MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.02.18. 16:00,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Lánczi Péter

Megtaláltam a Börzsöny G-pontját

Korábban már hallottam róla, mások állították, hogy megtalálták, a térképen pedig én is olvastam a létezéséről, de még sosem jártam ott. Pontosan működő terepi szerszámomnak köszönhetően viszont könnyedén ráleltem.  

Aki vérbeli természetjáró és fűti a kíváncsiság, az előbb-utóbb kedvenc tájegységén kutatásba kezd, hogy annak minden zegzugát megismerhesse. Valaki tervezetten és módszeresen haladva, valaki pedig csak úgy véletlenszerűen akad rá a látnivalókra és az érdekességekre, melyek sok esetben nem várt élményt és izgalmat tartogatnak a felfedezőknek. Ezzel magam is így vagyok, hiszen évek óta bújom a térképeket, járom a terepet, keresek és akadok rá páratlan természeti értékekre, történelmi helyszínekre vagy csupán szépségükkel vonzó, eldugott kis helyekre. Legutóbbi túrám során barlangok és erdei menedékek után indultam a terepre, egyben régi vágyamat is valóra váltva azzal, hogy megkeresem a Börzsöny G-pontját.

 

Fotó: Lánczi Péter


Még pontos úti tervem sem volt az indulásomat megelőzően, hisz nem tudtam, milyen állapotokra számíthatok a hegyek között, ahol még jócskán van hó, sőt inkább jég, ami nagyban befolyásolhatja a túra kimenetelét. Tehát úgy voltam vele, hogy elindulok Királyrétről, aztán majd remélhetőleg sikerül eredményes és élvezetes felfedezőutat tennem, olyan helyeket is érintve, melyek mellett korábban mit sem sejtve, sok esetben alig pár méterrel haladtam el. Persze a jól ismert helyek is tartogathatnak meglepetést, mint az unalomig ismert Királyrét, ahol új épületekre lehetnek figyelmesek az erre járók.

 

Fotó: Lánczi Péter

Új fogadóközpont Királyréten


Az erdészet vadonatúj fogadóközpontot hozott létre a régi erdészlak helyén, amely hamarosan Királyrét helytörténeti és erdei gazdálkodástörténeti bemutató helyszíneként fogja megnyitni a kapuit. Közvetlenül mellette pedig új vendéglátóhely fog üzemelni az egykori Ákosvár büfé helyén, aminek rozoga épületét és hetvenes éveket idéző hangulatát alig két éve még többen is meg akarták menteni, ellenséget látva az erdészetben és mindenkiben, akik itt már valami jobbra és modernebbre vágytak.

 

Fotó: Lánczi Péter

Remélhetőleg az új büfé is hamarosan kinyit


Királyrét környékén több egykori bányavágatot találunk, melyek közül több is közvetlenül a turistautak mentén indul a hegy belsejébe. Engem ezúttal az úttól távolabb egy olyan vasbánya érdekelt, amit a térkép nem, de GPS-em viszont pontosan jelölt, és ahol korábban még nem jártam. Hogy melyik tárnáról is van szó, azt az itt lakók érdekében nem árulnám el, hisz magam is mit sem sejtve és hívatlanul toppantam be a téli álmukat alvó patkósdenevér-kolónia otthonába. Egy fotó elkattintása után már hátráltam is kifelé, hogy ne zavarjam őket, és bár a védett állatok miatt a járatrendszernek csak egy részét tudtam bejárni, az általam megfigyelni kívánt látványos vastelért azért így is megcsodálhattam.

 

Fotó: Lánczi Péter

Téli álmot alvó patkósdenevérek a bányavágatban


Királyréttől mindössze három és fél kilométerre találjuk a Szénpataki kulcsosházat, ami korábban a Spartacus nevet viselte. Ezt az erdei lakot már korábbról jól ismertem. Egyébként bárki igénybe veheti, ha el akar vonulni a világ zaja elől, hiszen az erdészet egész évben üzemelő szálláshelyként hirdeti. Nem rossz menedék ez sem, de én ennél is eldugottabb és vadregényesebb helyek után indultam, mint például az ide négy kilométerre, a Musli-forrásnál álló házikó.

 

Fotó: Lánczi Péter

Szénpataki kulcsosház 

 

Az egykori Nyír-réti vasút napjainkra már elfeledett nyomvonala mentén található faház aligha alkalmas a téli elvonulásra, ráadásul az erdészet ezt az épületet nem is bocsájtja a turisták rendelkezésre. Mindettől függetlenül a hegyoldalban és az erdő csendjében álló kis lak környezete könnyen beindítja a remetelelkű emberek fantáziáját, idilli képet festve az itt eltöltött egyszerű napokról. Ez viszont még nem az, amit én keresek, nem az a bizonyos G-pont.

 

Fotó: Lánczi Péter

Musli-forrásnál


Utamat a Csóványos felé folytattam egyre inkább télies körülmények között, s mire felértem a kilátóhoz, igazi hóviharban lett részem. Az előbb még napsütésben gyalogoltam, most pedig szürkeségben tomboló, orkán erejű szélben kapaszkodtam felfelé, miközben a hegygerincen és a fák között nyílként áthúzó hópelyhek tették még heroikusabbá a haladást. Sem a kialakult időjárás, sem a keményre és csúszósra fagyott hólepel nem tántoríthatott el eredeti célpontomtól, ami a GPS-em szerint innen már nem is volt oly messze. Ráadásul az ilyen körülmények csak fokozzák az erdei menedékek hangulatát, tehát a zord díszlet csak fokozta bennem a G-ponttal kapcsolatos vágyaimat.

 

Fotó: Lánczi Péter


Végül a keresgélős túráim legfontosabban eszköze, a „szerszám” – azaz a GPS – sikeresen és gyorsan célba juttatott. Modern technikával ez már nem akkora kunszt, mint amikor még papírtérképről kellett beazonosítani a terepet és egy adott pontot, de a meglelés és a felfedezés élménye még így is felvillanyozott. A lombok között felbukkant előttem a „G-pont ház”, megtestesítve minden elképzelésemet, amit ettől a helytől vártam. Kis kajiba forrással, távol mindentől, az erdő közepén, ahol az idő is lelassul.

 

Fotó: Lánczi Péter

Csóványos


A kis házikót gyakran használja a Kemencei Erdészet, amit az előre felvágott fa, a rendezett belső tér, továbbá az eltakarított hó is jelez. A bozótos, fiatal erdőrész sűrű és egysíkú látványa némiképp csökkenti a hely egyébként nyugalmat és meghittséget árasztó hangulatát, de mindezzel együtt a puritán körülményeket kedvelők igazi menedékre lelhetnek itt. Magam is eljátszottam a gondolattal, vajon mennyi idő alatt unnám el magamat az erdő közepén, de arra jutottam, hogy pár napot biztosan nagyon élveznék.

 

Fotó: Lánczi Péter


Sokan kíváncsiak lehetnek, merre is van ez a hely pontosan, de úgy gondolom, hogy a G-pontot mindenkinek magától kell megtalálnia. A házra ugyanis jelzetlen úton és egy viszonylag eldugott helyen lehet rálelni, ami nagyban hozzájárul egyedi idilljéhez és jó állapotához. Olyan emberek keresik fel az ilyen helyeket, akik ismerik és szeretik az erdőt, valamint betartják a bivakszállások írott és íratlan szabályait. Annyit azonban elárulhatok, hogy a G-pont elnevezésnek az itt fakadó forráshoz van köze.

 

Fotó: Lánczi Péter

„G”-pont ház és a forrás


Ugyanezen a túrán egy másik erdei házat is felkerestem, amivel szintén a börzsönyi helyismeretemet akartam bővíteni. Ez az épület is egy eldugott helyen, turistaúttól távol helyezkedik el, de sajnos már egyáltalán nem alkalmas semmire. A hajdanán hangulatos dosnyai munkásszállóban ma is megtalálhatjuk az emeletes ágyakat és a vaskályhát, de mindhiába, az erdei lak napjai már meg vannak számlálva. Az állapota finoman szólva is lakhatatlan. Ráadásul a 2014-es jégkár következtében a ház környezete sem fest valami vonzóan. A jégteher a völgy mindkét oldalán elfektette a bükkösöket, melyeket az erdészetmár feldarabolt és elszállított, de ennek a nyomai, illetve a csupasz hegyoldalak még sokáig szomorú látványt fognak nyújtani.

 

Fotó: Lánczi Péter

A dosnyai munkásszállás mára igen lerobbant állapotban van


Kár, hogy egyre kevesebb olyan erdei ház van a terepen, ahol az ember meghúzhatja magát, és kicsit feltöltődhet a természetben. Sajnos három éve a természetjárók egy páratlan börzsönyi menedéket is elvesztettek. Tűz következtében teljesen megsemmisült az egykoron a Fagyos-kútnál álló Vasedény-kunyhó, aminek napjainkra már nyomát sem találni. A házikót a tulajdonos újra akarta építeni, ám erre a hatóságok nem adtak engedélyt. Reméljük, azért még nincs teljesen leáldozóban a kulcsosházak és bivakszállások ideje, hiszen akadnak még jópáran, akik ilyen, nomádnak ható körülmények között szeretik átélni a természet varázsát.

 

Fotó: Lánczi Péter

A Vasedény kulcsoház az egyik leghangulatosabb erdei házikó volt

 

Kapcsolódó cikkek: 

A LÁVÁBA ZÁRT „RÓKALYUK” FELFEDEZÉSE

CSEPEGŐ KÖVEK NYOMÁBAN

VÁRAK ÉS VULKÁNOK KÖZT FOTÓZTUK A SZELLEMVONATOT

A SZARVASBŐGÉS ÉS EGY HARAMIA NYOMÁBAN

A LÓFINGATÓ-HEGY TITKA

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. július
Czigány Dávid:
Tornyosuló
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...