A főváros közelében számos gyönyörű kirándulóhely található, de van úgy, hogy az embernek nincs ideje egy-két órát autózni. Még szerencse, hogy Budapesten is akadnak remek túracélpontok. Most ezek közül ajánlunk néhányat.
Kicsi, de vadregényes- Ördög-orom
Az Ördög-orom Budapest egyik legszebb sziklaképződménye, melynek legmagasabb pontja a 317 méter magas Ördög-szószék. A védett terület központi részén egykor köszörűkő bánya működött, ennek nyomai ma is láthatók.
Az orom legmagasabb részéről remek kilátás nyílik a városra. Alattunk a Farkas-völgy húzódik, melynek túloldalán a Széchenyi-hegy magasodik, de belátni a Tétényi-fennsíkot, és szinte az egész 11. kerületet a Sas-heggyel és a Gellért-heggyel. A dolomittömb gyomrában egy óvóhely-labirintus húzódik, amit valószínűleg a II. világháború elején a németek építettek ki légoltalmi célokra. A környék természeti értékeivel az Ördög-orom tanösvény állomásain ismerkedhetünk meg
Az Ördög-oromról a Farkas-völgyön keresztül tovább túrázhatunk a Széchenyi-hegy és a János-hegy felé, onnan pedig már csak az idő és a kedv szab határokat.
Óbuda százéves útján – Guckler Károly-sétány
A Hármashatár-hegy oldalában kanyargó Guckler Károly sétány népszerű túra- és futóútvonal, és már száz éves is elmúlt, egészen pontosan idén 103 éves. 2018-ban kijelöltek itt egy érdekes tanösvényt, a kilátás pedig több pontról is hihetetlenül jó.
Az Óbuda fölötti hegyoldalban vezető utat Guckler Károly erdőmester elképzelései alapján 1917-18-ban alakították ki, úgy, hogy az végig kb. 370 méteres tengerszint feletti magasságban haladjon. A sétautat 1924-ben nevezték el az egy évvel korábban elhunyt főerdészről.
A Guckler-szikla
A 3,5 km-es tanösvény fordulója a Virágos-nyeregnél van, addig az út két oldalán 14 tanösvény tábla mellett haladunk el. Érdemes elolvasgatni azokat, mert nagyon érdekes infókat tudhatunk meg a környék múltjáról, földtanáról és élővilágáról.
Védett értékek a város szélén – Tétényi-fennsík
A Dél-Budán található Tétényi-fennsík a Budai-hegység déli nyúlványa. Átlagos magassága 200 méter, de szinte teljesen sík. Természetvédelmi szempontból különösen értékes a terület, közel 400 növény- és 80 állatfaj él az itteni gyepeken, a védett, fokozottan védett fajok száma is több tucat. Találkozhatunk itt például a tavaszi hériccsel, a törpe nőszirommal és olyan ritka ízeltlábúakkal, mint a magyar tarsza vagy a sisakos sáska.
Színpompás ősz a fennsíkon
A védett terület kezelését a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület látja el, akik egy tanösvényt is létrehoztak itt. A fennsík keleti szélén, a Kamaraerdő mellett, egészen pontosan a szoborpark mögött induló tanösvény 3 km hosszú és 1,5 óra alatt kényelmesen bejárható. A fennsík legérdekesebb arcát tavasszal és kora nyáron mutatja, amikor virágba borulnak a gyepek.
Meseösvény Óbudán – Kiscelli-parkerdő
Az Óbuda fölötti kiscelli dombon az 1720-as években a környék ura, gróf Zichy Péter építtetett kápolnát a mariazelli csodatévő Mária-kegyszobor másolata számára. A kiscelli kegyhely rövid időn belül népszerű lett a környék hívői körében. A kegyhely egyházi szolgálatára a trintiárius rend szerzeteseit telepítették ide, és 1744-ben megkezdték a kolostor, majd később a templom építését. II. József 1784-ben feloszlatta a szerzetesrendeket, a kolostor laktanya lett, majd 1910-ben Schmidt Miksa bútorgyáros vette meg az épületegyüttest, és a kolostort kastéllyá alakította át.
A múzeumot ölelő Kiscelli-parkerdő egykor a kastély parkja volt. A szép sétaút a barokk kálvária stációi mentén halad és érinti az 1812-14 között épült Szent Vér-kápolnát is. Tavaly ősszel egy meseösvényt adtak át az erdőben, amelyen két ökomesehős, Mimó és Csipek kalauzolja végig az érdeklődőket, és hívja fel a gyerekek figyelmét a környezetvédelem fontosságára. Különböző mesékkel járhatjuk végig az útvonalat, sőt az ösvényeken több játékot is elhelyeztek.
Magányos templom az erdő szélén – Gercsei-templom
A Pesthidegkút határában, a Virágos-nyereg tőszomszédságában álló Gercsei-templom önmagában is tökéletes túracélpont, de hosszabb túrákba is remekül beilleszthető.
Környezte rendezett, kiépített pihenőhelyet is találunk a bejárati kapu előtt
Gercse település neve egy a 13. század elejéről származó oklevélben bukkan fel először. Az első román stílusú, torony nélküli kis templom az 1200-as években épült, bár a régészek római időkből származó leleteket is találtak itt. A tatárok a faluval együtt a templomot is felégették, de 1242-ben mindkettő újjáépült. A török uralom után a templom már üresen állt, a 18. század első felében a környék akkori birtokosa, Kurtz János Ignác báró a Hidegkútra érkező németajkú telepesek számára újíttatta azt fel. A templomról 1829-ben már romként írnak, így is maradt közel 200 évig, 1997-es újraszenteléséig.
A cikk 2023 februárjában jelent meg először.
