Tudástár

Sokfelé lehet látni a szerelemre éhes óriásokat

A kertünkben mostanában meglepően sok állatfaj megfordul. Közülük is az egyik legkülönlegesebb az óriás tőrösdarázs. Néhány hete lehet őket látni, ahogy a kert egyik szegletében röpködnek, és tényleg olyanok, mint akik eszüket vesztették a szerelemtől.

Szöveg:
Tóth Judit
Fotó:
Adobe Stock
2020. május 21.

A kertünkben mostanában meglepően sok állatfaj megfordul. Közülük is az egyik legkülönlegesebb az óriás tőrösdarázs. Néhány hete lehet őket látni, ahogy a kert egyik szegletében röpködnek, és tényleg olyanok, mint akik eszüket vesztették a szerelemtől.

Aki először találkozik óriás tőrösdarázzsal, az bizonyára meglepődik annak méreteit látva, talán meg is ijed kicsit. Félni azonban nem kell tőlük, az emberre nem veszélyesek, tulajdonképpen nem is foglalkoznak velünk, kikerülnek bennünket és repülnek tovább.

Az óriás tőrösdarázs Európa legnagyobb darázsfaja, a nőstények testhossza akár az 5 centimétert is elérheti. Az óriás tőrösdarázs ma már nem ritka nálunk, parkokban, kertekben is lehet vele találkozni.

AdobeStock_294455028
Fotó: Adobe Stock

„A hat, hazánkban is előforduló faj közül leggyakrabban a sötétszárnyú tőrösdarázzsal találkozhatunk, amely kertekben, parkokban sokfelé előfordul” – tudom meg a darazsak szakértőjétől, dr. Vas Zoltántól, a Magyar Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyú gyűjteményének vezetőjétől. „Az utóbbi években az óriás tőrösdarázs is terjeszkedőben van, ma már az ország minden területéről van adata. Az eredetileg mediterrán elterjedésű faj, sok más mediterrán rovarfajhoz hasonlóan, észak felé terjeszkedik, ami valószínűleg összefüggésben van a klímaváltozással. Van egyébként egy mediterrán tőrösdarázs nevű faj is, az is egyre gyakoribb már nálunk, de egyelőre még inkább a száraz, meleg síkvidéki területeken fordul elő.”

Az óriás tőrösdarazsak magányosan élik életüket, jelenlétük május-júniusban igazán feltűnő. Ilyenkor zajlik ugyanis a nászidőszak, amikor több, akár 10-20 hím egyedet is lehet látni kis területen röpködni. A hímek kicsivel kisebbek, mint a nőstények, és azoktól eltérően nem narancssárga, hanem fekete a fejük.

The female mammoth wasp Megascolia maculata flying to a flower
Fotó: Serhii Moiseiev / Adobe Stock

„A hímek ilyenkor a földben korhadó gyökerek esetleg a komposzt környékén röpködnek, mivel ilyenkor a nőstények ezeken a helyeken kutatnak bogárlárvák után.”

A nőstény darazsak pajorokat keresnek, a hímek meg nőstényeket.

Párosodás után a nőstény tőrösdarázs, lemezcsápú bogarak lárvái után kutatva, beás a földbe. Kémiai receptoraival szagolja ki azokat, s ha talál egyet, fullánkjával megszúrja, mérgével megbénítja azt, és ráhelyez egy petét. A kikelő darázslárva, horrorfilmbe illő módon, ezt a lebénított, de még élő pajort fogja megenni. A nőstény a szezon során 5-10 petét rak, de minden pajorra csak egy petét.

AdobeStock_277068806
Fotó: Adobe Stock

„Az óriás tőrösdarázs leggyakrabban az orrszarvúbogár lárváiba rakja le petéit, de más nagyméretű lemezescsápú bogárfajok lárvái is alkalmasak számára, például a nagytestű cserebogárfajok vagy a butabogár. Az összes tőrösdarázsfaj esetében lemezescsápú bogarak lárvái a gazdaállatok, de testmérettől függően választanak. A sötétszárnyú tőrösdarázs például virágbogárfajok lárváira rakja a petéit. A szarvasbogár-lárva kevésbé jellemző gazdaállat, mivel gyakran bent van a fában, így nehezebben hozzáférhető.”

A nőstény tud dönteni arról, hogy hím vagy nőstény utódai legyenek.

„Képes arra, hogy a hímivarsejteket tárolja. Ha használja az ivarkészülékében tárolt hímivarsejteket (azaz megtermékenyíti a petét), akkor nőstény lesz az utód, ha megtermékenyítetlen petét rak le, abból hím fejlődik. A pajor mérete alapján dönt: ha egy pajor nagy, akkor megtermékenyített petét rak le, ha a pajor gyengébb, akkor az egy kisebb hímnek is elég lesz. A darázslárvák először megeszik a szerencsétlen pajort, utána nyugalmi periódusban áttelelnek, majd a következő tavasszal gyorsan bebábozódnak és kifejlett darázsként kirepülnek."

A kifejlett darazsak nektárral táplálkoznak. A nőstényeknek, ahogy nevük is mutatja, erős, nagy fullánkjuk van, de ennek ellenére ártalmatlanok az emberre. „Ahhoz, hogy valaki megszúrassa magát egy tőrösdarázzsal, meg kell marokkal fognia azt, vagyis mindenképpen olyan helyzetbe kell hozni, hogy muszáj legyen védekeznie. Magától ő nem fog támadni. A mérge nem is okoz allergiát az emberben, ez kifejezetten a bogárlárvák megbénítását szolgálja.”

AdobeStock_316558677

Balra tőrösdarázs, jobbra lódarázs

Fotó: Adobe Stock

Sajnos előfordul, hogy az óriás tőrösdarazsat lódarázsnak nézik, és ezért elpusztítják, pedig ez a faj tényleg veszélytelen ránk nézve. Ráadásul védett is, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

A nászidőszak néhány hétig tart, hamarosan már nem is látjuk őket. A hímek ugyanis nem sokkal a párosodás után elpusztulnak, a nőstények a nyár második felében követik őket.

Cikkajánló