Imákról, befelé fordulásról és egy különös közösségről mesél a vértesi erdők mélyén megbújó majki épületegyüttes. Kik voltak és miért éltek némaságban a kamalduli szerzetesek? És mégis mi közük II. Rákóczi Ferenchez vagy éppen Esterházy Péterhez? Körbejártuk a minden szegletében felújított remeteséget.
Jó szerencsét! Valószínűleg mindenki értené és viszonozná a bányászok hagyományos köszöntését ezen a bringatúrán, amely Oroszlányról indul az Által-ér mentén épített új kerékpárúton. Környe és Oroszlány érintésével a Vértes északi lábánál csendben meghúzódó falvakban térünk vissza a kiindulópontra, a bányászmúlt emlékeit, tavakat, titokzatos várat is felfedezve a körülbelül 50 kilométeres túra során.
Kik voltak és miért éltek némaságban a kamalduli szerzetesek? Képválogatásunk megmutatja, hol éltek a Vértesben.
Az egész Európában kuriózumnak számító műemlékegyüttes immár teljes szépségében várja a látogatókat. A korhű enteriőrök és az interaktív elemekkel is gazdagított kiállítások segítségével a látogatók bepillantást nyerhetnek az egykor némasági fogadalomban itt élt szerzetesek zárt világába.
Elkészült az Oroszlányt Tatabányával összekötő csaknem 13 kilométeres kerékpárút, amely Kecskédet, Környét és a majki kamalduli kolostort is érinti.
A második ütemben a cellaházak, a csonka templomtorony és a díszkert kerül sorra, emellett új fogadóépületet is létesítenek.
Az Eger és Miskolc között kanyargó, közel 90 km hosszú piros út garantáltan.
A Retyezát hegység árnyékában, attól csak egy kőhajításnyira fekszik a vadregényes Godján.
A Balaton-felvidék amolyan őszre termett túraterep.
