Az, hogy már februárban találunk kullancsot, az egyre enyhébb telek fényében ma már nem meglepő. Ráadásul ahhoz, hogy az ember kullanccsal találkozzon, nem is kell feltétlenül az erdőt járni, a saját kertünkben is jó eséllyel összefuthatunk velük.
Általánosan elterjedt, hogy a kullancsok tavasztól őszig aktívak, azonban az enyhe telek átírják a szokásaikat, és már februárban is találkozhatunk velük.
Míg a forró, száraz nyárutó nem kedvezett a kullancsoknak, addig a kicsit hűvösebbé váló őszi idő újra előcsalogatja őket rejtekhelyeikről.
Tényleg évről évre több a kullancs Magyarországon? Az apró vérszívók a fák ágain leselkednek ránk? Melyik a legjobb eltávolítási módszer? Csipesszel álljunk neki, vagy kenjük be zsírral a bőrünket az élősködő körül? Cikkünkben eloszlatjuk a hiedelmeket.
A Balaton nyugati térségében az Afrikában elterjedt Hyalomma rufipes faj összesen tíz, még nem kifejlett példányát azonosították madarakon. Az egyik kullancs lárva volt és három, anyai ágon öröklődő gén szekvenciája mind a tíz kullancs esetében azonosnak bizonyult, ezért megállapítható, hogy a talált egyedek egy helyi populációból származnak.
Itthon is jelen van a Hyalomma marginatum és Hyalomma rufipes kullancs, aminek csípése veszélyes, a krími-kongói vérzéses láz vírusát hordozhatja.
Ha zavar a kullancsriasztók szaga vagy állaga, vagy nem szereted a bőrödre/ruhádra fújni, akkor van egy kiváló alternatíva.
A kullancsokkal általában tavasztól kezdve szoktunk foglalkozni, de az a helyzet, hogy a kullancsok már most, tél végén aktívak.
A Hyalomma kullancsok hazánkban nem őshonosak, és többféle veszélyes kórokozót is képesek terjeszteni. Most Bács-Kiskun megyében találtak egy példányt.
A kullancsszezon közepén járunk, ezért különösen praktikusak lehetnek az alábbi játékunk nyereményei.
Akkor jelezd a kullancsfigyelo.hu oldalon, mert lehet, hogy egy Hyalomma egyedről van szó. Ezek a fajok eredeti élőhelyeiken veszélyes kórokozókat terjesztenek, és már Európában is megjelentek. A kutatók a lakosság segítségét is kérik a faj elterjedésének feltérképezésében.
Az egyre szárazabbá váló nyarak egyáltalán nem kedveznek a kullancsoknak, az enyhe telek viszont annál inkább segítik a terjedésüket, ahogy az is, hogy ma már egyre többen töltik szabadidejüket a természetben.
Most, hogy több időt töltünk a természetben, fontos odafigyelnünk a megfelelő kullancs elleni védelemre is.
Egyes területeken már minden második kullancs hordozhatja a Lyme-kórt, ezerből egy pedig az agyvelőgyulladás kórokozóját.
A klímaváltozás a hazai és a hozzánk bekerült idegenhonos kullancsfajokra is hatással van. A Turista Magazin májusi számában szakértővel jártuk körül a témát, és az is kiderült, mi köze van a nyilvános vécéknek a kullancsokhoz.
1855 óta ez volt a legmelegebb tél Európában, kis túlzással azt is mondhatjuk, idén kimaradt egy évszak. A megszokottnál jóval enyhébb időjárás az élővilágra is hatással van, a kullancsok például már február elején úgy viselkedtek, mintha tavasz lenne.
A globalizálódó kereskedelem, a korlátlan utazási lehetőségek számos új ízeltlábú, velük együtt pedig számos új kórokozó megjelenését is magukkal hozták. Az új fajok megtelepedését és a már itt lévő fajok nagyobb térnyerését a klímaváltozás hatásai is segítik.
Az állítás több szempontból is érvényes: egyrészt a kullancsszezon a klímaváltozás miatt évről évre hamarabb veszi kezdetét, másrészt a belénk fúródott parazitát minél előbb eltávolítjuk, annál kisebb az esély, hogy valamelyik általa terjesztett kórokozó a véráramba kerüljön.
Az elmúlt évtizedekben megnőtt a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás előfordulása. A betegség sok esetben csak komoly maradványtünetekkel gyógyul, célzott terápia nincs, csak oltással lehet ellene védekezni.
Ahhoz, hogy erre az egyszerű kérdésre válaszolhassunk, először lássuk, hogy mit értünk a címben említett „csípés” alatt. Definíciónk alapján azt tekintjük csípésnek vagy marásnak, ha nemcsak mechanikai sérülést okoz egy élőlény, hanem valamiféle biológiailag aktív anyagot is a sebbe juttat, amely égető vagy viszkető érzést vált ki.
