Túraajánlat

Pécs-kő: egy hegycsúcs, ahova biztosított út vezet fel

A közvetlenül Salgótarján fölé magasodó csúcs bevétele azonban korántsem csak a hazai viszonylatban ritka hegymászóélmény miatt érdekes.

Szöveg és fotó:
2021. október 6.

A közvetlenül Salgótarján fölé magasodó csúcs bevétele azonban korántsem csak a hazai viszonylatban ritka hegymászóélmény miatt érdekes.

A Medves-vidék ikonikus csúcsai (pl. Somoskő, Szilvás-kő) mellett a talán kevésbé ismert Pécs-kő (543 m) egykori vulkánja is tökéletes példája annak, hogyan vált az erózió és az emberi beavatkozás során láthatóvá a környék különleges földtani múltja.

A Pécs-kő vulkánjának 2-3 millió évvel ezelőtti működése és későbbi lepusztulása is hasonló a környék ismertebb vulkáni kúpjainak létrejöttéhez és ma látható formakincséhez. Először ez a kisebb vulkán is törmeléket szórt, így jött létre a mai hegycsúcson látható, vulkáni bombákból, lávafoszlányokból és salakos bazalttufából álló kőzet. A második kitörés során a felépült krátert lávabazalt törte át, s az olvadt láva több irányba folyt szét, beterítve ezzel a tengeri üledékes alapkőzetet. A kemény bazalttal fedett térszín sokkal jobban ellenállt az eróziónak az idők során, mint a tengeri üledékekből felépülő, puha alapkőzet, így az egykori hasadékkitöltés mára „heggyé magasodott”. Az egyik hasadékkitöltés ráadásul a tektonikai mozgások következtében később ki is emelkedett, ez a mai Hurka-Pécskő oldalcsúcsa.

A Pécs-kő tetejét uraló salakos, törmelékes kőzet nem alkalmas építésre, a második szakaszban ezt a puha réteget áttörő kőzettelérek fekete, tömött bazaltja (lávakőzete) viszont annál inkább. Továbbá nyilván szerepet játszott a hegy városhoz való közelsége is abban, hogy a kőbányászat fokozottan jelen volt a hegyen. Az 1930-as évek előtt öt nagyobb bánya is termelte itt az utcakövet, sőt, drótkötélpálya, kisvasút és sikló is segítette a kitermelt anyag elszállítását, hiszen a nagy vasút- és közútépítések korában a Medves-vidék a hazai bazaltbányászat központjává vált, az innen származó macskakő nemcsak a Monarchia városaiba, de egészen Párizsig és Londonig is eljutott.

A Pécs-kő bányászatának „csúcsteljesítménye” a különleges alakja miatt Hurka-Pécskőnek nevezett kiemelkedés 1923-as lerobbantása és kitermelése volt.

Ma már a kőbányászat itt is a múlté, de a Pécs-kőre vezető, sziklába vájt, hazai viszonylatban ritka (bár rövid) hegymászóélményt nyújtó lépcsősor ennek a kornak az eredménye. A Pécs-kő leginkább a város központjából induló sárga, illetve a csúcsra magára felkapaszkodó sárga háromszög jelzéseken érhető el, míg a Hurka-Pécskő egy rövid kitérővel a piros háromszög jelzésen kereshető fel. A csúcs közelében a Novohrad-Nógrád Geopark információs tábláinak segítségével pallérozhatjuk földtani tudásunkat. A sziklába vájt, meredek és csúszós, sziklagörgeteges „lépcső” egy hegymászó kötélből készült "korláttal" van biztosítva. Úgyhogy tériszonyosoknak nem ajánlott a csúcsmászás, egyébként pedig feltétlenül, hiszen nem utolsósorban pazar kilátás is vár ránk odafent.

Igaz, látványos vár nem található a csúcson, de a Pécs-kő bevétele azért bőven megér egy szép túrát!


Cikkajánló