Közép-Európa legnagyobb botanikus kertjében jártunk

A Szlovákiában található malonyai arborétum gyönyörű és hatalmas, alapítója pedig az az Ambrózy-Migazzi István, akinek a neve később összeforrt másik pompás kertjével, a jeli arborétummal.

Szöveg és fotó:
2022. július 12.

A Szlovákiában található malonyai arborétum gyönyörű és hatalmas, alapítója pedig az az Ambrózy-Migazzi István, akinek a neve később összeforrt másik pompás kertjével, a jeli arborétummal.

Komáromtól szűk egy óra alatt értünk a Nyitra közelében fekvő malonyai arborétumhoz. A bejáratnál két álmos kőoroszlán fogad bennünket, majd hatalmas fákkal szegélyezett allé visz az arborétum kastélyához.

Örökzöldeket a magyar kertekbe

Ambrózy-Migazzi István életében már gyerekként meghatározó szerepet kapott a kert és a kertészkedés, édesanyja Erdődy Agáta grófnő, akinek családja híresen nagy kertbarát volt, hatalmas parkkal övezett Erdődy-kastély a Szombathely melletti Vépen áll.

A gróf nemcsak érdeklődött a botanika iránt, de ilyen irányú tanulmányokat is folytatott.

Bár később a jogi pálya mellett döntött és országgyűlési képviselő lett, a növények szeretete és a kertépítés egész életét végigkísérte. Több külföldi utazást is tett, például mediterrán térségekben, Angliában vagy a Genfi-tó környékén. Ezek az utazások botanikai tanulmányutaknak is beillettek, amelyeken a gróf sok tapasztalatot és ihletett szerzett későbbi kertalapításaihoz.

1892-ben feleségül vette Migazzi Antónia grófnőt, akinek a nevét is felvette. Felesége hozományként hozta a házasságba a felvidéki, malonyai birtokot, ahol gróf először próbálkozott idegenhonos növények telepítésével. Ezen a területen eredetileg gyertyános-tölgyesek voltak, az idők során azonban a birtokon egyre inkább az örökzöldek vették át a szerepet.

A ma is látható neoklasszicista kastély 1895-ben épült, az épület fő tömbjétől különálló torony és az üvegház neogót stílusjegyeket is felvonultat. A kastélyban ma a Szlovák Tudományos Akadémiai kutatóintézete működik, de az alsó rész – ahol egy Ambrózy-Migazzi István emlékszobát is kialakítottak – látogatható.

Malonya – a pilot projekt

A gróf számára Malonya afféle pilot projekt volt- mondja Zsigmond Vince a vácrátóti arborétum vezetője, kalauzunk a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének tanulmányútján, ahol a Bölcs Fák elnevezésű magyar-szlovák projekt keretében több helyszínen keresünk fel gyönyörű, idős famatuzsálemeket.

Itt a malonyai arborétumban is akad bőven szépséges idős fa, például egy 120 éves hatalmas óriás mamutfenyő, amelynek szokatlanul vastag a kérge.

Mint megtudjuk azért, hogy ezzel is védekezzen az élőhelyén gyakran fellángoló erdőtüzek ellen. Séta közben egy 100 éves vadkörtefa alatt pihenünk meg, de hihetetlenül nagy tujákat is látunk, amelyek között van olyan fajta is, a malonyai tuja, amit itt nemesítettek.

A grófot leginkább az örökzöld növények érdekelték, úgy gondolta, hogy a magyar kertkultúrából hiányoznak az örökzöldek.

Életcélja volt, hogy „örökké zöldellő kerteket” teremtsen a magyarországi környezeti viszonyok között.

Véleménye szerint „nem az éghajlat, hanem az előítéletek jelentik az örökzöldek hazai megtelepítésének akadályait”. A telepítéseknél minden szempontot figyelembe vett annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb helyet találja meg az új növényeknek. De figyelt arra is, hogy a különböző növényfajokat úgy ültesse csoportokba, hogy azok harmonizáljanak egymással, segítsék egymást, és lehetőleg minden évszakban legyen közöttük valami színfolt.

Kezdetben sokan kétkedve figyelték a gróf tevékenységét, későbbi azonban eredményei hatására a külvilág reakciója inkább a csodálatba váltott át, mert sorra honosított meg olyan örökzöldeket, amelyekről korábban azt gondolták, hogy nem bírnák a közép-európai klímát.

Gumifa és mamutfenyő

A 67 hektáros park jelenleg közel 2300 növényfajt, - fajtát, - változatot (jelentős részben örökzöldeket) számlál. A terület öt részre tagolódik: Ambrózy Semper vireo kertje, kelet-ázsiai rész, koreai rész, észak-amerikai rész és van egy elzárt kísérleti terep is.

Az arborétum méreteiről árulkodik az is, hogy fő sétaútvonala 4,5 kilométer hosszú.

Az arborétumban sétálva hol óriási árnyas fák alatt haladunk, haragoszöld páfrányok borította sziklák között, hol napsütéses réteken vágunk át, de van egy fenyőkkel körülölelt nagy tó is, ahol hosszú ideig elüldögélnénk.

A séta közben helyi vezetőnk és Vince felváltva mutatják az érdekes fákat. Egy hatalmas tuját szinte szabályos körben fiatal tuják vesznek körül, bár úgy tűnik, mintha mindegyik különálló fa lenne, ezek itt mind egyetlen egyednek számítanak. A fiatal fák ugyanis az idős tuja lehajló, majd legyökerező ágaiból lettek.

Kicsit arrébb egy érdekes fát mutatnak, egy kínai gumifát, amelynek ha kicsit megszaggatjuk a levelét, az nem esik szét darabokra, a levél vékony rostjai, hajszálvékony gumiszalagként tartják össze a levél darabjait. A fa kérgét Kínában már régóta gyógyászati célokra használják.

A fák alatt több helyen is látni szépséges sárga virágokat. A Teleki-virág főleg hűvös, hegyvidéki élőhelyeken fordul elő, Erdélyben gyakran lehet találkozni vele, Magyarországon a Bükkben és a Bereg-Szatmári-síkon vannak természetes állományai. A növény gróf Teleki Sámuelről kapta a nevét.

A kastély mellett egy egyhektáros gyönyörű rózsakeret is megcsodálhatunk. Korabeli fotók is bizonyítják, hogy a rózsák mindig is fontos szerepet töltöttek be itt.

A rozáriumban a látogatók a negyven rózsafajta között sétálhatnak, ami különösen a nyár első felében nagy élmény, amikor 1200 rózsatő pompázik egyszerre, megspékelve virágzó levendulákkal.

Jeli arborétum- varázskert a Kemenesháton

Az első világháború után a gróf elhagyta Malonyát, de távolról konzultált főkertészével, aki az államosításig igazgatta a birtokot. „Malonyán 22 év alatt, 1892-től 1914-ig egy 600 fajból, változatból és formából álló gyűjtemény állt össze a semmiből! Első ízben jelennek meg nálunk bambuszok, rhododendronok, szkimmiák, kalmiák, örökzöld tölgyek, örökzöld lonicerak és még annyi más” – írta a gróf munkásságáról szóló összefoglalójában Dr. Gejza Steinhübel botanikus.

Ambrozy-Migazzi István visszatért családja ősi Vas megyei birtokára, és Kám határában, Jelihálás dűlő birkalegelőjén 1922-ben új kert alapításába fogott.

A Kemeneshát savanyú talaján, a speciális mikroklímának és sajátos domborzati adottságoknak köszönhetően egy igazi varázskert született. A fenyők mellett a világ minden tájáról telepített babérmeggy, borbolya, magyal, tuja, tiszafa és persze a kert sztárjai, a rododendronok várják a látogatókat ma is.

A gróf 1933-ban, 64 éves korában meghalt, munkája gyümölcsét már nem láthatta teljes pompájában, de kertjeivel maradandót alkotott. Kérésének megfelelően a jeli arborétum közelében helyezték örök nyugalomra. Kriptáján pedig az a mondat olvasható, amely életének fő motivációját és célját is jelentette: Semper vireo – örökké viruljon.

További információkat az SZTA Malonyai Arborétumáról ide kattintva találtok.

Időutazás a Bölcs Fákkal

A cikkben is szereplő„Bölcs fák”-kifejezés egy nemrégiben lezárult projektre is utal. A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (MABOSZ) és a szlovák Narodny Trust együttműködésében elindult projekt célja kettős. Egyrészt szeretnék felhívni a látogatók figyelmét az idős fákra, mint különleges, sokszor rejtőzködő botanikai értékekre, másrészt pedig szakmai segítséget is kívánnak nyújtani a fák ápolását végző szakembereknek. Mi is a MABOSZ által szervezett tanulmányúton vettünk részt, ahol több helyszínen, többek között a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben és a malonyai arborétumban is megismerkedhettünk néhány bölcs fáival.

Ha szeretnétek gyönyörű matuzsálemek között sétálgatni, akkor böngésszetek a Bölcs Fák oldalán. A projekt részeként készülő adatbázisban azok a történeti és botanikus kertekben élő „bölcs fák” szerepelnek, amelyek nemcsak koruk miatt, hanem az őket övező történetek kapcsán is érdekesek, értékesek. Az oldal abban is segít, hogy megtervezzétek saját tematikus kirándulásotokat a gyönyörű, de olykor bizony rejtőzködő nagy fák mentén. A Bölcs Fák oldalon jelenleg 33 kert 50 különleges, idős fája között kereshettek, helyszínek alapján, de láthatjátok az adott évszak legszebb fáit és az idősek között a legidősebbeket is.A fák körét folyamatosan bővítik majd.


Cikkajánló