História

Ősbuda – Mítosz és a tudomány találkozása

Titkos helyek, rejtélyes romok, történelmi tények a Pilisben. Vannak, akik kutatják, egyesek tudni vélik hollétét, mások viszont kritikusak Attila városával, illetve Árpád vezérünk nyughelyével kapcsolatban. Mit érdemes tudni (dióhéjban) az Ősbuda-elméletekről, mit képvisel a tudomány?

Szöveg:
Lánczi Péter
2020. január 25.

Titkos helyek, rejtélyes romok, történelmi tények a Pilisben. Vannak, akik kutatják, egyesek tudni vélik hollétét, mások viszont kritikusak Attila városával, illetve Árpád vezérünk nyughelyével kapcsolatban. Mit érdemes tudni (dióhéjban) az Ősbuda-elméletekről, mit képvisel a tudomány?

Manapság egyre többet hallani a misztikus Ősbudáról, amelyet Sicambriaként vagy Etzelburgként is emlegetnek az amatőr történelemkutatók – Ősbuda sokak számára Attila hun király elfeledett városát jelenti. Egy feltételezett helyszínt már a turistatérkép helynevei között is megtalálunk, amely azok érdeklődését is felkeltheti, akik korábban még nem hallottak az ősi városról szóló elméletekről. Ezek a teóriák gyakran teljes egészében figyelmen kívül hagyják a tudományos tényeket, és állításaikat pusztán „kitalálójuk” véleményével vagy más megalapozatlan hipotézisekkel támasztják alá. A bulvársajtónak és az internetnek köszönhetően ezek az összeesküvés-elméletektől sem mentes elképzelések egyre népszerűbbek a történelem iránt érdeklődők körében, annak ellenére is, hogy az Ősbudával kapcsolatos feltevésekre a tudománynak vannak válaszai. Meg sem kíséreljük az összes ilyen elméletet bemutatni, csupán rálátást szeretnénk nyújtani az áltudomány, a hitvilág és a tényleges ismereteink főbb elemeire, képet alkotva egy napjainkban igen népszerű témáról.

Grafika JAVITOTT

Bártfai Szabó László Óbudát ábrázoló épületazonosításai egy 1595-ből származó metszeten

Ősbuda = Óbuda

Az Ősbuda elnevezés a harmincas évekből, Sashegyi Sándor amatőr régésztől származik. Azóta a téma kutatói az oklevelekben szereplő Vetus Budát tévesen ezzel a névvel párosítják, pedig az valójában Óbudát jelöli.

Sicambria város nevét először Kézai Simon jegyezte le a 13. században, Etzelburg pedig a Niebelung-énekben fordult elő legkorábban.

Előbbi a francia Trója-mítoszból, míg az utóbbi a német irodalomból szövődött bele a magyar, illetve külföldi történetírásba, mindkét névvel megnevezve ugyanazon várost, amely annak idején Attila székhelye volt, avagy ahol Árpádot eltemették, továbbá mint magyar királyi központot is említik. Az Ősbuda-elmélet Óbuda kutatástörténetének egyik mellékága, amely már a 19. század közepén megszületett. Akkoriban a magyar régészet atyja, Rómer Flóris is részt vett Óbuda elfeledett épületeinek kutatásában. Anonymus krónikájára alapoztak, aki szerint a honfoglalók Attila városát találták meg, amikor Árpád seregei „átkelvén a Dunán tábort ütének a Duna mellett a felhévizekig. S ennek hallatára a Pannónia földjén lakó rómaiak mind futással mentették az életüket. Másnap pedig Árpád vezér Magyarország minden vitézével egyben bemennének Attila király városába, és megnéznék mind a királyi palotákat […] és szerfölött bámulják vala mindazon kőépületeket, és kimondhatatlanul örvendének, mivel hogy harc nélkül sikerül bevenniük Attila király városát, kinek nemzetségéből származott vala Árpád vezér”.

Budakalasz Sicambria romjai 03 FOTO Lanczi Peter

Ősbuda-hívők szakrális emlékhelye a budakalászi Sicambria romjainál

Fotó: Lánczi Péter

A közeli rév, a város földrajzi elhelyezkedése és a római örökség (Aquincum) is Óbudára engedett következtetni, amikor Vetus Budát és a későbbi okiratokban szereplő régi épületeit kezdték keresni a kutatók. A 19. századtól a közelmúltig történt óbudai ásatások – hosszú vitát és elemzést követően – a középkori mementók kapcsán napjainkra nyugvópontra jutottak. Megtalálták a királynéi várat, az óbudai káptalan templomait, a klarissza kolostort és templomot, valamint a Szent Margit-egyházat és a ferences kolostort is. Ezeket a tudományos eredményeket az 1958-ban elhunyt Sashegyi Sándor nem ismerhette, mi viszont már igen, ennek ellenére még ma is sokan Sashegyi téziseit veszik alapul, amikor a magyar történelmet kutatják.

Sashegyi Sándor amatőr régész volt, aki csupán elemi, illetve két osztály polgári iskolát végzett. Esztergályosként és hajófűtőként is dolgozott, mielőtt gépkezelő lett 1937-es rokkantnyugdíjazásáig. Ezt követően kezdett régészettel foglalkozni, és kisvártatva járási régészeti megbízott lett belőle. Pomázon végzett feltárásairól rendszeresen beszámolt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, eredményei pedig ma is ismertek, ahogy Ősbudával, azaz Sicambriával vagy Etzelburggal kapcsolatos elméletei is. Szerinte az egykori Óbuda nem lehet a mai Óbuda, hiszen ott nem találtak hun kori leleteket, ellentétben Pomázzal, amelynek történelmét közel 150 ezer évesre becsülte. A pomázi Klissza-dombon talált romokat is a Trójából idevándorolt népesség építményének vélte, akik később az állandó keleti népvándorlások elől a mai Franciaországig húzódtak, ahol aztán megalapították Párizst.

Pomaz-varhegy-honalapitas-emlekmu-FOTO-Gulyas-Attila.

Honalapítási emlékmű Pomázon. Sashegyi Sándor itt vélte megtalálni Ősbudát

Fotó: Gulyás Attila

A hátrahagyott település, azaz Sicambria, előbb a rómaiak, majd Attila városa lett, ahol a magyarok megtérését követően Fehéregyháza temploma is felépült, és amelynek közelében Árpád fejedelem is nyugszik. Kizárólag Anonymus krónikája tesz említést Árpád sírjáról, amelyet Sashegyi a Holdvilág-árokban keresett. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen Anonymus olyan patak forrásánál jelölte meg a sírt, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Sashegyi szerint nemcsak Árpád, de más hun vezérek sírjait is itt kell keresni. Ásatásai során több érdekes leletanyag is napvilágot látott. Előkerült itt egy-egy kőbaba, az általa Mithrász-süvegnek nevezett kőemlék, a Nagy-szikla falának előterében egy elő-ázsiai ember sírja, továbbá egy kovácsoltvas fáklyatartó nyele és egy gótikus üvegpohár. A leleteket később vagy ellopták, vagy a második világháború során megsemmisültek, a tárgyakról csupán Sashegyi feljegyzései, vázlatai maradtak ránk.

Holdivlág-arok 01 FOTO Nogradi Attila

A Holdvilág-árok faragott sziklái ma is sok ember fantáziáját beindítják

Fotó: Nógrádi Attila

Árpád sírjának nyomában

A Klissza-dombon talált romokról azóta a régészek és a történészek bebizonyították, hogy azok a Nagy Lajos király idején virágkorát élő Czikó család hajdani kúriájának maradványai. A mára szinte szakrális hellyé változott Holdvilág-árok pedig azóta sem fedte fel titkát, noha itt napjainkban is ásatásokat végeznek. Az igazság az, hogy Anonymus egyetlen említésén kívül semmilyen más forrásunk sincs Árpád sírjával kapcsolatban, ráadásul ez sem jelöli meg kellőképpen a területet. Vitathatatlan tény viszont, hogy Sashegyi elmélete és munkássága ma is nagy hatással van a régészekre és az amatőr kutatókra. Sok mai tézis még mindig az ő felvetésire és eredményeire hivatkozik. Fontos viszont megemlíteni, hogy Sashegyi állításait már saját korában is kiszínezte, elferdítette a bulvársajtó, aminek köszönhetően a szakma egyre inkább lealacsonyította és mellőzte a munkáját, pedig annak tényleges eredményeit a mai információk birtokában sem kell lebecsülnünk.

Sashegyihez hasonlóan Noszlopi Németh Péter sem volt képzett régész. Ő Pilismarót közelében kereste Ősbudát. Munkáiban megjelennek a Habsburgok várrombolásával és történelemhamisításával kapcsolatos tézisek, amelyeket a mai Ősbuda-elméletek majd mindegyikében megtalálunk. Noszlopi alapvető forrásainak egyike Anonymus, akinek hiteléhez szerinte azért sem férhet kétség, mert pap volt, akit kollégái, udvarbéli főurai kritizáltak volna, ha valótlant állít. Sicambria-elméletét pedig Kézai Simon krónikájára építi, amely szerint Attila megölte Budát, mert az a várost saját magáról nevezte el. Ezt követően lett a németek körében használatos az Etzelburg elnevezés, mert Attila megtiltotta a Buda használatát. Noszlopi úgy vélte, Ősbuda nem lehetett Óbudán, mert ott csak római romok vannak, Anonymus pedig egyértelműen leírta, hogy Attila falakat emeltetett a meglévő vár köré.

NYITOKEP Budakalasz Sicambria romjai 02 FOTO Lanczi Peter

Az egykori Ősbuda romjainak feltételezett helye Budakalászon

Fotó: Lánczi Kata

Ez a város – amely hajdanán egy fontos római városra, Herculiára épült – Kézai krónikája szerint 455-ben egy földrengés következtében elpusztult. Ez a római helynév általában olyan helyeket jelölt, ahol meleg víz található, ez pedig egybecseng Anonymus állításával, miszerint Attila városa egy hévízforrás közelében feküdt. Jelenleg ilyen forrás nem található Pilismarót közelében, de ez nem zárja ki, hogy anno létezett, illetve hogy az említett földrengés következtében akár meg is semmisülhetett. Herculia létezését látszik alátámasztani a Pilismarót közelében lévő Basaharc településnél talált „Ad Herculiam” nevű útjelző kő, ami Noszlopi szerint egyértelmű bizonyíték a település létezésére. Szintén Kézaira alapozva állítja, hogy Attila és Árpád sírja is itt, Pilismarót-Basaharc közelében, a mai Szamár-hegyen található, amely a régmúltban a pogány Bálvány-kő volt.

Noszlopi Németh Péter esetében is elmondható, hogy noha a halála utáni kutatások már sok mindent cáfoltak az Ősbuda-elméletekkel kapcsolatban, ma is akadnak hívői. Ilyen Sicambria létezésének cáfolata is.

A Sicambria megnevezés a ciszterci szerzetesek által a francia mondakörből átvett név, amely a 12–13. században kelt oklevelekben fordult elő, és amely említések többségéről bebizonyosodott, hogy Óbudára, valamint elsősorban az itt található klarissza kolostorra utalnak.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32

A klarissza kolostor romjai Óbudán

Fotó: Civertan Grafikai Stúdió

Az is tény továbbá, hogy semmilyen ókori adat nem áll rendelkezésünkre Sicambriával kapcsolatban, ugyanis római források egyszer sem említik. Ráadásul sem Anonymus, sem Kézai semmilyen relevanciával nem bír a római kori történelem kapcsán, ezért nem kifejezetten bölcs dolog csak az ő krónikájukat alapul venni egy állítás tudományos igényű alátámasztására.

Már a térképeken is feltűnik

A rendszerváltás óta gombamód megszaporodtak az Ősbudáról szőtt elméletek, manapság pedig az internet világában bárki „szakértője” lehet a témának. Kísérletet sem tennénk az elveszett városról szóló modern kori teóriák felsorolására, csupán az egyik legnépszerűbb elméletet említjük meg a sok közül, amelynek zászlóvivője dr. Lánszki Imre. Ő Budakalász környékére helyezi Ősbudát, amely elmélet már a legújabb turistatérképekről is visszaköszön: az „Egykori Ősbuda várának feltételezett helye” felirat formájában. Az itt talált romokról egyébként az egyik legjelesebb várszakértőnk, Nováky Gyula azt mondta, hogy azok csupán egy felhagyott kőbánya nyomai. Mindezektől függetlenül az ismeretlen és látványos romok még a régész- és történészszakma vizsgálódására és meghatározására várnak. Lánszki kutatási módszertana a már korábban felsorolt elméletek használatán túl a különböző metszetek és régi térképek kritikátlan átvételén alapszik. Ez egyébként ma az „alternatív szakirodalom” leggyakrabban használt bizonyító eszköze, csakúgy, mint a számítógéppel készített színes-szagos térképmodellek.

Budakalasz Sicambria romjai 01 FOTO Lanczi Peter

A budakalászi Ősbuda romjai valójában egy felhagyott kőbánya nyomai

Fotó: Lánczi Kata

Lánszki Imre a Székesfehérvárt ábrázoló metszeteket másolta rá a modern, nagy magasságból készített pilisi légi felvételekre. Meglátása szerint a középkori Fehérvár metszetei nem a mai Fehérvárt ábrázolják, hanem Ősbudát, azaz Sicambriát, amelynek létezését Lánszki szerint az MTA Történettudományi Intézete tagadja, holott ezt számos forrás bizonyítja. Nála is alapot képez a Trója-mítosz, hozzátéve, hogy Sicambriában föld alatti piramisokban voltak eltemetve a hun és a magyar fejedelmek. Ezeket ma azért nem találjuk, mert a Habsburgok lerombolták, valamint az évszázadokon át tartó magyarellenes törekvéseik sikeresen elfedték a terepi és írásos emlékeket. A legtöbb mai Ősbuda-elmélet (hasonlóan Lánszkihoz) valamilyen összeesküvésben hisz. Gyakori motívum az elképzelésekben, hogy valamilyen csoport szándékosan eltitkolja és rombolja a magyar identitást, mint például a tudomány képviselői, akik nem hajlandók beismerni, hogy a magyarok már több mint 50 ezer éve használják a rovásírást, avagy azt a tényt, hogy mi, magyarok hoztuk el a civilizációt az emberiség számára. Elrejtik az igazságot, mert az teljes egészében újraírná a történelmet, ami nyilvánvalóan nem érdeke a tudósoknak.

Budakalasz Sicambria romjaban 01 FOTO Lanczi Peter

A budakalászi feltételezett Sicambria-romoknál „rejtélyes” üreget is találtunk

Fotó: Lánczi Kata

Ősbuda elveszett városával kapcsolatban számtalan elméletet találhatunk az interneten. A különböző honlapok szakrális szintre emelik a témát, ahol a hit, a mítoszok, az összeesküvés és az áltudomány teljesen összemosódik. Napjainkra pedig kezdi ez az egész egyfajta vallássá, illetve üzletággá kinőni magát, ami akár egy szociológiai kutatást is megérne.

Egy mítosz születése

Az Ősbudáról, Sicambriáról vagy Etzelburgról szóló írásunk messze nem teljes, és a tudományos érvek és a cáfolatok vonatkozásában is csak említéseket tettünk. Célunk nem a mélyreható elemzés, csupán a téma vázlatos bemutatása volt, amelynek összegzéseként a következőket biztosan kijelenthetjük. Az Ősbuda-teóriák szinte mindegyikében találkozunk összeesküvés-elmélettel, a magyar történelem lerombolására irányuló idegen szándékkal, a tudományos tények figyelmen kívül hagyásával, a források kritika nélküli használatával, a hit és a tudomány összekeverésével, illetve a hazaszeretettel mint érvvel. Tudományos szempontból ezek a tárgyilagosságot nélkülöző állítások már csak a sajátos vizsgálódási módszertanuk miatt sem értékelhetők. A történészek szerint Ősbuda egy olyan történeti mítosz, amely kezdetben a régészeti és történeti kutatások mellett folyó amatőr múltkeresésből nőtte ki magát.

Pilisi áttekintő maszk JO

Térkép: Bába Imre

A szakma a következőket állapítja meg. Budán és Székesfehérváron ma már kellő mennyiségű lelet áll rendelkezésre, hogy a krónikákban szereplő helyszíneket beazonosítsuk. Árpád sírjával kapcsolatban Anonymus az egyetlen forrásunk, más krónikákban szereplő metszetek pedig nem tekinthetők térképi vagy fotografikus pontosságúaknak. A feltételezett Ősbuda-helyszíneken talált objektumokat Sashegyi Sándor óta már sikerült beazonosítani a régészeknek, más helyszínek – mint például a budakalászi – még további kutatásokat igényelnek. Sicambria vagy Etzelburg létezését a történészek nem tagadják, csupán ezt a megnevezést Óbudával, illetve az ott található klarissza kolostorral azonosítják. A trójaiak meneküléséről és Sicambria megalapításáról sincs semmilyen adat, az csupán a francia mondavilágból származik. Etzelburg pedig elsősorban a magyarországi német hagyomány terméke.

A történelem és a régészet iránt érdeklődőknek csupán egyetlen konklúziója lehet a fentiekkel kapcsolatban. Járjunk nyitott szemmel a terepen, tudjunk meg minél többet egy adott témáról, viszont amíg nem lelünk bizonyosságra, addig csak kérdéseink lehetnek, nem pedig kijelentéseink.

Forrás: Kanyó Ferenc – Elméletek az Árpád-kori királyi Magyarország székvárosairól (fikció, és valóság)

A cikk a Turista Magazin 2019. márciusi számában jelent meg. Korábbi számainkat ide kattintva tudod megrendelni, előfizetni pedig itt tudsz ránk.


Cikkajánló