MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.12.24. 09:00,   Szöveg: Joó Annamária,   Fotó: Gulyás Attila, Garancsi Kata, Tassy Márk, Horváth Béla

Templomok, amelyeket látnod kell – 1. rész

Különleges építészeti alkotások a templomok. Van közöttük masszív falakkal erősített, van égbe törő tornyokkal, csúcsíves pillérekkel díszített. Némelyik arannyal ékeskedik, mások puritán, fehér falaikkal nyűgöznek le. A megjelenés sokféle, ami közös, hogy szép környezetben állnak, ahol körülölel a csend és a nyugalom. Tökéletes célpontjai lehetnek egy kirándulásnak.

1. Hollóházi Szent László-templom

 

 

Fotó: Garancsi Kata

 

A Zempléni-hegység vonulatai által körbeölelt Hollóházát porcelángyára tette ismertté, túrázókörökben pedig az Országos Kéktúra végpontjaként írta fel magát Magyarország térképére. Kevesen tudják, hogy van még egyedi látványossága, amiért érdemes elutazni hazánk egyik legészakibb fekvésű településére: a különféle háromszögekből álló, sátor alakú római katolikus templomáért. A hollóháziak régi, barokk temploma a porcelángyár 60-as évekbeli bővítésének esett áldozatul. Ennek kárpótlásaként készült el 1967-re a Csaba László Ybl-díjas építész által megálmodott modern épület. A fordított V alakban egymásnak támasztott, betonlapokból épült templom, illetve mellette a hegyes, háromszögletű harangtorony légiességével és eleganciájával, bármilyen meglepő, jól illeszkedik környezetébe. A dinamikus külső után egyszerű, visszafogott belső tér fogadja a látogatót. A falak fehérek, a sátortető bal oldalfalát Kovács Margit Kossuth-díjas keramikusművész stációkat bemutató domborművei díszítik. Figyelmet érdemel még Somogyi József Krisztus-korpusza és Szász Endre porcelán táblaképe is. Kezdetben az új templom – talán formabontó külseje miatt – egyáltalán nem nyerte el a helyiek tetszését, az évek múlásával azonban a szívükbe zárták, s mára Hollóháza jelképévé vált. Látogatásához a téli időszakban előzetes bejelentkezés szükséges.

 

 

2. Nagybörzsönyi Szent István-templom

 

 

Fotó: Garancsi Kata

 

Van a Börzsöny nyugati részén egy gyönyörű kis település, ahol az egy főre eső templomok száma igen magas, mivel Nagybörzsöny négy istenházával is büszkélkedhet. Ráadásul nem is akármilyenekkel. A négyből kettő több mint 800 éves. A település nyugati szélén áll a kőkerítéssel körülvett, ódon hangulatú Szent István-templom, amely a négy templom közül a legrégebbi, és egyike Magyarország kevés Árpád-kori, jelentős átépítés nélkül megmaradt, román stílusú templomának. Vastag, masszív falak aprócska ablakokkal, ajtókkal, vakolatlan felületekkel, egyszerű, dísztelen belső tér sejtelmes félhomállyal. Érdekessége, hogy a szentély külső oldalán 19 – mára igencsak megkopott – kőfej látható. A legenda szerint a tatárjárás idején 20 tatárt elfogtak a faluban, 19-et ki is végeztek, de egy megszökött, ezért maradt ki egy hely a falon. Szobról, Márianosztráról és Kóspallagról is vezetnek turistautak a templomhoz, amely csak bejelentkezéssel látogatható. A transzbörzsönyi vasúttal szintén könnyen megközelíthető a település.

 


 

3. Bélapátfalvai ciszterci kolostor

 

 

 

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Bükkben, a Bél-kő lábánál, Bélapátfalván található az ország egyetlen épségben megmaradt, román stílusú, középkori ciszterci apátsági temploma, amelyet a pilisi apátság szerzetesei alapítottak 1232-ben. A 14–15. században gótikus, a 18. században barokk stílusban átalakították, majd a település plébániatemploma lett. A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom a ciszterci rend előírásainak megfelelően torony nélkül épült. Déli oldalához csatlakozott a zárt, négyszög alaprajzú monostor a szerzetesek celláival, amelyet ma már csak alapfalaiból rekonstruálhatunk. A latin keresztet formázó apátság falaiból árad a középkor hangulata. Legkönnyebben Bélapátfalváról, az Országos Kéktúra jelzését követve érhetjük el a templomot. Az apátság novembertől március elejéig zárva tart, de nyitvatartási időn kívül előzetes egyeztetés után látogatható.

 

 

4. Tornakápolnai református templom

 

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Az Aggteleki-karszt déli részén, szép természeti környezetben bújik meg Tornakápolna. A kicsiny zsáktelepülés fő nevezetessége a késő barokk stílusú, 18. század végén épült, festett kazettás mennyezetű református temploma, amely egy kisebb magaslaton áll. Szép időben pompás kilátás nyílik innen a környező vidékre, és ha szerencsénk van, még a Tátra csúcsait is megláthatjuk. A templom vitathatatlan éke belső berendezése. Famennyezetét gazdag növényi ornamentika díszíti, és különlegessége, hogy a kazettákon a stilizált liliommotívum ismétlődik. A mennyezetkazetták mintája a szószék külső mintázatán is visszaköszön, a szószékkoronát pedig népi motívumok ékítik. A belső berendezés uralkodó színei a sötétkék és a sötétzöld, amelyek komorságát jól oldják a fehér falak és a díszítéseknél használt sárga, piros és halványkék árnyalatok. Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható. Tornakápolnát tömegközlekedéssel ne is próbáljuk meg közvetlenül elérni, mert erre nem jár se busz, se vonat. Az egyetlen megközelítési mód a Szinpetriből kiinduló hegyvidéki út, az viszont gyönyörű.

 

 

5. Grábóci szerb ortodox templom és kolostor

 

 

Fotó: Tassy Márk, Horváth Béla

 

A Szekszárdi-dombság erdőkkel borított vidékén megbújó Grábóc az ország egyetlen fennmaradt, 18. század második felében épült szerb ortodox (görögkeleti) kolostortemplomával büszkélkedhet, amely egykor a Kárpát-medencei szerbség vallási és szellemi központja volt. A ma is meglévő templomot 1736 és 1738 között emelték, hozzá a tornyot 1761-ben, az emeletes kolostorépületet pedig 1787-ben építették fel. Az évszázadok során az épületegyüttest többször átalakították, az 1960-as évektől 1994-ig szociális otthon működött a kolostor falai között. 1994 óta a szerb egyház ismét birtokba vehette. Ma szerzetesnők élnek benne, és vállalják csoportok vezetését. A templom nyugati tornyos, köríves szentélyű épület, amelyen a kívülről négyszögletes toronynak tűnő kupola uralkodik. Belső tere gazdagon díszített, aranyozott ikonosztáza lenyűgöző, a falakat és mennyezeteket freskók borítják, amelyek szigorúan kötődnek a görögkeleti liturgiához. A templom és kolostor 10 és 15 óra között, nyáron 17 óráig látogatható. Grábóc legegyszerűbben autóval és kerékpárral a Bonyhád és Bátaszék közötti útról leágazó bekötőúton érhető el. Gyalogosan Szálka felől a Dél-dunántúli Kéktúra kék sáv jelzésén, valamint Bonyhádról a kék kereszt jelzésen közelíthető meg.

 

 

Még több szép és érdekes templomról olvashatsz a cikk második részében.


A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. december – 2017. januári számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.

Kapcsolódó cikkeink:

Isten hajlékának festett mennyei

Kardos sellőt is megcsodálhatsz a fakazettás templomokban





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
15
16
1718192021
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...