Néhány napja kisebb árhullám vonult le a Tiszán, és vele együtt, menetrendszerűen nagy mennyiségű hulladék is érkezett. Ukrajnában, és azon belül Kárpátalján komoly gondot okoz a szemétkérdés, és a probléma nem szűnik meg a határnál.
Március első hétvégéjén a PET Kupa önkéntesei és a vízügyi szolgálat szakemberei a tiszaszalkai ártéri erdő utolsó szegletét is megszabadították az évekkel ezelőtt ott felhalmozódott nagy mennyiségű hulladéktól. Ez a Natura 2000-es erdő az egyik legszennyezettebb terület volt a Tisza mentén, ahol éveken át halmozódott a határon túlról érkező hulladéktenger. A vízügyi szolgálat egy ideje gépi lánccal, még a vízen próbálja meg felfogni az áradással érkező PET-palackokat és egyéb hulladékokat. De ez „csak” tüneti kezelés, az okok megszüntetéséhez a határon túl kell megoldást találni.
2018-as adatok szerint az Ukrajnában keletkező települési hulladék 94 %-a hulladéklerakókba kerül, ezeknek 90 %-a nem felel meg az európai követelményeknek. Kárpátalján 200 nagy hulladéklerakóban mintegy 3 millió tonnányi hulladék halmozódott fel, úton útfélen találni illegális szemétlerakókat, és sajnos ma is gyakorlat, hogy még a szállodák is a Tiszánál öntik le a szemetüket. A települések határában hatalmas szeméthegyek magasodnak, amelyeknek egy részét áradáskor magával ragadja a folyó, és átszállítja hozzánk.
A PET Kupa csapata nemcsak a Tiszát próbálja megtisztítani, de Kárpátaljára is rendszeresen járnak, ahol feltérképezik a várhatóan érkező szennyezés mértékét, szakmai együttműködésekkel és szemléletformálással is igyekeznek hozzájárulni a helyzet jobbá fordulásához.
A következő videót 2018 őszén forgatták a Tisza Kárpátaljai szakaszán végzett monitoring során, amelyet a PET Kupát működtető Természetfilm.hu Egyesület készített.
De más is elhatározta, hogy utánajár a szemét forrásának. Ljasuk Dimitry, természetfilmes, a Tisza mellett nőtt fel, a folyó nagy szerelmese, több filmet is készített már róla, és szemétszedési akciót is szervezett már a folyó mentén. Most Kárpátaljára utazott, hogy egy dokumentumfilmben tárja fel az ottani szeméthelyzetet. A természetfilmes bejárta a Tisza menti településeket, iskolákba látogatott el és civilekkel is találkozott, akik megelégelve a tarthatatlan állapotokat, maguk próbálnak valamit tenni.
Ljasuk Dimitry az ukrán Rahó városánál található hatalmas szemétkupacon
Egy beregszászi és egy kőrösmezői fiatalember például fillérekből létesített saját szelektív átvevő és feldolgozó udvart. Ljasuk Dimitry hamarosan nálunk is látható filmjéből őket és a szemétproblémával folytatott küzdelmüket is megismerhetjük majd.
A Tisza mellékfolyójának, a Borzsa folyónak egyik kritikus pontja, ahol rengeteg PET-palack torlódott fel
