A globalizálódó kereskedelem, a korlátlan utazási lehetőségek számos új ízeltlábú, velük együtt pedig számos új kórokozó megjelenését is magukkal hozták. Az új fajok megtelepedését és a már itt lévő fajok nagyobb térnyerését a klímaváltozás hatásai is segítik.
Az állítás több szempontból is érvényes: egyrészt a kullancsszezon a klímaváltozás miatt évről évre hamarabb veszi kezdetét, másrészt a belénk fúródott parazitát minél előbb eltávolítjuk, annál kisebb az esély, hogy valamelyik általa terjesztett kórokozó a véráramba kerüljön.
Az egyre szárazabbá váló nyarak egyáltalán nem kedveznek a kullancsoknak, az enyhe telek viszont annál inkább segítik a terjedésüket, ahogy az is, hogy ma már egyre többen töltik szabadidejüket a természetben.
Az elmúlt évtizedekben megnőtt a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás előfordulása. A betegség sok esetben csak komoly maradványtünetekkel gyógyul, célzott terápia nincs, csak oltással lehet ellene védekezni.
Ahhoz, hogy erre az egyszerű kérdésre válaszolhassunk, először lássuk, hogy mit értünk a címben említett „csípés” alatt. Definíciónk alapján azt tekintjük csípésnek vagy marásnak, ha nemcsak mechanikai sérülést okoz egy élőlény, hanem valamiféle biológiailag aktív anyagot is a sebbe juttat, amely égető vagy viszkető érzést vált ki.
Tényleg évről évre több a kullancs Magyarországon? Az apró vérszívók a fák ágain leselkednek ránk? Melyik a legjobb eltávolítási módszer? Csipesszel álljunk neki, vagy kenjük be zsírral a bőrünket az élősködő körül? Cikkünkben eloszlatjuk a hiedelmeket.
A hazánkban most azonosított, denevéreken és azok barlangjában élő kullancsfaj eddig nemzetközi viszonylatban is ismeretlennek számított. A szokatlan kinézetű állat a Bakony, a Gerecse és a Pilis térségében él.
