Hírek

Nekünk sem jó, ha nem vigyázunk a fecskékre

Melegszik az idő, új szúnyogfajok és általuk terjesztett kórokozók jelennek meg az országban. A fecskék természetes úton csökkentenék a rovarok számát - de sajnos egyre kevesebb van belőlük.

Szerző:
MME
Fotó:
Nagy Károly / MME
Németh Ákos / MME
2017. március 20.

Melegszik az idő, új szúnyogfajok és általuk terjesztett kórokozók jelennek meg az országban. A fecskék természetes úton csökkentenék a rovarok számát - de sajnos egyre kevesebb van belőlük.

Fotó: Nagy Károly / MME
Fotó: Nagy Károly / MME

 

A hazai füsti- és molnárfecske-állomány a felére, a tiszai partifecskéké pedig alig 10%-ára csökkent hazánkban 2015-re. Ennek hátterében több dolog áll. Nagy gondot okozott az élőhelyek átalakítása, a fészkelőhelyek és a táplálék csökkenése; a háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, a túlzott kemizálás és akár a nem megfelelően végzett szúnyogirtás. A klímaváltozást szintén megérzik a fecskék. Az egyre szárazabb tavaszokon kevesebb a sár, ami a fészeképítéshez elengedhetetlen, és a vonulás során is nagy veszteségeket szenvednek el a fecskepopulációk. A legszomorúbbak mégis a kedvezőtlen társadalmi változások - írja az MME a sajtóközleményében. A fészkeket ugyanis sokan leverik, a madarakat elzavarják.

 

Fotó: Nagy Károly / MME
Fotó: Nagy Károly / MME


Pedig a fecskék jó szolgálatot tesznek: ritkítják a betegségeket terjesztő rovarokat. A Nyugat-nílusi láz és a szarvasmarhákat veszélyeztető kéknyelv-betegség már jelen van az országban. 2009-ben tűnt fel a kutyák szúnyogcsípéssel terjedő szívférgessége, mely máris a hazai kutyaállomány 17%-át érinti. Az embereket megbetegítő, afrikai eredetű Chikungunya-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyogot már több mint 12 európai országból mutatták ki. Európa mediterrán térségeiben pedig egyre gyakoribb a Dengue- vagy csonttöréses láz.

 

Fotó: Németh Ákos / MME
Fotó: Németh Ákos / MME


A lakosságnak kiemelten fontos szerepe lenne a fecskék megóvásában. Aki a szívén viseli a madarak sorsát, a következőket teheti:

  • mindenekelőtt óvja a fészkeket, fészektelepeket;
  • március-áprilisban kihelyezhet műfészkeket
  • április közepétől június végéig létrehozhat, fenntarthat sárgyűjtőhelyeket
  • az ürülékpotyogás ellen pedig fecskepelenkával védekezhet. Ez a higiéniai kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30-szor 20 centiméteres fa, fém vagy műanyag lap, amelyet a fészek alá kell felszerelni, és felfogja a madarak és a fiókák ürülékét.

Kapcsolódó cikkeink:

Madarak és emberek

Nem hanyatlik a madárcsempészet

Állatok tömegeit pusztíthatjuk el egy felújítással

Újabb áldozatot szedett a légvezeték

A gólyák már úton, a kék vércsék még javában telelnek

 

Cikkajánló