A komáromiak is meglepődtek a különös látogatón, amikor egy kutyára hasonlító vadállatot láttak kódorogni a város utcáin. Később kiderült, hogy egy aranysakál tévedt a számára egyáltalán nem komfortos környezetbe.
Már a vaddisznók és az őzek is tudják, hogy a Balaton nem egyévszakos úti cél. Főleg, ha gasztronómiáról van szó.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az aranysakálok száma Magyarországon, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek.
A Budapest környéki erdőkben pár évvel ezelőtt találkoztak először aranysakálokkal a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei, és mára bebizonyosodott, hogy az őshonos állatfaj ott is ismét stabilan jelen van. Az emberre veszélyt nem jelentő, közepes testű ragadozó nem betelepítéssel, hanem természetes módon bukkant fel.
Még vagy tizenöt éve mesélte a struccfarmos csóka, a struccnál mekkora előny, hogy különösebben nem kell rá vigyázni, hiszen minden nálunk honos ragadozó, például a róka ellen meg tudja védeni magát. Nahát, álmélkodtam, próbálkoztak már rókák a farmján? Azok még nem, de az egyik látogató dobermannja tett egy kísérletet. A dobi nekiugrott a fél lábon pihenő struccnak, az pedig az utolsó pillanatig kivárt, és csak a megfelelő pillanatban rúgott bele. A kutya repült egy kicsit, mielőtt az istálló falának nyekkent volna: a meccs a felek általános megelégedésére véget is ért. Azóta komoly változások vannak a magyar vadonban, Vuk az ország nagy részén egyértelműen vesztésre áll, s mások lettek a csúcsragadozók.
Mostantól aranysakálokkal is találkozhatnak a Körösvölgyi Állatpark látogatói. A két fiatal állat a Szegedi Vadasparkból érkezett új lakóhelyükre.
Az aranysakál visszatérésének hírére sokan megijedhetnek, azonban a sajtóban megjelent hírek és vélemények ellenére a sakálok nincsenek veszéllyel a hazai, túlszaporodott őzpopulációra. A WWF Magyarország szerint több kutatásra lenne szükség e kistermetű, őshonos kutyaféle jobb megismeréséhez.
GPS jeladót szereltek egy aranysakálra a SEFAG erdészei, így követik mindennapjait. Ez a ragadozó hazánkban az utóbbi években jelentősen túlszaporodott, ezért fontos a megfigyelése.
Időutazás a Bükkalján, kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egyéb emlékei között.
A Börzsöny vadregényes részein hajdan közel kétszáz kilométer hosszan kanyargott a kisvasút.
Országszerte találkozhatunk képesfákkal, amelyeket gyakran szent fáknak vagy Mária-fáknak is neveznek.
