Százezer fecske időzik a Dinnyési-fertőn

Vonuló északi fecskék rendszeres őszi vendégek a Dinnyési-fertőn. Idén azonban a szokásosnál is többen jöttek, a napokban százharmincezer példányt számoltak a szakemberek. A fecskék esti behúzását, mely páratlan látvány, most hétvégén egy szakvezetéses túra keretében bárki megcsodálhatja.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
Polgár Márta
2019. szeptember 26.

Vonuló északi fecskék rendszeres őszi vendégek a Dinnyési-fertőn. Idén azonban a szokásosnál is többen jöttek, a napokban százharmincezer példányt számoltak a szakemberek. A fecskék esti behúzását, mely páratlan látvány, most hétvégén egy szakvezetéses túra keretében bárki megcsodálhatja.

A mi fecskéink javarésze már elindult Afrikába, vonulásukat hagyományosan Kisboldogasszony napjához, vagyis szeptember 8-hoz kötik. Ezt az időpontot nagyjából, plusz-mínusz egy hét eltéréssel eddig tartották is a fecskék. Idén úgy tűnik, a vonulás kissé elhúzódott, négy nappal ezelőtt még figyeltek meg itthon gyűrűzött fecskét.

 


A most itt tartózkodó, közel százezer fecske valószínűleg északi országokból érkező, vonulásban lévő madár, amit megerősít az is, hogy a napokban sikerült egy lengyel gyűrűs fecskét beazonosítani. „Az itt tartózkodó madarak 95%-a füstifecske”- mondja Fenyvesi László a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa. „A maradék 5% későn útnak induló partifecske, molnárfecskék nem állnak be a füstifecskék közé.”


A madarak számára a Dinnyési-fertő tradicionális pihenőhely, a nádas ugyanis biztonságos éjszakázó helyet jelent számukra, a környező területeken pedig még tartanak állatokat. „A korábbi években általában 50-60 ezernyi fecske volt, ez a mostani, százezres tömeg viszont igazi különlegesség, a csúcs a napokban 130 ezer fecske volt.” Ez a mostani tömeg talán némi reményre is okot ad, hogy az északi országokban még vannak népes fecskeállományok. Persze a fecskék számát nem könnyű megbecsülni, mert nem állnak össze olyan masszív, nagy tömegbe, mint például a vadludak.

 


A fecskék napközben a környező területeken táplálkoznak, és este térnek vissza a nádasba. Esti behúzásuk elképesztően látványos. Ilyenkor mindenfelől visszaérkeznek a fecskék, egyre nagyobb és nagyobb csapatba állnak össze, felröpülnek a magasba, majd szinte rajtaütésszerűen lecsapnak a nádasba. A most látott madarak negyede öreg madár, a vonulást a fiatal fecskék zárják majd, akik kevésbé rátermettek, vagy valami miatt nem tudták időben összeszedni magukat a vonulásra. Ők még október végén is feltűnhetnek, persze akkor már csak néhány tucatnyi példányt lehet majd látni.


Fenyvesi László és munkatársai ebben az időszakban mindennap kint vannak és figyelik a fecskék mozgását, annál is inkább, mert öt éve már ezres nagyságrendben gyűrűznek fiókákat Fejér megyében. A megfigyeléseik több érdekes eredményt is hoztak már. Az elmúlt évek izgalmas magyar megkerülései között volt például egy Fejér megyében fiókaként gyűrűzött fecske, ami Kelet-Törökországban került meg. Ez a legkeletibb megfigyelés eddig Magyarországról. De volt már angol gyűrűs fecskénk is, ami érdekes módon nem dél felé indult, hanem eljött keletre, de egy dél-afrikai fecske gyűrűjét is leolvasták már itthon.

 


Aki szeretné a fecskék esti behúzását megcsodálni a Dinnyési-fertőn, annak melegen ajánljuk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szeptember 28-án, most szombatra meghirdetett Szent Mihály-napi behajtását, melynek résztvevői nemcsak a jószágok nyári legelőről telelőhelyre való behajtását és a fecskék behúzását láthatják, de gyűrűzésen is részt vehetnek, a program végén pedig a pásztortüzek is felgyulladnak majd.

Bővebb információ a programmal kapcsolatban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

A Velencei-tó és a Dinnyési-fertő rejtett kincsei

Már érzik a tavaszt a Dinnyési-fertő madarai

Most kell tennünk a fecskékért

Bajban vannak a fecskék

Cikkajánló