Bár Mezőtúron születtem, életem első pár napját leszámítva nem igen jártam itt, leszámítva néhány gyors átutazást, így érthetően felfokozott kíváncsisággal érkeztem szülővárosomba. A vasútállomástól egy jó 20 perces séta után értem el a főteret, útközben – idő hiányában- most csak kívülről néztem meg a Túri Fazekas Múzeumot, amit egyébként minden erre járó kéktúrázó útba ejt, hisz az épületnél található a mezőtúri pecsételőhely.

A Túri Fazekas Múzeumban megismerhetjük a mezőtúri fazekasság történetét, és persze sok szép kerámiát is láthatunk

1 / 18

Fotó: Tóth Judit

A napfényben fürdőző főtér

A fazekasságnak nagy hagyománya van Mezőtúron, már a középkorban is voltak itt műhelyek, a 19. század közepére pedig a város a népi cserépedény-készítés egyik legnagyobb hazai központja lett. Több műhellyel csak Hódmezővásárhely rendelkezett. Ahhoz, hogy pont a kerámiakészítés lett ilyen jelentős itt, annak egyik oka és egyben alapfeltétele a rendelkezésre álló jó minőségű agyag. Ma is egy tucat fazekas és keramikus dolgozik a városban, néhány mesterhez be is lehet jelentkezni egy kis korongozásra.

A Belvárosi Református Nagytemplom a főtér meghatározó épülete

2 / 18

Fotó: Tóth Judit

Az 1792-ben épület templom jón oszlopos, timpanonos főbejáratát az 1840-es években alakították ki. A templom hatalmas, több mint kétezer férőhely van benne. A torony aljában egyháztörténeti kiállítás látható, és a toronyba fel is lehet menni, ahogy igaz ez a szemközti városházára is. Én most ez utóbbi toronyból néztem körül, és hála a szikrázó napsütésnek a panorámára igazán nem lehetett panasz.

Nemcsak a városháza, de a nagytemplom tornyából is körülnézhetünk

3 / 18

Fotó: Tóth Judit

De mielőtt felmennénk a toronyba, nézzünk még kicsit körül a főtéren. A nagytemplom mellett található a Nemzeti Szálloda, amit 1894-ben építtetett egy helyi kereskedő, és ma is eredeti funkcióját tölti be. A városháza mellett áll az ország egyik legszebbnek tartott tűzoltósága.

A főtér tőszomszédságában áll a Mezőtúri Református Kollégium. Az ország egyik legrégibb iskoláját 1530-ban alapították, ma látható eklektikus épületét 1889-ben építették. Itt tanult többek között Szép Ernő és Tamkó Sirató Károly. A Kossuth Lajos utca túloldalán egy kerítés mögött, fák rejtekében áll a hajdani Úri Kaszinó szép épülete. A szomszédos kórház udvarán is rejtőzik egy műemlék épület, a Kossuth-ház arról nevezetes, hogy alföldi toborzó útjai során kétszer is megszállt itt Kossuth Lajos.

Pillantás a toronyból

A városháza tornyos, eklektikus épülete nemcsak kívülről érdemel figyelmet, de előzetes egyeztetés után a toronyba is fel lehet menni, sőt egy várostörténeti kiállítást is megnézhetünk felfelé menet. Fentről próbáltam beazonosítani a más megismert épületeket a belvárosban, aztán próbáltam megszámolni a Hortobágy-Berettyó vizén ringatózó hattyúkat. Meglepően sokan voltak, mintha fehér párnákkal szórtál volna tele a vizet.

Kilátás a városháza tornyából a Hortobágy-Berettyóra és a város keleti részére

6 / 18

Fotó: Tóth Judit

A mezőtúri belváros hangulatát alapvetően meghatározza az, hogy a Hortobágy-Berettyó partján fekszik. A folyó, vagy hivatalos nevén főcsatorna, a színesedő őszi fákkal különösen szép hátteret ad a városi hétköznapokhoz. Érdemes átsétálni a hídon, és a folyó túlpartjáról ránézni a belvárosra, mintha egy festményt látnánk, olyan a látvány.

Tájkép tornyokkal és napfényes ősszel

7 / 18

Fotó: Tóth Judit

Kapcsolódó cikkek

Városi séta Nagykőrösön pazar panorámával

Tovább

Grófok a Körös-parton - Városi séta Szarvason

Tovább

Két keréken, végig a gáton

A Hortobágy-Berettyó név kicsit összezavarja a messziről jött ember, hisz tudja, hogy van Hortobágy folyó, meg van Berettyó is, de akkor mit keresnek így ketten együtt itt, egy mederben?

A város széléről a Hortobágy-Berettyó gátján vezet az út a Hármas-Körös felé

10 / 18

Fotó: Tóth Judit

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ős-Berettyó, amely ide-oda kanyarogva érkezett ide az Alföld közepére. Az idők során partján falvak, majd várososok alakultak ki. A folyószabályozások során aztán a Berettyót ketté vágták. Felső ágát belevezették a Sebes-Körösbe, az alsó ágát pedig összekötötték a híres kilenclyukú híd felől érkező Hortobágy folyóval, ez lett a mai Hortobágy-Berettyó. Itt a Mezőtúrnál is látható vízfolyás már mesterséges mederben halad, de feljebb, a Dévaványai-Ecsegi-pusztákon még ma is a természetes ősmederben kanyarog a folyó.

És ha már itt a Hortobágy-Berettyó, nagyon adja magát egy kis bringatúra, pláne egy ilyen szép őszi napon. Én ezúttal dél felé indultam, ahol előbb-utóbb az ember belefut a Hármas-Körösbe, hogy kellő képzavarral éljek.

A szeptemberi esőknek köszönhetően október közepén még harsogóan zöld volt a gát, és virágokkal teli. Néhány helyen védett réti őszirózsákat láttam, máshol, meglepő módon virágzó sóvirágokat, amelyek szintén az őszeleji esőknek köszönhetően kezdtek újra virágzásba.

A gátoldal aljában réti őszirózsák virágoznak

11 / 18

Fotó: Tóth Judit

A várost elhagyva egy-két másik kerékpárossal találkoztam csak, meg néhány legelésző pónilóval, egy tarka tehenekből álló gulyával, és két kíváncsi, de irigylésreméltóan nyugodt kecskével, akik csak az utolsó pillanatban szakították meg sziesztájukat a gát tetején.

Őszi idill kecskékkel

13 / 18

Fotó: Tóth Judit

Ahol a Hortobágy-Berettyó eléri a Hármas-Köröst, egy érdekes ipartörténeti emléket, az árvízkaput találjuk. Az 1898-99-ben épített zsilip elsődleges feladata, hogy lezárt állapotában megakadályozza azt, hogy a Hármas-Körös árhulláma a főcsatornát is elérje. Hogy hogy történik a zsilipek zárása árvíz idején, azt ebben a korábbi videóban is meg tudjátok nézni.

A Hortobágy-Berettyó torkolatánál található árvízkapu

15 / 18

Fotó: Tóth Judit

Itt egyébként a Hortobágy-Berettyó egy szigettel elválasztva két ágra szakad, a másik ágat 1940-41-ben alakították ki, hogy hajózhatóvá tegyék a főcsatornát. Az árvízkapu közelében található az egykori szivattyúházban kialakított Peresi Tájház, ahol nem csak a régi gépeket láthatunk, de a környék élővilágát is megismerhetjük. A bemutatóház előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Az árvízkaputól – ha az időjárás is engedi – tovább tekerhetünk a Hármas-Körös gátján, és akár Szarvasra is átgurulhatunk. Bár magát a folyót nem nagyon látjuk a töltésről, a mentett oldalon három Körös-holtág mellett is elhaladunk.

Októberi színpompa a Hortobágy-Berettyónál

18 / 18

Fotó: Tóth Judit

Ha a túrát Szarvason szeretnénk folytatni, át kell kelnünk a folyón. A komp folyamatosan jár, így ez gond nélkül megoldható. Szarvasról már mi is többször írtunk, hisz a Békés megyei kisváros méreteihez képest nagyon sok programlehetőséget kínál. És nemcsak nyáron, de ősszel is. Az Alföldi Kéktúra is ezen az útvonalon halad egyébként, a Szarvas és Mezőtúr közötti, 23 km-es szakasz bejárása egész napos program lehet, pláne most, hogy már korábban sötétedik. Szarvasról Mezőtúrra, vagy épp fordítva, legkönnyebben vonattal juthatunk vissza. A vonatok azonban csak két óránként járnak, így érdemes ezt figyelembe véve tervezni.

Itt halad el az Alföldi Kéktúra Szarvas és Mezőtúr között vezető 23,5 km-es szakasza

17 / 18

Fotó: Tóth Judit