Túraajánlat

Tátika – A hívogató bazaltkúp

A messziről első pillantásra jelentéktelennek tűnő, ám pompás bükkökkel körülölelt, 413 méteres, sziklás magaslat a környék egyik legizgalmasabb élményét nyújtja.

Szöveg és fotó:
2021. január 23.

A messziről első pillantásra jelentéktelennek tűnő, ám pompás bükkökkel körülölelt, 413 méteres, sziklás magaslat a környék egyik legizgalmasabb élményét nyújtja.

Csupán egy igazi látnivalót tartogat az Országos Kéktúra Sümeget és Zalaszántót összekötő, kissé unalmas, helyenként monoton, aszfaltos részeket is tartogató szakasza. Igaz, pár száz métert ehhez az élményért le kell térnünk a kék nyomvonalról, de a vár turistajelzésen tett kaptatós kerülő minden fáradozást megér. A kereszteződésben tábla is jelzi a Tátika látványos várának közelségét, sőt a hegy más érdekességeit is hirdeti, de ezekhez már jelzetlen ösvényeken kell felfedezőutakat tennünk.

Tátika csacska nevét nem a gyerekjátékról vagy a mediterrán vidékekről származó, látványos virágzatú dísznövényről kapta, amelyet oroszlánszájnak is neveznek, hanem az erősség egykori építtetőjéről, aki rettegett rablólovag hírében állt.

Ha a terület növényzete lett volna a névadó, akkor bizonyosan „Bükkvárnak” vagy „Hagymás várnak” keresztelték volna, ugyanis a vulkanikus hegykúpot hatalmas bükkök, tavasszal pedig zöldellő medvehagymamezők veszik körül. Újabban sokan járnak ide „szüretelni”, hiszen az utóbbi időkben egyre népszerűbb ez a finom és gyógyhatású növény.

Irány a vár!
Elnyúló szerpentin vezet fel a hegytetőre, kényelmesen letudhatóvá téve az egyébként meredek oldalú hegyorom izzasztó szintemelkedését. Már az ösvény utolsó méterein is felsejlenek azok a bizonyos falak, amelyek erre a helyre csalogattak minket, de a teljes látvány és a fantasztikus panoráma csak az emelkedő legvégén tárul elénk.

A kelet–nyugati tájolású várudvarba az északkeleti oldalon, a 9 × 11 méter alapterületű, 2 méteres falvastagságú öregtoronynál lépünk be. Ennek a romos toronynak a nyugati oldalához csatlakozott egykoron az emeletes palotaszárny, amely ma a közelmúlt részleges renoválási munkálatainak köszönhetően egy bárki számára használható szobácskát rejt. Nem csupán egy nyári zápor elől lehet ide behúzódni. Az ablakos kőmenedék kiváló táborhelyül szolgál mindazoknak, akik egy csillaglesős, tábortüzes élményt egy itt töltött bivakolással is megfűszereznék.

Fantáziát beindító falak és csodás panoráma
A Tátika északi oldalán fekvő falmaradványok mutatnak legtöbbet a rommá lett várból. Az e várfalhoz épült helyiségek a legkivehetőbbek. Jól felismerhetők az egykori földszint dongaboltozatos helyiségei, valamint a tornyok vagy bástyák alapjai is látszanak, amelyek ezen az oldalon feltehetőleg a várba vezető utat figyelték. Ezekhez a falmaradványokhoz lépcsőkön juthatunk le a fenti várudvarból. A fennmaradt rajzok és a régészeti feltárások alapján hajdanán az erősség délkeleti részén állt a kaputorony, de ennek már a maradványait sem látni.

Az 1500-as években Giulio Turco bécsi császári hadmérnök felmérte és lerajzolta a várat. Szakonyi Balázs grafikus ezt a rajzot felhasználva készített egy animációt, amely segít elképzelni a Tátika egykori várát.


A várudvar legmagasabb pontján csúcskő áll, ahonnan pompás kilátás tárul elénk elsősorban déli és nyugati irányban. Alattunk terül el a megannyi látványt és élményt tartogató Keszthelyi-hegység, amelynek több nevezetességét is megpillanthatjuk. Szemközt jól kivehető a Zalaszántó fölé magasodó hegyoldal erdőrengetegét megtörő Béke-sztúpa fehér kupolája, amely Európa legnagyobb buddhista szentélye. Rálátunk a szomszédos Rezi várára, amely erősség múltja szorosan összeforrt a Tátikáéval, és a távolban két magaslat között a Balaton ragyogó víztükre is felsejlik. Télen a fák ágai között északi irányban a sümegi várat is megpillanthatjuk.

Tátika legendája

„Tátika kapitányának, Pethő Gábornak volt egy gyönyörű lánya, Klárika, aki egyszer megbetegedett, aztán pedig nem bírta többé mozgatni a lábait. A búsuló várúr senkinek se mondta el, hogy miért nem jelenik meg többé a kezére pályázó úrfiak előtt a leányka, egyedül csak legjobb barátjának fiát, a fiatal Rezi Sándort avatta be a titokba. Az ifjú már négy esztendeje szerelmes volt Klárikába, meg is kérte a kezét rögtön Pethő Gábortól, aki a maga részéről igent mondott. Mikor kiderült, hogy Klári is mindig a fiúról álmodozott, majdnem teljes lett a boldogságuk, de a szerelem sem hidalhatta át azt az akadályt, melyet a lány nyomoréksága gördített a házasságuk elé. Ettől kezdve majdnem mindennapos vendég volt Rezi Sándor Tátika várában, miközben folyamatosan azon töprengett, miként lehetne Klárikát meggyógyítani. Egyik lovaglása alkalmával találkozott egy vén cigány asszonnyal, akitől megtudta, hogy van a közelben egy nagy tó, ami minden nyavalyát meggyógyít. Az ifjú a cigány asszony vezetésével felkereste a kénes szagú vizet, mely felett áthatolhatatlan köd terpeszkedett, majd rögtön Tátika várába vágtatott. Másnap reggel elvitték Klárikát a tóhoz (Hévíz), aki négy hét múlva annyira jól lett, hogy a maga lábán ment föl a vár második emeletére. Rövidesen meg is tartották a menyegzőt, és Rezi Sándor magával vitte feleségét Rezi várába.

Forrás: Gabányi János: Magyar várak legendái

Sok száz éves falak között
Sokan úgy tartják, hogy a honfoglalást követően idetelepült Tátika nemzetség 13. században épített erőssége volt az első magánvár hazánkban. Ezek a falak viszont még nem azonosak a ma ismert vár falaival, ugyanis az első erősség a 413 méteres magaslat alsó platójára épült, nyomait ma is fellelhetjük a hegy nyugati oldalában. A tatárjárás idején az egész ország káoszba süllyedt. IV. Béla király elmenekült, és Tátika ura, Tádé, a környék fosztogatásába kezdett. A rablólovag tette nem maradt büntetlen, ugyanis a király visszatérte után elkobozta várát, és az egyik kárvallottnak, a veszprémi püspöknek adta azt. Zlaudus egyházfő azonban nem tartotta eléggé biztonságosnak, ezért a várhegy csúcsán egy új kővárat emeltetett.

Tátika vára többször is gazdát cserélt, királyi birtokként több alkalommal is zálogba adták.


Volt, hogy a Lackfiak uralták, majd a 15. században a gersei Pethő család kezébe került. A török fenyegetés miatt az 1500-as évek közepén megerősítették, de 1589-ben a fehérvári bég csapatai megtámadták, kifosztották és felgyújtották az egyébként nem túl jelentős erősséget. Ezt követően Tátika vára a környék legnagyobb főúri családja, a Festeticsek birtokába került, akik viszont már nem építtették újjá a folyamatosan pusztuló várat. Falait legközelebb csak a 2000-es években erősítettékmeg, ekkor zajlottak az első régészeti ásatások is.

Látványos bazaltformák a hegylábon
A korábban már említett kék útról nem csupán a hegytető irányába érdemes letérni, hiszen a Tátika hegykúpja a panorámás várfalakon túl más attrakcióit is tartogat. Egyes térképeken a várhegy déli és nyugati bazaltsziklás meredélyén több érdekes üreget, „barlangot” jelölnek, amelyeket a Medvehagymás ösvénynek is nevezett jelzetlen utacskán is felfedezhetünk. A vulkanikus kőzetekre egyáltalán nem jellemző, tektonikus és klimatikus hatások következtében kialakult sziklahasadékok, álbarlangok (Tátika-hasadékbarlang, Vaskapu-lik, Remete-barlang) némelyike igen látványos jelenség, de csak fokozott óvatossággal vegyük őket szemügyre, mert némelyik omlásveszélyes is lehet. Az ősbükkösben megbúvó sziklalukakat főként lombtalan és száraz időben érdemes felkeresni, különben egyik-másik látnivaló rejtve maradhat előttünk.


Cikkajánló