Ezúttal két nagyon ritka kis hattyút szúrtak ki a Dél-Alföldön, csodájukra jártak a madarászok.
„Mondtuk, hogy lesz még idén valami” – sommázza a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportja a Facebookon, amivel valószínűleg arra utalnak, ha más téren nem is, de legalább madárfronton szenzációs volt az idei év. Jó néhány ritka faj bukkant fel 2020-ban hazánkban, többek között erdei sármány, lilebíbic, cankópartfutó vagy éppen batla.
A két kis hattyút először december 2-án sikerült megfigyelni Orosházán, majd a kardoskúti Fehér-tónál. Másnap reggel Nagykopáncsnál (Tótkomlós), utána pedig a darvak közé vegyülve láthatták őket.
Orosházán először repülés közben figyelte meg Sárközi Edvin és Sárközi Egon a két kis hattyút, majd tőlük teljesen függetlenül Kaczkó Ádám is észlelte a madarat
Fotó: Kaczkó ÁdámA faj Eurázsia északi területén költ, Magyarországon nagy ritkán lehet látni néhány vonuló példányt. Itthon inkább a bütykös hattyú fordul elő, de a kis hattyú nála kisebb, illetve a csőrmintázata is más. Hossza 115–127 cm, szárnyfesztávolsága 170–195 cm, tömege 3400–7800 g, a tojó pedig kisebb, mint a hím. Tollazata teljesen fehér. A csőrének sárga a töve, a hegye fekete. A nyaka nem túl hosszú.
A kis hattyú fátlan, mocsaras, tavas tundrákon költ, sekély édesvizű tavakon él, esetenként folyótorkolatokban, lagúnákban. Vízinövényeket, rovarokat, férgeket, kagylókat, halakat, apró kétéltűeket fogyaszt. Monogám. Fészakalja 3–5 tojásból áll: csak a tojó költ, a hím a közelben őrködik. A fiókák 6 hét után repülnek ki.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Az építő dédunokájával jártuk körbe a Bory Jenő teremtette mesevilágot
Ezzel a jelvényszerző túrával remek esszenciát kaphatunk a hegység páratlan hangulatából
Felfedeztük a Szalonnai-hegység és a Bódva völgye különleges látnivalóit
