Nem könnyű az albínó fecskék élete. Könnyebben észreveszik őket a ragadozók, és a fajtársaik is gyakran kiközösítik őket.
Június elején mi is hírt adtunk arról, hogy a jánoshalmai Déli ASzC Jánoshalmai Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanüzemének egyik sertésóljában hófehér fiókákat nevel egy füstifecskepár. Az ötfiókás fészekaljban akkor két albínó példány cseperedett, a három testvérük normál színezetű volt. A tollasodó fiókákat meggyűrűzték, melyek hamarosan ki is repültek a fészekből – olvashattuk anno a Kiskunsági Nemzeti Park oldalán.
A fecskepár azonban nem állt le a fiókagyártással, másodköltésbe kezdett alig egy méternyire a régi fészektől. Ezúttal három fiókát nevelnek, közülük az egyik ismét albínó.
Tamás Ádám, természetvédelmi őrkerület-vezető ezeket a példányokat is meggyűrűzte, de a korábban kirepülő fiókák sorsáról egyelőre semmit sem tudni. Az iskola tanüzemének dolgozói azt figyelték meg, hogy kirepülés után a többi fecske elzavarta, kiközösítette fehér tollú és piros íriszű társaikat.
Korábban már beszámoltunk nektek olyan fajok leucisztikus példányairól – őzről, vörös vércséről, szajkóról és fekete rigóról –, amely állatok pigmenthiánynak köszönhetik fehér bundájukat vagy tollazatukat. Az albinizmus azonban még ennél is sokkal ritkább rendellenesség! Sajnos az albínó állatoknak nem túl jók az esélyeik a természetben. Feltűnő fehér színük miatt könnyen észreveszik őket a ragadozók, gyakran fajtársaik is kiközösítik őket, esetenként végeznek is velük.
