Keresés eredménye

A most elindult fajmegőrzési program a főváros térségében szeretne a fokozottan védett ragadozó helyzetén javítani. A kihelyezett vadkamerák már működnek.

A vadmacska fennmaradását leginkább az élőhelyek szűkülése, illetve a házimacskával való keveredés veszélyezteti. A most elindult fajmegőrzési program a főváros térségében szeretne a fokozottan védett ragadozó helyzetén javítani.

Jó helyet választottak a mozgásérzékelős kamerának, ugyanis elég nagy előtte a forgalom: a vadmacskától a borzon át a vidráig számos faj képviselői feltűntek már az ösvényen.

A vadmacskákat ritkán lehet látni, és a fajról a szakemberek sem tudnak még sok mindent. Pedig a vadmacskára ráfér a segítség, mert nemcsak a megfelelő élőhelyek beszűkülése, de a házi macskák terjeszkedése is veszélyezteti.

Öt vadkamerát helyeztek ki a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, hogy kiderítsék: valóban élnek-e vadmacskák a térségben.

Az egerészölyv azt hitte, könnyű zsákmányra talált, de aztán a dolgok nagyon másként alakultak. 

Jó hír a hermelinrajongóknak, hogy ismét felbukkant egy példány a Csanádi-pusztákhoz tartozó Montág-pusztán. Még téli, fehér bundában volt, de nemsokára barnára váltja majd szőrzetét. 

Különleges videót közölt az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján. Szabó Ádám zoológiai szakreferens és nagyragadozó-kutató vadkamerája ráadásul kétszer is rögzítette a rejtőzködő életmódot folytató, nagyon ritkán látható állatot. 

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az aranysakálok száma Magyarországon, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek.

Több farkast is megörökített Szabó Ádám zoológiai szakreferens és nagyragadozó-kutató vadkamerája az Aggteleki Nemzeti Parkban. A felvételeken az állatok, fittyet hányva a zord időjárásra és a rögzített kamerára, nagy nyugalommal bandukolnak a szakadó hóesésben. 

A baglyok az álcázás nagymesterei. De vajon miért olvadnak bele a környezetükbe olyan zseniálisan, hogy szinte észrevehetetlenek? A látványos videóban bagoly vs piszkálódó varjak, szarkák a főszereplők, és megnézhetjük, ki jön ki győztesen a harcból.

Magyarország lakosságának nagy része még ma sincs tisztában azzal, hogy hazánkban élnek farkasok. Aki hallott erről - hiába lakik az állatok közvetlen közelében -, az is jobbára csak annyit tud, hogy időnként átkóborol hozzánk egy-egy példány Szlovákiából. Az Aggteleki-karszton jártunk, ahol bizony már évekkel ezelőtt megtelepedett a nagyragadozó. 

Meglehetősen ritkán találkozhatunk hermelinnel a természetben. Óvatos, rejtőzködő állat, ezért is örömteli a hír, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park területén az utóbbi időben felbukkantak példányok, ráadásul menő fehér téli bundában.

Még vagy tizenöt éve mesélte a struccfarmos csóka, a struccnál mekkora előny, hogy különösebben nem kell rá vigyázni, hiszen minden nálunk honos ragadozó, például a róka ellen meg tudja védeni magát. Nahát, álmélkodtam, próbálkoztak már rókák a farmján? Azok még nem, de az egyik látogató dobermannja tett egy kísérletet. A dobi nekiugrott a fél lábon pihenő struccnak, az pedig az utolsó pillanatig kivárt, és csak a megfelelő pillanatban rúgott bele. A kutya repült egy kicsit, mielőtt az istálló falának nyekkent volna: a meccs a felek általános megelégedésére véget is ért. Azóta komoly változások vannak a magyar vadonban, Vuk az ország nagy részén egyértelműen vesztésre áll, s mások lettek a csúcsragadozók.

A kutyafélék (Canidae) családjának legnagyobb termetű európai képviselője az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Zempléni Tájvédelmi Körzetben bukkan fel leggyakrabban hazánkban. Az alkalmazkodóképességéről és kitartásáról híres ragadozó - minden mai kutyafajta őse - kerüli az embert. Faunánk értékes, ritka elemeként védelem és tisztelet illeti meg.

Magyarország emlősfaunájának egyik emblematikus képviselője a fürge mozgású, karcsú testalkatú, a hermelinnel igen könnyen összetéveszthető menyét. Földünk legkisebb termetű ragadozójával hazánk szinte minden szegletében találkozhatunk. Ehhez persze szerencse is kell, hiszen az aprócska jószág gyakran portyázik rágcsálók föld alatti járataiban zsákmányra leselkedve.

A Kárpát-medencében csupán egyetlen faja őshonos a teknősök (Testudines) népes rendjének. Nem más ő, mint a mocsáriteknős-félék (Emydidae) rendkívüli sokféleséggel jellemezhető családjába tartozó mocsári teknős (Emys orbicularis).