Van értelme a faültetési mozgalmaknak?

A WWF Magyarország által szervezett beszélgetésen többek között ez a téma is szóba került, ahogy az is, vajon mennyivel több egy természetközeli erdőfolt, mint egy városi park, és a szépségén túl, mit adhat még nekünk egyetlen városi fa.

Természetközeli erdők és magányos városi fák

A múlt század elején, a trianoni döntést követően 10 % körül volt az erdősültségi arány az országban, most 20 % fölött járunk, de a Nemzeti Erdőprogramban 25 % elérése a cél. Európában a legnagyobb erdősültségi aránnyal a skandináv országok rendelkeznek, Finnországban például 70 % fölötti ez az arány. A nagy területű európai országokban, például Németországban vagy Lengyelországban 30 % körüli ez az arány.

Az erdősültség persze még nem minden, az is fontos, hogy milyen erdőről beszélünk. "Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a jelenlegi 20% fás szárú növényzet alig több mint fele valódi, őshonos fafajokból álló erdő (különféle tölgyesek, bükkös vagy ártéri erdők), a többi tájidegen fafajokból álló kultúrerdő vagy faültetvény (nemes nyárasok, fenyő-ültetvények, akácosok)- mondja Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi vezetője.

Egy természetes, természetközeli erdőben jóval sokszínűbb az élővilág. „Dél-Soroksáron van egy odútelepünk, ahol egy tájidegen fafajokból álló, ültetett erdőben és a szomszédos természetes erdőfoltba is tettünk odúkat"- mondja Bajor Zoltán a FŐKERT Természetvédelmi Osztályának vezetője, aki egyben az MME elnöke is. „Az előbbi erdőben 10 odúból kettőt foglaltak el, míg az utóbbiban mind a tíz lakott volt. Ha belegondolunk, egy sorban ültetett ültetvényerdőben a ragadozó sokkal könnyebben le tudja vadászni a cinegét, ráadásul egy ilyen erdőben a rovar is kevesebb.”

A városokban persze sokszor annak is örülünk, ha egyáltalán van egy-egy nagy fa. „ Az én egyik kedvenc fám az Erzsébet híd budai hídfőjénél álló hatalmas platán, mely alatt egy kávézó is működik. Egyetlen fa csupán, de pótlása lehetetlen lenne, értéke sokkal több, mint amennyit pénzben kifejezhetünk”- mondja Gálhidy László. Egy ilyen fa nemcsak szép, de városi hőszigetként is működik, akár 4-5 fokkal is hűvösebb lehet a környezetében, mint a napsütésnek kitett csupasz aszfalton.

Fásítás kontra klímaváltozás

2019. nyarán egy tanulmány jelent meg a Science magazinban, mely szerint nagymértékű fásítással mérsékelhetnénk a klímaváltozás hatásait. A kutatók számításai szerint, ha egymilliárd hektárnyi, kb. egy Kanada-mérerű területet beültetnénk fákkal, akkor azzal az iparosodás óta a légkörbe bocsátott szén-dioxid kétharmadát megköthetnénk. A tanulmányt felkapta a sajtó, ennek nyomán pedig világszerte sok-sok faültetési mozgalom indult. Etiópiában például egyetlen nap alatt több mint 200 millió fát ültettek, a Fülöp-szigeteken pedig törvény kötelezi a diákokat, hogy tanulmányaik befejezése után el kell ültetniük tíz fát. Idén közel 18 millió diák végez az ország iskoláiban.

Magyarországon is több faültető mozgalom indult egymással párhuzamosan. A beszélgetés egyik résztvevője, Polákovics Balázs maga is belekezdett egy ilyen akcióba, társaival együtt 100 millió fa ültetését tűzték ki célul. Aztán ahogy egyre-másra jöttek elő a hasonló mozgalmak, úgy látták, jobb, ha saját akciójukat egyelőre inkább jegelik. Az azonban látszik, hogy nagy társadalmi igény van az ilyen kezdeményezésekre, és lehet is ezt jól csinálni, de az biztos, hogy nagy körültekintéssel, szakértők bevonásával érdemes elkezdeni.

Balázsék most azon dolgoznak, hogy az országban párhuzamosan elindult mozgalmakat egy ernyőszervezet alá próbálják összevonni, hisz mindannyian ugyanazt akarják, „ugyanazokra a fahelyekre hajtunk.” Ráadásul egy ilyen akciókba nem lehet csak úgy beleugrani, nagyon fontos a szakértők bevonása, hisz nem mindegy hová, mikor és milyen fajokat ültetünk, ráadásul ezek gondozását is meg kell oldani.

Nem mindegy mit, hová ültetünk

"10 ezer elültetett csemetéből átlagban 8-900 marad meg" - mondja Gálhidy László. „De ez a természetben is így működik. Egy bükk is több ezer magot szór, de ezek közül csak kevés fa éri meg a felnőtt kort.”

Az sem mindegy, hogy milyen fafajt szeretnénk ültetni. Természetesen a nálunk őshonos fajokat érdemes elsősorban, de hogy a kérdésben az ágazatok között sincs teljes egyetértés, jól mutatja, hogy jelenleg például mind az akác telepítésére, mind annak irtására lehet pályázati pénzt felvenni.

Az sem mindegy, hová ültetjük a fákat. Nem is lehet akárhová, országosan meg van az határozva, mely területeken lehet erdő. Nem véletlen, hisz nem lehet csak úgy nekiállni egy gyep fásításának, mert bár lehet, hogy több fa lenne az országban, de az is biztos, hogy a gyep élővilágban komoly kárt okoznánk a fásítással.

A közönség soraiban ott volt a "10 millió fa-mozgalom" egyik önkéntese is, aki elmondta, hogy számukra is nagyon fontos a szakértők bevonása. Egyre több szakmai anyaggal és Ültetési kisokossal is szeretnének az érdeklődők segítségére lenni, de ők is úgy gondolják, az a legjobb, ha mindenki a közelében működő helyi csoporthoz csatlakozik, így szervezett keretek között segíthet.

Új fák ültetése mellett Gálhidy László szerint a meglévő fákra is jobban kellene vigyáznunk. „Például építkezéseknél nincs az szabályozva, hogy a nagy munkagépekkel hogyan lehet a fák közelében dolgozni, és sokszor látni azt is, hogy vékonykérgű fákba százas szöget vernek, pedig ezzel veszélybe sodorják a fát, hisz megnyílik az út a fertőzések előtt. Ebben is fejlődnünk kellene.”