Szezonnyitó kerékpártúra a Vértesben

A Vértes elég „szelíd” ahhoz, hogy bringával nekivágjunk megcsodálni e cseppnyi Magyarországot - ahogy tájképi változatossága miatt gyakran hívják. S ez csak egyike a Budapest tágabb környezetében található, kiváló bringás terepeknek.

2022. április 2.

A Vértes elég „szelíd” ahhoz, hogy bringával nekivágjunk megcsodálni e cseppnyi Magyarországot - ahogy tájképi változatossága miatt gyakran hívják. S ez csak egyike a Budapest tágabb környezetében található, kiváló bringás terepeknek.

Sokan mostanában szedik elő kerékpárjukat, ezért áprilisi lapszámunk Top 10 rovatában tíz olyan területet gyűjtöttünk össze a főváros tágabb környezetében, ahol garantáltan minden bringás megtalálja a számítását, a családi gurulástól a komolyabb próbatételekig. Elmondjuk, hova miért érdemes menni, az ajánlók alatti QR-kódok beolvasásával pedig további kapcsolódó túrákat tervezhetsz. A tíz helyszín közül mostani cikkünkben a Vértest emeljük ki, amely alapvetően azoknak való, akik nem riadnak vissza némi hegymenettől.

Ha jöhetnek az emelkedők, akkor gyorsan rájövünk majd, hogy a Vértes belső, geológiai adottságaiból kifolyólag meglehetősen zárt területei ideális bringás terepet jelentenek. A vértesi nyolcas túra során, zömében erdészeti feltáró utakon haladva, egy nyolcast formázva barangoljuk be e lenyűgöző tájegységet, amely elsőre ugyan távoli célpontnak tűnhet Budapestről, de Szárliget alig egy óra a Déliből. És már tekerhetünk is. Ráadásul a meglehetősen komplex túrát akár két (vagy több) nap alatt is teljesíthetjük, vagy éppen a fekvő nyolcas jobb oldalát járjuk csak be. Egy a lényeg: fedezzük fel a Vértes csodáit két keréken is!

A teljes túrán, kisebb kitérőket berakva meglátogathatjuk az elhagyott Körtvélyespuszta erdei temetőjét, a hazánk kevésbé ismert szurdokai között előkelő helyen szereplő Mária-szakadékot, továbbá a vértesi várromok közül is jó párat becserkészhetünk. Megismerhetjük a hegyi puszták egykori világát, a festői Vérteskozma történelmét, miközben hol napsütötte sziklás hegyoldalak, hol pedig árnyas bükkösökben tekerünk. Sőt, védett erdőrezervátumot is keresztez az utunk. Gántra pedig beugorhatunk egy kis Mars-élményért.

A túra ugyan végig aszfalton halad (zömében kerékpározásra kijelölt erdészeti utakon, néhol közúton), de mivel az erdei feltáró utak állapota a Vértesben erősen változó, a legjobban egy túra- vagy hegyikerékpárral járunk.

Első negyed: a Vértes esszenciája

Ha a túra elején tele vagyunk még energiával, akkor Szárligetről egy kitérővel felkapaszkodhatunk Körtvélyespusztára, egyéb esetben talán célszerűbb közvetlenül nekivágni a Szárligetről Vérteskozma felé haladó szelíd, hangulatos erdészeti útnak, amely az 1918 és 1945 között működő kisvasút nyomvonalát követi a Vértes déli oldalában Szálláskút-puszta és a vadregényes Fáni-völgy felé.

A varázslatos Fáni-völgy árnyas, öreg bükkösét és a gesztesi vár egykori őrzőinek szállást nyújtó, középkori eredetű, majd viharos sorsú Vérteskozmát nyugodtan jellemezhetjük a Vértes esszenciájaként, hiszen a hegység tájképi varázsa talán itt a legmegkapóbb utunk során.

Az élénk domborzat következtében a Fáni-völgynél egymástól nagyon távol eső, különböző karakterű élőhelyeket találunk közvetlenül egymás mellett. A tektonikus-eróziós eredetű Fáni-völgy északias kitettségű, meredek, sziklafalba átmenő hegyoldala olyan hidegtűrő, a jégkorból itt maradt növényfajoknak ad otthon, amelyek a Kárpátokban és az Alpokban amúgy 1500 m fölött élnek. A délies lejtők, a völgyperemi platók, vagy az éppen elhagyott sziklafal pedig olyan melegkedvelőket rejtegetnek, amelyek a mediterrán éghajlat alatt honosak, és középhegységeink már északi elterjedésük határvonalát képezik. S mindemellett ott van az ország egyik legszebb falva, s a körülötte lévő irtásrétek hangulatos világa.

Második negyed: bányatótól az őserdőig

Kőhányáspusztán megcsodálhatjuk az Esterházy kápolnát és a látogatóközpont által nyújtott szolgáltatásokat is élvezhetjük. Aztán irány a merőben más hangulatú második negyed, ahol nem sok minden fogja zavarni erdei suhanásunkat. Cserébe a Vértes nevezetes várai közül rögtön kettőt (Oroszlánkő vára, Gerencsérvár), továbbá a festői Vértesszentkereszti kolostorromot is felkereshetjük kisebb kitérőkkel. Aztán átkapaszkodunk a hegység déli oldalára, s közben nagyon is érdemes megcsodálni a Juh-döglő erdőrezervátumát, amelyet tábla is jelöl az út mellett. Csákberény határában már a móri borvidéken járunk, amely attól különleges, hogy hazánkban talán sehol máshol nem érintkezik a szőlőültetvény cserszömörcés karsztbokorerdővel fedett sziklafalakkal.

Harmadik negyed: egy cseppnyi Magyarország

A kőszegivel együtt hazánkban elsőként létrejött Vértesi Natúrpark igazi értéke a sokszínűség, hiszen a jellegzetes magyar tájak csaknem mindegyike megtalálható itt: központja az erdőiről és szikláiról nevezetes Vértes, de beletartozik a Zámolyi-medence is.

A Vértes lába előtt az alföld találkozik a középhegységgel, ami jelentősen növeli a tájképi változatosságot és az élővilág gazdagságát. A tájképi változatosság miatt a Vértesi Natúrpark úgy is hirdeti magát, mintha az egy cseppnyi Magyarország lenne, ahol a jellemző magyar tájak mindegyike megtalálható.

A harmadik negyedben a fő kérdés az, hogy ezt a cseppnyi Magyarországot járjuk-e be, vagy éppen elutazunk a Marsra. Gánton ugyanis a kihagyhatatlan Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és a felhagyott, a marsi tájra emlékeztető vörös kőfejtő késztet megállásra, Csákváron pedig a natúrpark látogatóközpontja, a Geszner ház, illetve a Vidrafű tanösvényen, szakvezetővel látogatható Zámolyi-medence.

Utolsó negyed: vár még egy vár

Az utolsó szakasz a legkevesebb látnivalóval, de a legnagyobb próbatétellel vár bennünket! Visszatérünk Vérteskozmára, majd megmásszuk első, valóban komoly vértesi emelkedőnket: a már ismert Fáni-völgyből az Ördög-szószék alatt északra nyíló erdészeti út igazi középhegységi emelkedővel örvendezteti meg fáradt lábunkat. A kapaszkodót megmászva a túloldali nagy gurulásban érdemes kulacsainkat megtölteni a Mátyás-kút hangulatos forrásánál, hogy aztán újult erővel száguldhassunk a nem túl jó minőségű aszfalton a Vitányvárhoz, ahonnan szép panorámával búcsúzhatunk a Vértestől.

Ha még több kerékpáros terepet akarsz megismerni a főváros környékén, akkor vásárold meg áprilisi lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el TOP 10 rovatunk írását!

Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.

Cikkajánló