Az egyre szűkebb idősávban megjelenő téli időjárást kihasználva hazai hegységeink csúcsrégiójába kapaszkodunk a hóért, a jégcsapokért, a tiszta téli kilátásokért. Legmagasabb hegységeink 7-800 métert meghaladó bérceire hágunk, a Pilis-tetőre, az Írott-kőre, a Nagy-Hideg-hegyre és a Galya-tetőre, hogy utánajárjunk, maradt-e még tél kis hazánkban.
Börzsöny, Királyrét, egy csípős, téli hétköznap. A levegő hőmérséklete nulla fok körül van, a pataké alig több valamivel. Szállingózik a hó, minden csendes és mozdulatlan. Ez utóbbi azonban csak látszólagos, ha alaposabban körülnézünk, rájövünk, hogy sokkal több élet lüktet az erdőben, mint ahogy azt első pillantásra gondolnánk.
Gyönyörű őszi napok köszöntöttek ránk, ilyenkor még azok is szívesen vágnak neki egy-egy erdei sétának, akik egyébként nem tartoznak a leglelkesebb túrázók közé.
Kisebb csemetékkel kimozdulni sokszor már önmagában is logisztikai bravúr, de ez csupán a kezdet, mert egy gyerekbarát úti cél és túraútvonal megtervezése legalább akkora stratégiai feladat, mint egy kisebb páncéloshadosztály kommandírozása. Ehhez nyújtunk most segítséget. A túrákat igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a szülők se érezzék magukat játszótér szélére letámasztott biodíszleteknek.
A természet jótékony hatásait ma már tudományos kutatások is alátámasztják. Persze nem kellenek ahhoz számok, mérések és grafikonok, hogy ezt tudjuk, hisz mindannyian megtapasztaltuk már azokat a saját bőrünkön. Az erdőterápiás módszerek is a természet áldásos hatásaira építenek. Királyréten mi is kipróbáltuk egyet ezek közül.
Szó szerint egy-egy túra csúcspontja lehet az utunkba eső kilátókból elénk táruló panoráma. Most az utóbbi évek új kilátótornyaiból mutatunk néhányat, amelyeket mindenképpen érdemes felkeresni.
Hazánk egyik legmagasabban fekvő klasszikus turistaházától a nem csupán kisvasútja miatt izgalmas Királyrétre érkezünk, majd árnyas patakvölgyek mentén továbbereszkedünk Magyarkútra, illetve a festői Duna-parton fekvő Verőcére. Itt fejezzük be az élménygazdag Palóc „pirost”, aminek börzsönyi szakaszát csak kevesebben ismerik.
Aki kicsit figyelmesebben szemlélődik a hegyvidéki patakpartokon, maga is meggyőződhet arról, mennyi érdekes lény él ezekben a vízfolyásokban. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság videójában nemcsak tegzeseket és bolharákokat láthatunk, de hasznos tanácsokat is kapunk saját vizsgálódásokhoz.
Az erdő tele van parányi, titokzatos élőlénnyel, akiket felületes szemlélő nem is igen vesz észre. Közéjük tartoznak az álkérészek, amelyekről a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság osztott meg egy kis videót.
Egy téli túra alkalmával leginkább madarakat látunk és hallunk, illetve emlősök nyomaival találkozunk. Bár a patakok parányai kevésbé látványosak, ők is aktívak télen. A februári Turista Magazinban elmeséljük és megmutatjuk, milyen érdekes élőlényeket pillanthatunk meg, ha elég figyelmesek vagyunk.
Érdemes felmászni a Királyrét fölé magasodó Várhegyre, mert a csúcsára épített új kilátóból gyönyörű körpanorámában lehet részünk.
Október 8-án adták át a Királyrét fölé magasodó 359 méter magas Várhegyen felhúzott kilátót.
A denevérkutatók életében a tél mozgalmas időszak. Bár a denevérek ilyenkor alszanak, a kutatók ilyenkor igazán aktívak, hisz ebben az időszakban mérik fel a telelő állományt. Január közepén én is csatlakoztam egy denevérfelméréshez.
A főváros felől érkezve, Nógrád és Királyrét fölött hazánk turistautakkal talán legsűrűbben átszőtt és legvadregényesebb vidéke kezdődik. Ami viszont nem jelenti azt, hogy az eddig tartó út ne lenne hasonlóan különleges, sőt: az ősz és tél fordulóján maga az utazás lehet a legfőbb élmény, és csak két vonathegy kell hozzá.
Az Állatok Világnapját 1931 óta ünnepeljük október 4-én, az állatok védőszentjének, Assisi Szent Ferencnek az emléknapján. Ezen a napon országszerte érdekes programok várják az állatbarátokat. Ezek közül ajánlunk néhányat.
Hiánypótló beruházás készült el az egyik legnépszerűbb túracélpontnál: egy korábbi erdészlakból lett igényes közösségi tér, múzeum, ajándékbolt és büfé.
Korábban már hallottam róla, mások állították, hogy megtalálták, a térképen pedig én is olvastam a létezéséről, de még sosem jártam ott. Pontosan működő terepi szerszámomnak köszönhetően viszont könnyedén ráleltem.
A főváros felől érkezve, Nógrád és Királyrét fölött hazánk turistautakkal talán legsűrűbben átszőtt és legvadregényesebb vidéke kezdődik. Ami viszont nem jelenti azt, hogy az eddig tartó út ne lenne hasonlóan különleges, sőt: decemberben akár maga az utazás lehet a legfőbb élmény, és csak két vonatjegy kell hozzá.
Kisgyerekes szülőként néha komoly fejtörést okoz a nyári szünidő megtervezése, mert szeretnénk olyan programokat találni, melyek az egész család számára érdekesek. Most nem volt nehéz dolgunk, mert a Dunakanyarban tengernyi lehetőség kínálkozik.
Kettős céllal vágtam bele még szeptember végén a Királyrétről induló rövid, de élménydús kirándulásba. Szerettem volna lencsevégre kapni egy bőgő szarvasbikát, illetve egy börzsönyi betyár búvóhelyét, melyet már korábbról ismertem, de még nem örökítettem meg a fotógyűjteményem számára.
Ezúttal egy kevésbé ismert, de annál izgalmasabb várromot mutatunk be, ahonnan még akkor is lélegzetelállító panoráma nyílik, ha nem a legkellemesebb kirándulóidőben hódítjuk meg a „csúcsot”.
A Budapestet szegélyező hegyvidék elsősorban amolyan hétvégi kirándulóterepként él a köztudatban. Ennek megfelelően egymást érik a legszebb természeti látványosságokat és kirándulóhelyeket vagy a legjobb túrákat listázó gyűjtések.
Szenvedésről szó sincs, ájtatosságról is csak annyi, amennyit mi viszünk bele, ugyanakkor ez a börzsönyi keresztekhez elnavigáló jelvényszerző túra bemutatja számunkra a táj kevésbé ismert és hangulatos részeit.
