Hírek

Virágba borultak a kecses vetővirágok az alföldi pusztán

Az október eleji esők hatására kivirágzott az alföldi pusztagyepek törékeny, védett, élénksárga növénye, a vetővirág. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kígyósi-puszta részterületén egyre több egyed pompázik ebből a különleges virágból.

Szerző:
TM
2020. október 16.

Az október eleji esők hatására kivirágzott az alföldi pusztagyepek törékeny, védett, élénksárga növénye, a vetővirág. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kígyósi-puszta részterületén egyre több egyed pompázik ebből a különleges virágból.

A vetővirág általában ritkán és rövid ideig virágzik, elsősorban a Dunántúli-középhegység hegyoldalain és az alföldi löszpusztákon honos. A Kígyósi-puszta egy kis löszpusztagyepfoltján is megtalálható a növény, ahol több ezer töves állomány él – olvasható a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

A növény őszi vetések idején virágzik, főként akkor, ha ősz elején csapadékot kap. Különlegessége, hogy ellenkező esetben a virágai anélkül, hogy a felszínre jönnének, a talajban önmaguktól is megtermékenyülnek. Idén a Kígyósi-pusztán húsz virágzó egyedet sikerült megfigyelniük a nemzetipark-igazgatóság munkatársainak.

A vetővirág egyébként a népszerű hóvirághoz hasonlóan az amarilliszfélék családjába tartozik. Neve onnan ered, hogy az őszi esők után, szeptemberben szokott nyílni, amikor az őszi gabonákat is elvetik.

Magyarországon, védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

A sárga virágú, törékeny növény nemcsak mutatós, de érdekesség is kapcsolódik hozzá. Bár ősszel virágzik, levelet tavasszal hajt, és ekkor történik a mag beérése is. A hóvirágéhoz hasonló hosszú, keskeny levelek között bújik elő a kis toktermés, melyben a növény magjai találhatók.

A tavaszi első melegben az ébredező hangyák segítenek abban, hogy a vetővirág terjedni tudjon.

A tokokon belül lévő magokon ugyanis mézszerű bevonat van, mely a hangyákat arra készteti, hogy a magokat begyűjtsék, s társaik és saját maguk további élelmezésére a bolyokba, a föld alá hurcolják. Amikor ez a mézszerű élelem elfogy, és a magra a hangyáknak már nincs szükségük, akkor megkezdődhet a csírázás, majd az új növény növekedése.

Forrás: Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Íme egy videó a vetővirág és a hangyák kölcsönösen előnyös kapcsolatáról:


Cikkajánló