Keresés eredménye

Amilyen pici, olyan értékes és ritka állatka lett az Év Emlőse 2025-ben. A magyar szöcskeegérről alig 20 éve derült ki biztosan, hogy még nem pusztult ki, de még most is komoly veszélyben van, fennmaradásáért sokak összefogására van szükség.

Ha szeretnéd összekötni az adventi vásárok zsizsegő hangulatát egy nyugodt erdei sétával, akkor kattints a Természetjáró összeállítására.

Az Eger mellett emelkedő 536 méter magas Nagy-Egedet a város „házi hegyének” is nevezik, hisz annyira közel van hozzá. Sokan kirándulnak itt, de kevesebben tudják, hogy a hegy tetején egy kápolna romjait rejti az erdő.

Ősszel és télen sokfelé lehet elszórva kisebb halmokat látni a határban. Ezek a güzühordások, amelyeknek megalkotói és lakói a kevésbé ismert egérfélének számító güzüegerek. Idén az elmúlt évekhez képest több halmot látni, ami a néphagyomány szerint arra utal, hogy kemény lesz a tél.

Akik már korábban jártak az egri várban, azoknak is érdemes lesz újra ellátogatni hazánk egyik legnépszerűbb erősségébe, ahol új fogadóépület, mozi és Cipóosztóház, valamint a megújult Déli várfal várja az érdeklődőket. De színesedik a programkínálat is.

Eger az osztálykirándulások egyik legnépszerűbb célpontja, a várnak, a bazilikának és a Dobó István térnek biztos helye van az általános iskolai emlékek között. Ugyanez igaz a Szépasszony-völgyre a felnőttek esetében. A klasszikus látnivalókon túl azonban a város sok egyéb érdekességet tartogat még. Például lent a mélyben, pár méterrel a belvárosi utcák és parkok alatt.

Eger utcáin mára mindennapos lett a kergetőző mókusok látványa. Etetni azonban számos okból nem szabad őket.

A helyreállítási munkálatokhoz kapcsolódó régészeti feltárás során egy több mint 400 éves ágyú került elő a vár legmagasabb pontján, a délkeleti ágyúdombon.

Eger alatt kiterjedt pincerendszer húzódik, amelynek egy-egy szakaszát ma is bele lehet járni. Mi megtettük, és a Turista Magazin márciusi számában el is meséljük, mi mindent láttunk odalent.

Már a természetjárás úttörői is tudták, hogy semmi máshoz nem hasonlítható élmény leereszkedni a Föld gyomrába. Nincs ez másképpen ma sem. Tematikus lapszámunkban a természetjárás tükrében vesszük sorra hazánk legérdekesebb barlangi, illetve ”karsztos” kalandjait.

Az Eger városán áthaladó patakot kedvelik a madarak, fordult már meg itt szürke gém, jégmadár, hegyi billegető is, de olyan egzotikus faj is feltűnt már itt, mint a mandarinréce. Ezúttal egy nagy kócsagot fotóztak az egri Mária utca közelében.

Biztos hallottad már a mondást, hogy „dolgozik, mint a güzü”, de honnan ered ez a kifejezés?

A múlt héten többen is afrikai vadmacskát észleltek a Bükkben. Ám a nem mindennapi látogatót egy borsodnádasi lakosnak sikerült levideóznia, amit meg is osztott a közösségi oldalán.

Már régóta szemeztem az Eger mellett emelkedő Nagy-Egeddel, és november közepén végre sort kerítettem egy körtúrára. Az őszi főszezon itt októberben van, amikor cserszömörcéktől vöröslik a hegyoldal, de a Nagy-Egednek ilyenkor, szezonon kívül is különleges hangulata van, főleg akkor, ha a hegy rejtélyes múltja is feltárul a látogató előtt.

Hétvégén kapott szárnyra a hír, miszerint Eger határában, a Vécsey-völgyben három farkas támadt rá egy kutyára, amit meg is öltek. Azóta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is vizsgálja az ügyet, de egyelőre még nem jutottak biztos eredményre.

Hazánk egyik legritkább, fokozottan védett gerincesét kutatták a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.

A munkálatok három évig fognak tartani, a főszékesegyház kívül-belül megújul.