt, hogy feladják a leckét az ostromlóknak, és minél nehezebb legyen bevenni.
Építéséhez az 1260-as években fogtak hozzá IV. Béla rendeletére, okulva a tatárjárás eseményeiből. Egy tornyot emeltek, amit falgyűrűvel vettek körbe, a köztes részt pedig beépítették: Később újabb és újabb részekkel bővült a vár, így minél beljebb haladunk, annál öregebb építőkövek között sétálhatunk.
Mivel három oldalról is szakadék veszi körbe, az ellenség csak egyetlen irányból tudta támadni, ahol 4-4,5 méteres falat kellett átszakítaniuk hajítógépekkel. Ha sikerrel jártak, egy 8 méter magas szikla várta őket, amit meg kellett volna mászniuk.
A bejárattól felfelé indulva bárki megtapasztalhatja, mennyire nem volt könnyű dolga az ellenségnek: a falakat elhagyva egy szűkülő rész következik farkasveremmel, amelyben kihegyezett karók várták a támadókat. Fentről közben dobálhatták őket kövekkel vagy bármi más holmival, ami éppen kéznél volt, és hasznosnak bizonyult erre a célra. Volt olyan kapu, amit gerendával is eltorlaszoltak, a keskeny folyosóról pedig
nincs az a ember, aki akkora lendületet tudott volna venni, hogy bármilyen eszközzel beszakítsa a kaput gerendástul.
A védők tehát nem bízták a véletlenre a dolgot. Az ellenség egyik esélye a kiéheztetés volt; nem véletlen, hogy a várban két nagy pince is található, ahol élelmet és italt (bort) lehetett tárolni. A másik támadási lehetőség a bejárattal szemben található hegy, ahonnan beágyúzhatóvá vált a vár, de ahogy már említettem, a vastag falakat nem két percbe telt átszakítani.
Ki építette ezt a bombabiztos erősséget?
A legenda szerint, és ahogy azt a falu neve is mutatja: a hollók. Történt ugyanis, hogy a környéken élő nagyúrnak nagyon megtetszett egy helyi lány, annyira, hogy teljesen magáénak akarta tudni, ezért az egyik hegytetőn várat építtetett, és oda záratta szegény teremtést.
A lánynak azonban boszorkány volt a dajkája, aki nem hagyta annyiban a dolgot. Szövetségre lépett az ördögfiókákkal, akik éjszaka hollóvá változtak, és kövenként elbontották a „börtönt”. A köveket a szomszédos hegytetőn rakták le, így épült meg Hollókő vára.
A valóságban a Kacsics nemzetség Illés ágából származó Péter kezdte építeni, majd fiára, Mikusra hagyta. A környékbeli erősségek mind Péter utódaihoz tartoztak, Leusták Somoskő, II. Péter Baglyaskő, Mihály pedig Sztahora várát építette ekkoriban.
Tűz- és füstjelek, illetve ágyúlövés segítségével az egymáshoz közeli építmények remekül tudtak kommunikálni egymással, így nagyjából fél nap alatt eljutottak az ország belsejébe a hírek.
Egy ágyúlövés azt jelentette: ellenség közeleg, kettővel azt üzenték, mindenki meneküljön be a várba, a három pedig a falakra irányította a védőket. A véres rozgonyi csata után, 1312-ben Károly Róbert seregei megtámadták a hollókői várat, mivel a Kacsicsok Csák Máté oldalán álltak. Az ostrom sikertelen volt, és bár az uralkodó Szécsényi Tamásnak adományozta a várat, a valóságban még sokáig Csák Máté szövetségesei birtokolták.
Új köntösben, új sisakkal
Később azonban a Kacsicsok több vára is Szécsényi Tamáshoz került, akinek unokája, Frank felvette a Hollókői előnevet, ami azt jelenti, hogy ezt tekintette fő birtokának. Ekkoriban épült ki egy új emelet, ahol lovagtermet, kápolnát és lakószobákat alakítottak ki gótikus stílusban. A Szécsényiek 1460-ig tulajdonolták a várat, majd a Guthi Országh és a Losonczi családoké lett. Ők reneszánsz stílusban építkeztek tovább.
A törökök ellenállás nélkül vették be az épületet 1552-ben. Először 50 fős őrség lakott benne, később rájöttek, hogy 24 ember is elegendő ide. 1593-ban foglalták vissza, de 1663-ban ismét a törökökhöz került. Újabb felszabadítására csak 1683-ban került sor, amikor Sobieski János lengyel király Bécs után errefelé vette az irányt.
I. Lipót a hollókői várat is pusztulásra ítélte, ám a szabadságharc miatt még egy évtizedig állt. A szatmári béke megkötése után kezdték lerombolni, és hozzá sem nyúltak egészen 1966-ig, amikor régészeti ásatásokba kezdtek. A falakat megerősítették, és elindult a helyreállítás. 1996-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. Azóta két nagyobb felújításon esett át, először 2014–15-ben, majd legutóbb tavaly-tavalyelőtt az önkormányzat pályázatának köszönhetően. Ennek keretein belül épült meg a kaputorony és a farkasverem az alsó várban, helyreállították a felső palotarészt, és a torony is új tetőt kapott. Néhány kiállítás már látható, de a jövőben interaktív tárlat kialakítását is tervezik.
Nem a végvári időszakot idézi
A fejlesztések célja az volt, hogy egy olyan időszakot jelenítsenek meg, amely dicsőséges a vár életében, és valami mást tudjanak mutatni, mint az összes többi, hasonló funkcióval bíró épület az országban. Így azonnal elvetették a végvári időszak kidomborítását, amely a hollókői vár életében nem volt kiemelkedő esemény. Ezzel szemben például 13. századi szobabelsőt nem sok várban láthatunk.
Bár ebből a korszakból nagyon kevés bútor maradt fenn, azt tudjuk, hogy szépen faragott berendezési tárgyakat használtak, és most ennek szellemében rendezték be a vár lakószobáját. Sokan nem tudják, de
már az 1200-as években is vakolták, meszelték és festették a falakat, vadászjeleneteket, szentek történeteit jelenítették meg rajtuk, fával borították, falikárpitot használtak, a padlótéglából pedig a család címere vagy virágmotívumok domborodtak elő.
Az ablakban ólomüveg vagy tehénhólyag feszült, a szobából nyíló latrina pedig egy szűk járat végén kapott helyet, ami szintén a védelmet szolgálta, azaz azt, hogy az esetleg itt felkapaszkodó ellenség nehezen tudjon bejutni. A szobákban ilyentájt mindössze 13-14 Celsius-fok lehetett, az ágyban, amit három oldalról körbedeszkáztak, talán néhány fokkal melegebb.
A várban egy 13. századi ebédlőtermet, illetve konyha- és fürdőházat is berendeztek. Az utóbbi megnevezés nem véletlen: amikor a várat lakták, mindig sült vagy főtt itt valami, tehát melegebb is volt, így komfortosabb volt a fürdés. Bár nem tisztálkodtak naponta, hetente, kéthetente valószínűleg sort kerítettek rá, nem úgy, mint tőlünk nyugatabbra, ahol évi egy-két alkalommal csutakolták le magukat az emberek.
Titkos folyosók a föld alatt
A lovagtermet is megtekinthetjük; külön érdekesség, hogy az egyik falban egy első pillantásra egyáltalán nem odaillő, gótikus oszloprészlet található, amit a vár feltárásakor találtak meg. Valószínűleg azért hagyták így az akkori mesterek, mert stabilan állt és nem sok vizet zavart, könnyedén körbe tudták falazni.
A gótikus boltívek akkoriban tűnhettek el, amikor Guthy Ország Mihály nádor lánya, Zsófia volt a vár úrnője, aki– az akkori szokásokkal ellentétben – élete végéig hajadon maradt. Az ő idejében épült át a várkápolna is, amelyet a törökök idején dzsámivá alakítottak. Zsófia szobáját is megjelenítették most, amely a vár egy jól védett helyén lehetett, és jóval barátságosabb volt, mint egy férfi lakosztály, itt ugyanis prémek, falikárpitok, faburkolat lehetett. A szobában bábukon leshetjük meg a korabeli keleti és nyugati típusú viseleteket.
Az ötszögletű torony a vár egyik legizgalmasabb része, egyben a legrégebbi is, több mint 750 éves. Vész esetén ide menekülhettek a Kacsicsok: lent az élelmiszert és a hadianyagot tárolták, feljebb vagy tíz ember el tudott feküdni szalmán, kívül, a várfalon pedig az őrség mozgott. Úgy tartják, minden öregtoronyhoz legalább egy föld alatti kijárat is tartozik, itt a monda szerint négy felszín alatti folyosó húzódik, de sajnos még egyet sem találtak meg.
Érdekes, hogy szembeállva a várral, egyáltalán nem tűnik nagynak, ám ha betérünk, hamar elveszíthetjük az irányérzékünket. Aki szívesen veszne el és kóborolna egyet középkori falak között, a zegzugos termekben, kacskaringós folyosókon, szerteágazó lépcsősorokon, az a hollókői várnál keresve sem talál jobbat. Mindenki másnak pedig kötelező látnivaló.
Nyitvatartás:
Mindennap 10.00-tól 15.30-ig
Honlap:
hollokoivar.hu
Belépőjegy:
Felnőtt: 2500 Ft
Diák, nyugdíjas: 1500 Ft
Családi jegy (2 felnőtt, 2 gyerek): 7500 Ft, minden további gyerek: 1000 Ft
A cikk a Turista Magazin 2023. februári számában jelent meg.
