Keresés eredménye

Ha eddig nem tudtad, hogy milyen az élet egy lebegő fészekben és ki vigyáz a fattyúszerkőknél a tojásokra, akkor van egy jó hírűnk, mert az alábbi videóból minden kiderül.

A gólyák többsége ma már villanyoszlopokon fészkel. Ez a gólyapár azonban az ősi hagyományokat követve egy fán rakott fészket, így őket biztosan nem veszélyezteti otthonukban az áramütés.

A réti fülesbagoly Magyarországon ritka fészkelő, ezért is nagy öröm, hogy március végén találtak egy fészket a Körös–Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén, amelyben tojás is volt.

A fehér gólyák visszaérkezésével egy időben a lakosság kérdései is megszaporodnak a faj védelmével kapcsolatban. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei összeszedték a leggyakrabban ismétlődő kérdéseket és a választ is adnak azokra.

A fokozottan védett széki lile országos költőállománya a legjobb években is húsz pár körül van, ráadásul az állomány csökkenő tendenciát mutat. Az idei év azonban meglepően jól alakult a faj számára a Kiskunságban, pedig a májusi esők és a nyári szárazság alaposan megnehezítette a madarak dolgát.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén fészkelő fehér gólyák idén is sok száz fiókát neveltek fel, volt olyan fészek, amelyben öt fióka nevelkedett.

A fokozottan védett székicsér országos fészkelő állománya az elmúlt két évtizedben 25 és 40 pár körül mozgott. Idén azonban 26 éve nem tapasztalt eredmény született.

A sárgarigók április végén érkeztek vissza telelőhelyükről, és most már a fészküket építik. Gyönyörű hangjukat, az egyik legszebb hazai madárdalt az országban sokfelé hallani.

Gólyáink hazatérőben, és ki ne szeretne vigyázni rájuk? Na de mi a teendő, ha nem tudnak fészket rakni, vagy ha egy fiatal gólya lepottyan a földre?

Öt év után ismét esély van arra, hogy nyári ludak költsenek a Körös–Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tónál. Korábban ez a faj csak ritkán bukkant fel errefelé.

Az elmúlt évtizedben új jelenséget figyeltek meg a természetvédelmi szakemberek. Tavasszal az épületek erkélyein, lapostetőin fészket építő tőkés récék, majd tetőn szaladgáló fiókák jelennek meg. Az ember segítsége nélkül azonban lejutni onnan nem tudnak. Vajon miért költenek ott fenn, és hogyan segíthetünk nekik?

A jeladós vizsgálatok megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy a kedvezőtlen időjárású években a kanalasgémek jelentős része neki sem kezd a fészkelésnek.

A kucsmás sármány elsősorban a mediterrán térségben költ, az elmúlt évtizedekben azonban a faj északi terjeszkedésbe fogott, és a kétezres évek óta már nálunk is van évente egy-egy észlelése.

A napokban egy gyűrűs szalakóta bukkant fel Dévaványa közelében. A madarat néhány évvel ezelőtt innen 70 kilométerre, a kardoskúti Fehér-tó környékén látták el jelölőgyűrűkkel.

A Tisza-tavi nádas mélyén, egy vegyes gémtelepen figyeltek fel a két költő pásztorgémre a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei. A faj fészkelésének ez az első bizonyított adata a területen.

A Körös-Maros Nemzeti Park tájain költő rétisasok már javában tatarozzák fészkeiket. Nem túlzott ez a sietség, hisz a Kárpát-medence legkorábban költő madárfajánál rendszerint február elején megkezdődik a tojásrakás időszaka.

A Bács-Kiskun megyei város képviselőtestülete a napokban döntött arról, hogy megvásárolja azt a telket, ahol évről évre gyurgyalagok költenek. A fejlődő városrészben épülő házak egyre nagyobb veszélyt jelentettek a telep számára, ezért döntött a telek megvásárlása mellett a város vezetése.