Túraajánlat

Rejtett látnivalók a Dunakanyarban

A Dunakanyar az ország egyik legnépszerűbb úti célja, ahová egy-egy napfényes őszi hétvégén rengetegen látogatnak el. Mutatunk néhány olyan látnivalót, amelyek nem olyan ismertek, mint a visegrádi fellegvár vagy a Rám-szakadék, de ugyanúgy remek őszi célpontok lehetnek.

Szöveg és fotó:
2021. szeptember 17.

A Dunakanyar az ország egyik legnépszerűbb úti célja, ahová egy-egy napfényes őszi hétvégén rengetegen látogatnak el. Mutatunk néhány olyan látnivalót, amelyek nem olyan ismertek, mint a visegrádi fellegvár vagy a Rám-szakadék, de ugyanúgy remek őszi célpontok lehetnek.

Indiana Jones a visegrádi szurdokban – Mogyoróhegyi tanösvény

Visegrád felett, a Zsitvay-kilátótól nem messze találjuk a Pilisi Parkerdő Mogyoróhegyi tanösvényét. A kiindulópont a Mogyoróhegy Étterem mellett található, néhány lépés innen a Mogyoróhegyi Vadaspark, ahol a hegyoldalban gímszarvasok és vaddisznók élnek, és van egy erdei játszótér is.

A tanösvény útvonala egy óra alatt bejárható, a sétához egy vezetőfüzetet is letölthetünk. Az út során érintünk egy szép kaszálórétet, forrásokat és egy tavat is, szép panorámában is részünk lesz és megismerkedhetünk az erdő fás szárúival. De a legnagyobb kaland kétségkívül az az erdei függőhíd, amit egy kis kitérővel érhetünk el.

A mély, meredek falú szurdokon átívelő híd állítólag az ország egyik legnagyobb függőhídja, persze azért nem egy százméteres ide-oda lengedezésről van szó, de hazai viszonylatban ez tényleg különleges és izgalmas, pláne, hogy alattunk tényleg tátongó mélység van. Itt szerintem még Indiana Jones is szívesen kalandozna.

A tanösvényvezető füzet innen tölthető le.

Piknik a tóparton – Miklós-deák-völgyi tavak

Pilismarót központjából – ha busszal érkezünk, a Pilismarót községháza megállótól – a templom mellett indul a hegyek felé vezető piros jelzés. Ezt követve, 30-35 perc alatt érhetjük el a Miklós-deák-völgyi tavakat. Az út fele a faluban vezet, a másik fele pedig egy aszfaltozott erdészeti úton, így nagy terepi kihívásokra ezen a sétán ne számítsunk. Persze, ha nagyobb túrát teszünk, és mondjuk a Hirsch-orom felé akarunk túrázni, akkor épp útba esnek a tavak. A kis völgyben padok, asztalok és tűzrakóhely is van, így a hely pont alkalmas egy jó kis piknikezésre is.

A Miklós-deák-völgyi-patakon 1896 környékén építhették az első gátat. A Millennium tiszteletére egy emlékoszlopot is emeltek, ami a tavak bejárata előtt áll. A legalsó tó 1960-ig víztározóként működött. Innen öntözhették a közelben létesített csemetekertet is. Később létrehoztak még egy tavat, majd még egyet, és ekkor már a horgászat volt a fő funkció. 1999-ben egy nagy árhullám átszakította az alsó gátat, az üzemeltetéséhez szükséges létesítmények tönkrementek, a tavak pedig kiszáradtak. És így is maradtak több mint tíz évig.

A 2012-13-ban a Pilisi Parkerdő szakemberei egy projekt keretében helyreállították a tavakat, amelyek - azon túl, hogy szépek és jó itt sétálgatni, piknikezni - nagyobb esőzések idején a patakban levő felesleges vizet is be tudják fogadni, a vízfelület a környék mikroklímáját is páradúsabbá teszi, és a tavak sok állat számára jelentenek élőhelyet is. A tavak mellett egy kis csatornát is kialakítottak, ami lehetővé teszi az állatoknak, például a védett kövi rákoknak, hogy a tórendszer alatti és feletti mederszakasz között közlekedjenek.

Zöld óriások a kis erdőben – Kismarosi-sziget

Ha valahol a Dunakanyarban, hát itt biztos nem kell tömegre számítani. A vadregényes ártéri erdőben maximum néhány horgásszal találkozni. Ez a terület annak a Nagymarostól Kismarosig tartó beépítetlen, erdőkkel, mezőkkel, fás ligetekkel, gyümölcsösökkel tagolt hatalmas hullámtérnek a része, amit Dunamezőnek hívnak.

Mi Kismaros északi szélén, egy földúton közelítettük meg a fűz-nyár ligeterdővel ölelt holtágat (a helyi köznyelvben Kis-Dunát), amelynek medrét egy kőgát választja ketté. A meder egyik felében még van víz, a másik már szinte teljesen feltöltődött, mocsaras jellegű. A holtág és annak környéke az állatok számára is kedvező élettér, már több mint 60 madárfajt írtak le innen.

A kőgáton lehet bejutni a Kismarosi-szigetre, amelynek másik oldalán már a nagy Duna hömpölyög, túlpartján a visegrádi vár ül a hegytetőn. A ligeti és parti szőlővel befutott nyárfák egészen különleges hangulatot teremtenek a szigeten, mintha békés, zöld óriások álldogálnának az erdőben. Nem kevésbé különösek azok a Duna-parton álló, tekervényes gyökerű fák, amelyek gyökere alól kimosta a folyó az aljzatot. Szinte hihetetlen, hogy a fák ezekkel a csupasz fonatokkal kapaszkodnak a talajba.

Egy rejtőzködő arborétum – Bertényi Miklós Füvészkert

Visegrád melletti Apátkúti-völgy méltán népszerű úti cél, ám a tőszomszédságában van egy kevésbé ismert, de nem kevésbé gyönyörű hely, a Bertényi Miklós Füvészkert, amit szintén érdemes bejárni. A klasszikus arborétum mellett van egy kis szurdok is, ami bár 20 perc alatt bejárható, mégis nagy élményt nyújt.

A 16,5 hektáros arborétum története a 60-as években kezdődött, amikor az itt lévő gyenge sarjeredetű gyertyán és akácállományok helyére luc-, duglász-, erdei- és vörösfenyő csemetéket telepítettek. A fák az eltelt évtizedekben óriásiak lettek, és igazi magashegységi hangulatot varázsolnak ide.

A terület arborétummá történő kialakítása 1978-ban indult meg, majd 1991-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, nevét a tervet megvalósító egyik erdőmérnökről, Bertényi Miklósról kapta.

A belépőjegyet a bejárat mellett található Ördögmalom Étteremben tudjuk megvenni. Felnőtt belépő: 1000 Ft, diák és nyugdíjas: 500 Ft. További részletek: ITT

Dél-börzsönyi tekergés – Zebegényi körsétaút tanösvény

A Zebegénybe látogatók többsége a hajóállomás-főtér-Kós Károly-kilátó háromszögben mozog, pedig a faluban és környékén még számos szép hely és érdekes látnivaló van. Ezek egy részét fűzi fel egy 4,5 kilométeres túraútvonal, a Zebegényi körsétaút tanösvény.

Az indítótáblát a főtéren találjuk, majd a sárga körút jelzést követve, a temető mellett indultunk fel az erdőbe. A tanösvényt végigjárva nemcsak szép tájakat és jó kilátópontokat érintünk, de Zebegény múltjáról és a Dél-Börzsöny természeti értékeiről is sok mindent megtudhatunk.

A 2. állomáson például Szőnyi Istvánról és a zebegényi művésztelepről olvashatunk. Szőnyi, akit a Dunakanyar festőjének is neveznek, ide házasodott és 1924-ben telepedett le a faluban. Zebegény és a Dunakanyar állandó témája is ihletadója lett, gyönyörű képeiből a faluban található Szőnyi Múzeumban láthatunk jó néhányat.

Az útvonal több jó kilátópontot is érint, ősszel pedig mindezek mellé a gyönyörű erdőt is ajándékba kapjuk. Ideális őszi kirándulás kisgyerekes családoknak is. Az útvonalról ebben a cikkben írtunk hosszabban.


Cikkajánló