Látványos hazai sziklás kirándulóhelyek

1. Boszorkány-kő, Medves-fennsík

Salgótarjántól északra, a Salgóbánya feletti 625 méter magas vulkáni csúcsot koronázza meg Salgó vára, ahonnan néhány perces sétával érhetjük el a Kis-Salgó Boszorkány-kő elnevezésű szikláit. A Kis-Salgó bazaltkúpján kialakított Boszorkány-kő geológiai tanösvényen egy kisebb hasadékvulkán különféle kőzeteit figyelhetjük meg, mivel ez a terület a szórt vulkáni törmelékek és a felszínre ömlő láva változatos formáit tárja fel.

Az egyik szerint a lapos tetejű sziklán boszorkányok táncolnak teliholdas éjszakákon, egy másik úgy tartja, egykoron itt szabadultak meg a boszorkánysággal megbélyegzett asszonyoktól. Mára ez a kétes hírű vidék földtani és geológiai értékei miatt védett területté vált, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alá tartozó Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet része. A kilátás sem utolsó a bazaltsziklákról: a távolban a Mátra, nyugatra a Karancs, alattunk Salgótarján és Zagyvaróna épületei, kelet felé a Medves-fennsík, a szélén Rónafaluval, mögöttünk pedig ott magasodik Salgó vára.

2. Babás-szerkövek és Zsongor-kő, Mecsek

A Jakab-hegy fura kőfigurái és -tornyai nagy eséllyel pályázhatnának a Magyarország legérdekesebb természeti látványosságának járó címért. A hegy oldalában sorakozó, a fák közül kikandikáló, vöröses árnyalatú, bizarr sziklaképződmények első ránézésre valóban olyan benyomást keltenek, mintha óriási emberi fejek, arcok lennének. De bátran megállnák helyüket egy szabadtéri avantgárd szoborkiállításon is a Babás-szerkövek. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára utalhat.

Furcsa alakjukat azonban nem emberkéznek, hanem a szél és a víz közös munkájának köszönhetik. Ha ennél is lenyűgözőbb látványra vágyunk, érdemes egy rövid kitérőt tenni a szerkövek közelében lévő Zsongor-kő kilátójához. A mélybe szakadó sziklaplató kiszögellését korlát védi, és a panoráma innen – 540 méterrel a tengerszint felett – tényleg parádés: alattunk Kővágószőlős és Cserkút házai, templomai, a távolban a horvát hegyek sejlenek fel. Felkapaszkodni a sziklás, gyökerekkel sűrűn benőtt ösvényeken a Jakab-hegyre nem éppen sétagalopp, és a túrát a meredek emelkedők sem könnyítik, viszont a látvány minden fáradságot megér. A legrövidebb úton Cserkútról lehet elérni a szerköveket a kék háromszög jelzésen.

3. Tündér-szikla, Budai-hegység

A fővárosiak egyik kedvelt kilátópontja és kirándulóhelye a János-hegy délkeleti nyúlványát képező, 383 méter magas Tündér-hegy gerincéből kiemelkedő Tündér-szikla. A szép formájú, hófehér sziklának több neve is volt az elmúlt száz évben, nevezték Remete-sziklának, az alatta épült Remeteházról, de hívták Antal-sziklának is egy közeli Szent Antal-szoborról. 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, és 1978-tól a Budai Tájvédelmi Körzet része.

A kilátásért azonban nem szükséges a sziklacsoport csúcsán állnunk, a közeléből is tündéri panoráma nyílik a környező domborulatokra, a János-hegyre, a Nagy-Hárs-hegyre, a Hármashatár-hegyre, Pasarétre és Zugligetre. A szikla leggyorsabban a libegő zugligeti állomásától, illetve a budai zöld sáv és zöld háromszög jelzést követve érhető el.

4. Oltár-kő – Oltár-patak völgye, Börzsöny

A vulkanikus eredetű Börzsöny vadregényes erdeivel és jól jelzett turistaút-hálózatával hazánk kedvelt kirándulóhelye. A hegység központi része a Magas-Börzsöny, amelynek egyik legszebb természeti képződménye a Csóványos alatt magasodó Oltár-kő. Már az odavezető út is magával ragadó, a sziklákkal teli hegyoldal, majd a félhomályos, hűvös Oltár-patak völgye megadja az alaphangulatot. Az erdő sűrűjéből hirtelen elénk táruló Oltár-kő hatalmas sziklakapuja azonnal megálljt parancsol. A tufaanyaggal összecementált hatalmas andezittornyok valódi méreteit azonban csak akkor tapasztalhatjuk meg igazán, ha elhaladunk mellettük. A piros és kék háromszög jelzésen közelíthetjük meg a legkönnyebben a sziklaalakzatokat.

5. Pákozdi-ingókövek – Gyapjaszsák és társai, Velencei-hegység

A Velencei-hegység legizgalmasabb földtani látnivalói az ingókövek, amelyek Pákozd és Sukoró térségében lelhetők fel. Az élével egymásra támaszkodó gránitsziklák úgy hevernek szanaszét, mintha egy óriás jókedvében hajigálta volna oda a gigászi kődarabokat. A geológusok szerint viszont az évmilliók tektonikus mozgásai során repedések keletkeztek az itt található gránittömbökben, majd a szél és a csapadék elhordta a mállott anyagot közülük, az éleket pedig lekerekítette. Így alakulhattak ki a napjainkban látható, zsák formájú, bizarr alakzatok.

A legkarakteresebb képződmények nevet is kaptak, úgymint Kocka, Pandúr-kő, Pogány-kő, Gomba-kő, Kis-Cipó, Oroszlán-szikla, amelyek mind Pákozd felett sorakoznak, de hasonlóan beszédes a Sukoró melletti Gyapjaszsák is. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó 44 hektáros Pákozdi-ingókövek Természetvédelmi Terület 1951 óta élvez oltalmat. Pákozd felől a sárga turistaúton is megközelíthetők az ingókövek, a Gránit tanösvényt követve pedig az összes képződményt felkereshetjük. A közel 5 kilométer hosszú útvonal gyerekekkel is könnyen bejárható.