Ha megkérsz egy kisgyereket, hogy rajzoljon várat, nagy valószínűséggel valami nagyon hasonló fog visszaköszönni a rajzlapról, mint amit Gyula központjában találsz. A gótikus vár – hiába az Alföldön épült – a török időkben az egyik legmeghatározóbb szerepet töltötte be az országban, csak valamiért egy kicsit rosszabb a PR-ja, mint egri testvérének.
Érdekes, hogy Evlia Cselebi, a híres török utazó krónikás nem máshoz, mint Velencéhez hasonlította Gyulát. Akkoriban (a 17. század második felében járunk) a várost keresztül-kasul szelték a Fehér-Körös folyóágai, így az emberek csónakon jártak a malomba vagy épp meglátogatni az ismerőseiket. Ma ezt már nehéz elképzelni, de a város kétségkívül hangulatos nyaralóhely, ahol ráadásul a legfontosabb látnivalók sétatávolságra találhatók egymástól.
Gyula városának látképe
Az Almásy-kastély, ahol néhány éve jártunk a Turista Magazin „színeiben”, a rendhagyó, főúri személyzetet bemutató kiállítása miatt az egyik kedvencünk az országban. Innen csak néhány száz lépést kell megtennünk az út túloldalán álló várig. Itt előbb sétálhatunk egyet a tó körül, ahol óriáskerékbe, vízen felállított színpadba és álmos kacsákba botlunk, majd végigmustrálhatjuk a kis bazársort, melynek végén a rondellánál (ágyútorony) találjuk magunkat. Itt ihatunk vagy rágcsálhatunk valamit, mielőtt feltérképeznénk a dicső várat, amely jóval hosszabb ideig ellenállt a török ostromnak, mint például Szigetvár vagy Eger. De ne szaladjunk ennyire előre.
A gyulai vár három szakaszban épült, először a 15. század elején jött itt létre uradalmi központ
Itt lakott az ország egyetlen női főispánja
A vár története egészen a 15. század legelejéig vezethető vissza, amikor 1403-ban Zsigmond király Maróti Jánosnak, a macsói bánnak adományozta a birtokot. A tisztviselő azonnal nekifogott egy uradalmi központ létrehozásának. A várat ekkor jókora területet felölelve palánkfal vette körbe, melynek déli része a mai kastély helyén húzódott. Egy kis kitekintés: ma a palánkfal építéséről mindent megtudhatunk a vár kiállításán, és néhány egykori cölöptöredéket is megtekinthetünk.
Az ásatásokkor az egykori palánkfal darabjai is előkerültek
Később a birtok visszaszállt a királyra, Mátyásra, aki rövidesen Corvin Jánosnak adta. Halála után özvegye, Frangepán Beatrix kapta meg, aki ezzel együtt Békés vármegye főispánja lett, amire nincs másik példa a történelemben. Ekkor lett az épületből reneszánsz palota.
Beatrix halála után, 1510-ben a birtokot második férje, Brandenburgi György örökölte. Ő építtette a kerek ágyútornyot a vár nyugati sarkán, és ágyúlőréseket is kialakíttatott. Minderre szükség is volt a tűzfegyverek megjelenése és a török fenyegetés miatt. 1560-ban Kerecsényi László lett a várkapitány, aki egyébként Szigetvárról igazolt át ide. 1566-ban, az említett vár ostromával egy időben a törökök ide is megérkeztek, és kezdetét vette Gyula várának legjelentősebb eseménye.
A gyulai vár belső része
Nem elbukott, hanem feladták
A vár kiállításának egyik legérdekesebb momentuma az a dioráma, ahol fényfestéssel és hangalámondással mutatják be egy nagy maketten az 1566-os ostromot.
Az épület alaprajzát alapos régészeti feltárások alapján készítették el, a szöveget pedig egy történész írta,
úgyhogy erről is – mint minden másról a gyulai várban – elmondható, hogy történelmileg teljesen hiteles. Ha kíváncsi vagy a részletekre, mindenképpen látogass el a várba, de íme, a történet dióhéjban.
A várról készült maketten nyomon követhetjük a híres, 1566-os török ostrom eseményeit
A török sereg két részre oszlott: Szulejmán szultán Szigetvár ellen indult, sógora, Pertev pasa pedig 30 ezer fős seregével Gyulát vette célba, és július 2-án teljesen körbezárta a várost. A várban 1500–2000 védő volt, de nők és gyermekek is bennrekedtek. A külső területet (a palánkkal körbevett huszárvárat) 13 napig sikerült tartani a hatalmas túlerővel szemben, ekkor azonban a védők kénytelenek voltak visszavonulni magába a vár épületébe. Az oszmán sereg ezt követően bevonult a huszárvárba, és onnan ostromolta a belső vár bástyáit.
A 2015-ben kialakított tárlat enteriőrökből áll, de jellemző tárgyakat is kiállítottak, itt a fegyverek láthatóak
A helyzet kezdett tarthatatlanná válni. Az őrség megfogyatkozott, segítség nem érkezett, a belső vár egyre rosszabb állapotba került, fogytak az élelmiszerkészletek, illetve a nyári hőség, a kutak kiapadása is hozzájárult az áldatlan állapotokhoz. A temetetlen halottak miatt eluralkodtak a járványok. Kerecsényi úgy döntött, a gyulaiak védelmében feladja a harcot, és tárgyalni kezd a törökökkel. A védők összesen 63 napig tartották a várat – összehasonlításképp: Egert 1596-ban 21 napig sikerült megtartani, Temesvárat 1552-ben 35, Szigetvárat 1566-ban 31 napig. A megállapodás ellenére a törökök fosztogatni és mészárolni kezdték a gyulai várból kivonuló védőket, és maga Kerecsényi sem menekült meg, kivégezték Nándorfehérváron. 129 évnyi török uralom következett.
Az utolsó végvári napok után
A török időkből kevés feljegyzésünk maradt Evlia Cselebi útinaplóján kívül. Annyit mindenesetre tudunk, hogy a törökök nem sokat változtattak a váron, bár kijavították az ostrom okozta sérüléseket, és helyreállították a palánkot. Megépült a Huszártorony a huszárvár bejárataként (ez azért fontos, mert az egyetlen világi célokat szolgáló, fennmaradt magyarországi török épület volt, ami ma az Almásy-kastély része), és ez a kis belső terület önálló városrész lett házakkal, boltokkal és dzsámival.
A kiállítás a török idők hétköznapjait is megidézi
A törökök kivonulása után a várra a Harruckern család tett szert, amely szeszfőzdéket és cselédlakásokat alakított ki benne. 1705-ben megostromolták a várat a kurucok. 1849-ben itt tartották fogva Damjanich Jánost és Lahner Györgyöt. A 19. század végén egy darabig az Almásyak cselédei laktak benne, később üres lett, és csak a kastélykert díszeként funkcionált. A második világháború alatt megfigyelésre használták a vár tornyát. 1956-tól 1961-ig tartott a vár régészeti feltárása, 2005-ben pedig egy új, enteriőr jellegű kiállítás kapott benne helyet: ma 24 teremben várják a vár történelme iránt érdeklődőket.
A kemencét a mai napig használják
A fenti termek közül talán a várúrnői lakosztály a legérdekesebb, amit az eredeti berendezésnek megfelelően alakítottak ki, így a háló például tetőtől talpig fenyőfa burkolatot kapott. Ennek nemcsak esztétikai oka volt, hanem funkcionális is, hiszen a szigetelésnek köszönhetően a helyiség valószínűleg melegebb lehetett a vár többi terménél.
Lent a „hasznos” helyiségeket találjuk, például a sütőházat, aminek az a különlegessége, hogy az itt található óriási kemencét, amely egyébként a 18. században épült, alkalmanként a mai napig használják: egyes eseményekkor például kenyérlángost sütnek benne. Megkérdeztük a vár egyik dolgozóját, aki elárulta, hogy
körülbelül három-négy óra szükséges ahhoz, hogy a kemence teljesen felmelegedjen,
és akkor még persze várni kell egy kicsit, hogy a több mint 500 Celsius-fokos hőmérsékletről kissé visszahűljön, és lehessen benne sütni.
A gyulai vár földszintjén találjuk az éléstárat és a sütőházat is
A kis kápolna előtti harangot bárki megkongathatja, aki erre jár, és szeretne tisztelegni az 1566-os hősök előtt. Ez az egyetlen olyan rész a várban, amiről egészen pontosan tudják, hogy mikor épült, feljegyzések vannak ugyanis arról, hogy 1445. június 10-én egy Miklós nevű püspök felszentelte.
A gyulai vár kápolnája
A látogatók állítólag a várbörtönt tartják a legizgalmasabbnak, ahol kínzókamra is található, valamint különböző testfenyítő büntetésekkel és megszégyenítési módszerekkel, illetve a különböző halálbüntetések és kivégzések mikéntjével lehet megismerkedni. A vár előtt egy solymász, bent pedig – legalábbis alkalmanként hétvégente – egy kovácsmester ténykedik.
A várban szabadulószoba is van. Különleges programnak tűnik a rendszeresen megrendezett gyertyafényes tárlatvezetés, amikor 16. századi fényviszonyok között lehet megnézni a várat és a kastélyt. És ha már gyulai vár, muszáj megemlíteni a nagyszabású hadi játékokat, azaz a Gyulai Végvári Napokat, amit idén július 25. és 27. között rendeznek meg. Ilyenkor körülbelül kétszáz hagyományőrző sorakozik fel a vár körül, és újrajátsszák az 1566-os ostromot.
Nyitvatartás:
Március 1-től június 30-ig hétfő kivételével mindennap 10-től 18 óráig
Július 1-től augusztus 31-ig mindennap 9-től 19 óráig
Szeptember 1-től október 31-ig hétfő kivételével mindennap 10-től 18 óráig
November 1-től február 28-ig hétfő kivételével mindennap 10-től 16 óráig
Belépőjegyek:
Teljes árú: 3400 Ft
Kedvezményes: 2000 Ft
Kombinált jegy (a kastélyba, a toronykilátóba és a vártoronyba is érvényes): 8400 Ft, kedvezményesen 5900 Ft
További jegyárak és infók: gyulavara.hu
A cikk először a Turista Magazin 2024. június-júliusi számában jelent meg.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/TVQHFT5H6FK.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
