Hírek

A tavaszi aszály miatt kevesebb kanalasgém-fióka kelt ki

A jeladós vizsgálatok megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy a kedvezőtlen időjárású években a kanalasgémek jelentős része neki sem kezd a fészkelésnek.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. július 28.

A jeladós vizsgálatok megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy a kedvezőtlen időjárású években a kanalasgémek jelentős része neki sem kezd a fészkelésnek.

Komoly tavaszi aszály sújtotta Magyarországot, aminek következtében a legtöbb vízimadárfaj, köztük a kanalasgémek is rossz költési szezont zártak – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

A nemzetipark-igazgatóság munkatársai 2003 óta tanulmányozzák a kanalasgémek viselkedését. Az elmúlt három évben hat fiatal és hat öreg kanalasgém kapott GPS-jeladót a hátára, ami új eredményeket szolgáltatott a kutatásnak. A jeladós vizsgálatok megerősítettek több feltételezést is, amit eddig a színes gyűrűs példányok viselkedéséből csak valószínűsíteni tudtak: a kedvezőtlen időjárású években a kanalasgémek jelentős része neki sem kezd a fészkelésnek.

A kanalasgémek őszi vonulása jellemzően augusztus vége és október eleje között zajlik, akkor elsősorban Tunézia és Olaszország vizes élőhelyeire húzódnak, de kis százalékban átrepülik a Szaharát is és a Száhel-öv vizes élőhelyein telelnek. Az utóbbi években Magyarországon is sikeresen áttelelt néhány példány.

Pigniczki Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, a hazai kanalasgém-kutatás koordinátora szerint előfordult az is, hogy a tavasszal még Magyarországon azonosított példányok júniusban már délnyugat felé tartottak, és Olaszországban figyelték meg őket. Ezek az esetek kivétel nélkül száraz, aszályos években fordultak elő.

A szakember szerint ennek a hátterében az áll, hogy a kanalasgémek jellegzetes formájú csőrükkel csak a „lábalható”, 40 centiméternél sekélyebb vizekben tudnak táplálkozni, képtelenek a száraz területeken pockot, gyíkot vagy sáskát fogni, mint azt a fehér gólyák, nagy kócsagok, szürke gémek teszik.

Az olyan száraz, aszályos időszakok, mint amilyen 2020 tavasza volt, különösen súlyosan érintik a Kárpát-medencei állományt.

A kanalasgémek egy kedvezően vizes fészkelési időszakban a gémtelep 10–15 kilométeres körzetében táplálkoznak, és akár heteken át ugyanazt a területet keresik fel. Ezzel szemben idén az aszály miatt szinte minden nap új helyen próbáltak zsákmányt szerezni, több esetben nagy távolságokat, gyakran legalább 40 kilométert kellett megtenniük, hogy megfelelő vizes élőhelyen próbálkozhassanak élelmet keresni. Sokszor bukkantak fel a táplálkozó madarak szokatlan helyeken, így kacsaúsztatókon, kisebb kubikgödrökön, csatornaszakaszokon vagy épp városi belterületen, kisebb záportározókon. Júniusban ugyan országszerte nagyobb esők voltak, de az így kialakult vizek táplálékszegénységük miatt idén már nem segítették a kanalasgémek fiókanevelését, létfenntartását.

Az idei költési időszakban három jeladós, öreg kanalasgém sorsát nyomon követve azt tapasztalták, hogy bár elkezdtek fészkelni, de végül feladták azt, tojásaikat vagy kis fiókáikat sorsukra hagyták a táplálkozási nehézségek miatt.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szerint a vízimadár-állományokat leginkább a téli és a tavaszi vizek megőrzésével lehet segíteni, ugyanis ezekben sok vízi gerinctelen élőlény, továbbá kétéltűek és adott esetben a halak is megtalálják a szaporodásukhoz szükséges életfeltételeket. A táplálékállatokkal teli vizek nemcsak a kanalasgémek fiókanevelését segítik, hanem más fajoknak is kedvezőek.

Kiemelt oltalom

A kanalasgém (Platalea leucorodia) a fokozottan védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 500 000 Ft egyedenként. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel e pompás madár – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Cikkajánló