Fotó

Tavaszi virágözön – második felvonás

Virágos összeállításunk második részébe is jutott még jó néhány gyönyörű faj a mocsári gólyahírtől az egyhajúvirágig. Vannak közöttük gyakori fajok éppúgy, mint nagyon ritkák, két dolog azonban közös bennünk: mindannyian szépek és ezúttal is hazai természetfotósok képein mutatjuk meg őket.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Molnár Péter (kiemelt kép)
2021. április 8.

Virágos összeállításunk második részébe is jutott még jó néhány gyönyörű faj a mocsári gólyahírtől az egyhajúvirágig. Vannak közöttük gyakori fajok éppúgy, mint nagyon ritkák, két dolog azonban közös bennünk: mindannyian szépek és ezúttal is hazai természetfotósok képein mutatjuk meg őket.

Cikkünkben három fajról pár érdekességet is elmondunk. Mindhárman gyönyörűek, sárgák és viszonylag sokfelé lehet velük találkozni. A többi virágért lapozzátok végig a cikk végén található galériát.

Mocsári gólyahír

Sokáig sárga vízi viola volt a neve, a gólyahír elnevezés először 1807-ben tűnt fel, a szó a nyelvújítás során született. Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel szóalkotása onnan ered, hogy tavasszal a vizek partján ez a faj rendszerint a gólyák érkezésével együtt jelenik meg. Ennek analógiája egyik népi neve, a fülemilevirág is, ami a fülemülék érkezésével hozza párhuzamba a virágzást. A gólyahír enyhén mérgező, erre utal egy másik népi neve, a libadöglesztő. A faj sokfelé előfordul az országban, de gyakorinak azért nem mondhatjuk. Nedves rétek, patakpartok, ligeterdők látványos lakója, márciustól májusig virágzik.

Salátaboglárka

Javában virágzik a salátaboglárka is, amellyel erdők alján, árnyas ligetekben, parkokban, kertekben, sokfelé találkozhatunk. A gyakori, napsárga virágú növényt népiesen búzaesőnek, papsalátának és golyvavető fűnek is nevezik. A salátaboglárkának minden részében termelődik méreganyag, de virágzás előtti, fiatal leveleit – de csakis azokat – szokták használni például salátákban, levesekben. Leveleinek C-vitamin-tartalma miatt régen a skorbut elleni szerként is próbálkoztak vele, leveleit pedig szemölcsök eltüntetésére használták.

Tavaszi kankalin

A kankalinok nemzetségének latin neve Primula, a virágzás idejére utal, ugyanis úgy fordíthatnánk, hogy "elsőke". Szintén erre utalnak egyéb magyar elnevezései, mint a József-napi virág, a szentgyörgyike, tavaszfű. Erdélyben tehéncsecsfűnek is hívták, mert a bókoló virágok emlékeztetnek a tehén tőgyére. A kankalinoknak világszerte több mint 500 faja van, ennek közel fele Kínában él. Magyarországon 5 kankalinfaj honos. A tavaszi kankalinnal a hegységeinkben sokfelé találkozhatunk, márciustól májusig virágzik.

További tavaszi virágokért kattintsatok az alábbi képre!

Forrás: Rácz János: Növénynevek enciklopédiája

Cikkajánló