Szinte hihetetlen, hogy ez a zsebkendőnyi kis zöld terület a Budapest közepén már az 1700-as években is kert volt, és ez máig nem változott. Közben persze sok minden történt, a terület főúri kertből közpark lett, s míg 1751-ben a palota erkélyéről Mária Terézia integetett a tömegnek, most a kert leghíresebb lakója alighanem Karcsi, a nyúl.
A pesti belváros szívében vagyunk, körülöttünk ameddig a szem ellát, épületek sorakoznak, szorosan, egymás mellett. A kék eget még csak-csak látjuk, ha felfelé nézünk, de szemmagasságban zöld helyett errefelé inkább a szürke dominál.
Ahogy azonban az ember belép a Károlyi-kert nagy kovácsoltvas kapuján, egy csapásra kellemes zöld oázisba érkezik.
Két utcával arrébb ezerrel dübörög a város, villamosok csattognak a Múzeum körúti síneken, autók hosszú sora araszol a dugóban, mindenki fut, rohan, teszi a dolgát, itt azonban – ha csak egy negyedórára is – de minden betérő szusszanhat egy kicsit.
Neves vendégek és pompázatos estélyek
A török idők után, a 17. század végén a terület első tulajdonosa Werlein János István kamarai felügyelő volt, aki főleg azért vetett szemet erre a telekre, mert Pest egyik legforgalmasabb helyén volt, közel a Kecskemét kapuhoz (a mai Kálvin tér), illetve a Hatvani kapuhoz (a mai Astoria). Akkor már állhatott itt egy ház, ami a többszöri tulajdonosváltások során a 18. századra palotává lett.
1750-ben Barkóczy Ferenc egri püspök vásárolta meg a birtokot, a palota ez időben a város egyik legelőkelőbb épülete lett, ahol még Mária Terézia is megfordult 1751. nyarán. A királynő mindössze kétszer járt Pesten és Budán, és mivel az első látogatás idején épp felújították a Budavári Palotát, a Bécsből 20 hajóval érkező királyi pár és kísérete Pest legszebbnek tartott épületében szállt meg.
A palota és a kert 1768-ban került a Károlyi család birtokába, és egészen 1929-ig az övéké is maradt.
A klasszicista Károlyi-palota, amelynek kertjét egy kerítés választja két részre. A kerítésen túl találjuk a szabadon látogatható Károlyi-kertet
Károlyi Antal gróf 1775-ben kezdte meg az épület és a kert átalakítását. A 18. század végén barokk kertet alakítottak ki itt, mértani alakzatokba rendezett, nyírt sövényekkel, de egy kisebb területen az akkoriban újdonságnak számító szabálytalanabb angolkertekre emlékeztető részt is kialakítottak.
Ezen az 1831-ben készített térképen jól látszik a Károlyi-palota és kertje. Pest városát a jobb alsó négyszögben láthatjuk, lila színnel. A városnak majdnem a közepén, közel a városfalhoz, a volt városkaputól kicsit balra jól kivehető a palota patkója, és a zölddel ábrázolt, keresztben futó utakkal négy részre osztott kert
1775 februárjában a Duna majdnem egész Pestet elöntötte, a palota falai tartották magukat, de a parkot jelentősen megrongálta az áradás. A gróf ekkor megnyitotta a palotáját, hogy ideiglenesen menedéket adjanak a város lakóinak, akik az áradás miatt elvesztették otthonukat.
"Csak az a szép zöld gyep!..."
Bár az 1700-as évek végén a család áttette székhelyét Bécsbe, de később is vissza-visszajártak, és ekkoriban neves vendégek is megfordultak a palotában. 1795-ben József nádor főispánná való beiktatásának örömére adtak fényűző estélyt, 1800. május 3-án, József nádor feleségének, Alexandra Pavlovnának a névnapját ünnepelték, de a gróf vendégei között volt Károly főherceg és Albert királyi herceg is.
A kertben több játszótér is van, a gyerekek legnagyobb örömére
Főúri kertből a Belváros első közparkja
A 19. század első felében a palota és a kert is teljes klasszicista átalakításon esett át, miközben az 1838-as árvíz ismét jelentős károkat okozott itt. Az akkori tulajdonos, Károlyi György nagyapjához hasonlóan hajléktalanok százainak adott menedéket a palotában. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a kastélyból elűzték a családot, Haynau költözött ide, aki ebben az épületben fogatja el Batthyányi Lajost, az első magyar miniszterelnököt.
Később a Károlyiak visszatérhettek, és a következő évtizedekre tehető a kert fénykora, ekkoriban volt itt üvegház, egzotikus növények, a kertben rózsalugasok alatt lehetett sétálgatni, és Pest harmadik teniszpályája is itt kapott helyett.
A család nehéz anyagi helyzete miatt a 20. század elején majdnem lebontották a palotát, hogy az épület és a kert helyén bérházakat emeljenek. Az utolsó tulajdonos, Károlyi Mihály 1919 áprilisában rövid időre megnyitotta a kertet a főváros közönsége számára.
A miniszterelnök emigrációja után a palota évekig üresen állt.1929-ben az épület és a kert állami tulajdonba került, és 1932-ben közparkként megnyitották a nagyközönség előtt, akkor bontották el a kertet határoló magas kőkerítést is. 1948-ig csak belépőjeggyel lehetett belépni. A Károlyi-palotából képtárat terveztek, az épületben ma a Petőfi Irodalmi Múzeum működik, amelynek kertjét egy kerítés választja el a közparktól.
Károlyi kert, háttérben a Ferenczy István utca és Magyar utca házai. 1955
A 2. világháborúban a kert súlyos károkat szenvedett. A háború után helyreállították, de 1970-tól újabb nehéz időszak következett számára, ugyanis a terület közel egy évtizedre a metróépítés felvonulási területe lett. Ebben az időszakban a növényzet szinte teljesen kipusztult, ezért 1981-ben szinte a nulláról újra kialakították a parkot, majd 1996-ban ismét áttervezték.
Károlyi kert, a metróépítés területe. A Károlyi-palota, Petőfi Irodalmi Múzeum oldalszárnya mögött az Eötvös Gimnázium épülete látszik. 1975.
Károly és Karcsi
A kert idős eperfája
A Károlyi-kertben különleges növények már nem díszlenek, de a növényállomány gazdag és változatos, az egynyári virágoktól kezdve a színes bogyós cserjéken át a nyitvatermőkig, sok minden van, és itt található az ország egyik legidősebb fehér eperfája. Hogy pontosan mióta áll itt, azt nem tudni, de lehet, hogy az 1700-as évek végén, vagy az 1800-as évek első felében ültethették. Akkoriban nagy divatja volt az eperfának, amelynek levele a selyemhernyók kedvelt eledele, akkoriban selyemhernyó-tenyésztésben elég nagy fantáziát láttak.
Károly utódja, Karcsi, akinek kétszintes, téliesített háza, belső és külső kifutója is van, no meg nagy rajongótábora.
A kert leghíresebb lakója egy nyúl, Karcsi, aki elődjének lakosztályát foglalta el 2016-ban. Az első nyulat, Károlyt, a belga óriást valószínűleg látogatók hagyták pár héttel húsvét után az egyik bokor alatt. A kert gondozói rátaláltak kisnyúlra, örökbefogadták, és új otthonát már itt, a Károlyi-kertben alakították ki, ahol hat évig éldegélt. 2016-ban utódja, Karcsi menhelyről érkezett, Károly emlékét pedig azóta egy szobor is őrzi.
A cikk 2021 októberében jelent meg először.
Az első nyúl, a kert gondozói által örökbefogadott Károly szobra
