Látványos sziklaüregek és panorámás szirtek, történelmi romok és máig tartó vita, hol is éltek valójában a pilisi pálos szerzetesek. Egy rövid túrával mi magunk is a nyomukba eredhetünk, és ha konkrét választ nem is, de varázslatos helyszíneket biztosan találunk.

Hódok nyomában bevesszük magunkat egy varázsaltos szurdokvölgybe, négyezer éves romok mentén bámulatos sziklaalakzatokat csodálunk meg, majd a panorámás Pápalátó-kőtől festői fenyvesben élvezzük a Bakony roppant sokszínű élménykavalkádját.

A Gerecse déli részén roppant mészkőfalak fehérlenek, melyek közül talán a Tarján fölé magasodó Pes-kő-hegy szirtjei nyújtják a legizgalmasabb élményt.

A Dunántúli-középhegység, illetve a Bakony földtudományi értékekben gazdag vidékét Sümegnél elhagyva jóval „egyhangúbb” tájegységek (pl. Marcal-medence, Kemeneshát, Sopron–Vasi-síkság) következnek egymás után. Síkságok és dombvidékek erdőiben baktatva hosszú, mintegy 130 km-es gyaloglás vár ránk, amíg meg nem érkezünk a magyar–osztrák határon fekvő Kőszegi-hegység térségébe.

A Vállus fölötti kilátóból szemet gyönyörködtető panoráma tárul elénk a Bakony-vidékre. A szemfülesebbek a Balatont is megpillanthatják, főként azonban alacsony, erdős vonulatok sorakoznak körülöttünk.

Pomáz és Szentendre között elterülő gyümölcsöskertek felett látványos sziklafalak magasodnak, melyek a Visegrádi-hegység déli peremét jelentik. Ez a környékbeliek által jól ismert, távolról is kiválóan látszó orom a 366 méteres Kő-hegy, ami voltaképpen egy nagy kiterjedésű fennsík déli letörése, és amely számos lenyűgöző élményt tartogat az ide felkapaszkodóknak.

Ha az Ilona-völgyi-vízesés a cél, általában Parádfürdőről közelít a kiránduló. Mi most inkább a Kékesről indultunk, és beiktattunk a tervbe egy kis mókusetetést és panorámavadászatot is. A bőséges esőzés a vízesésnek jót tett, nekünk pedig izgalmas kihívásokat tartogatott a csúszkálás a sáros leveleken.

A Zemplén szíve, az Országos Kéktúra végpontja, és egyedi porcelándíszek szülőhelye: Hollóháza, ahol hollónak sajnos nincs háza, Istennek viszont kettő is, és az egyik igazán különleges.

Az elmúlt öt évben a természetjárók számára vonzó hazai szálláshelyek palettájáról közel félszázat mutattunk be a Salgó tűzhellyel fűtött erdei laktól kezdve a légkondicionált vadászházig, mostani főszereplőnk pedig tovább tágítja a repertoárt, ezúttal az elegancia irányában. A SEFAG Zrt. szállodája tehát új színfolt magazinunkban, a Zselici Csillagpark szívében, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra mentén fekvő szálláshelyként olyan különlegesség, amelynek méltó helye van az ötvenedik részéhez közelítő rovatunkban.

Sokszor megesik, hogy a kiránduló nem is sejti, milyen izgalmas környéken jár, csupán a lába elé figyel az ösvényen, élvezi a természet csendjét, és olykor elmereng az erdő nyugalmat árasztó rengetegében. Minderre a Vértes változatos terepe is kiváló, ám ha érdeklődők vagyunk, és nyitott szemmel túrázunk, a természetjáró élmény még ennél is többet tud nyújtani.

Kékestető az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A jól ismert látnivalókon túl azonban a Kékesnek létezik egy kevésbé ismert, vadregényes arca is. A novemberi Turista Magazin Ökotúra rovatában erről mesélünk.

Általában csörgedező szépségével és erdei idilljével gyönyörködteti a természetjárót, de előfordul, hogy szeszélyes erejével, illetve pusztító áradásával hívja fel magára a figyelmet. Végigkísérve a Kemence-patak útját nem csupán a természeti értékeit, de a vadregényes Magas-Börzsöny világát is megismerhetjük.

Halottak napi természetjárás, avagy halálos helynevek nyomában a Pilis és Visegrádi-hegységben.

Ha már egyébként is kéktúrázol, miért ne gyűjtenéd be a Mátráért és Bükkért járó külön jelvényt is? Ha pedig még nem vágtál bele az Országos Kéktúrába, ez az útvonal biztosan meghozza majd a kedved a vándorláshoz.

Egy nem akármilyen érintőpontos jelvényszerző kalandra invitáljuk a természetjárókat a novemberi Turista Magazinban, amely elsőre talán egysíkúnak, már-már unalmasnak tűnhet, ám sokkal többről van itt szó holmi betontornyok lajstromozásánál.

A Heves megyei Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüred és egyben a Mátra-vidék egyik leghíresebb építménye a 398 méter magas Dobogó-hegy csúcsának közelében, a tengerszint felett mintegy 370 méterrel várja az északi-középhegységi körpanorámára szomjazó turistákat.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Kőszegi-hegység legvadregényesebb részén jártunk, amikor Bozsok határában felkapaszkodtunk a kolosszális Kalapos-kövekhez, illetve az itt megbúvó rendkívül látványos üregekhez és sziklapárkányokhoz.

Ha bámulatos színeiben szeretnéd látni a Budai-hegység erdőit, az ősz lesz a legjobb választás. A következő kilátókból bármikor érdemes körültekinteni.