Alföldi történetek

Szerző:
2022. november 2.

Két keréken Mezőtúron – A városháza tornyától az árvízkapuig

Egy napfényes őszi hétköznapon jártam a Nagykunság déli részén fekvő Mezőtúron, és ha már ott voltam, a belváros felfedezése mellett a környéken is barangoltam egy kicsit.

Bár Mezőtúron születtem, életem első pár napját leszámítva nem igen jártam itt, leszámítva néhány gyors átutazást, így érthetően felfokozott kíváncsisággal érkeztem szülővárosomba. A vasútállomástól egy jó 20 perces séta után értem el a főteret, útközben – idő hiányában- most csak kívülről néztem meg a Túri Fazekas Múzeumot, amit egyébként minden erre járó kéktúrázó útba ejt, hisz az épületnél található a mezőtúri pecsételőhely.

A napfényben fürdőző főtér

A fazekasságnak nagy hagyománya van Mezőtúron, már a középkorban is voltak itt műhelyek, a 19. század közepére pedig a város a népi cserépedény-készítés egyik legnagyobb hazai központja lett. Több műhellyel csak Hódmezővásárhely rendelkezett. Ahhoz, hogy pont a kerámiakészítés lett ilyen jelentős itt, annak egyik oka és egyben alapfeltétele a rendelkezésre álló jó minőségű agyag. Ma is egy tucat fazekas és keramikus dolgozik a városban, néhány mesterhez be is lehet jelentkezni egy kis korongozásra.

A főtér egyik meghatározó épülete a Belvárosi Református Nagytemplom, 51 méteres tornyának rézkupolája már messziről látszik.

Az 1792-ben épület templom jón oszlopos, timpanonos főbejáratát az 1840-es években alakították ki. A templom hatalmas, több mint kétezer férőhely van benne. A torony aljában egyháztörténeti kiállítás látható, és a toronyba fel is lehet menni, ahogy igaz ez a szemközti városházára is. Én most ez utóbbi toronyból néztem körül, és hála a szikrázó napsütésnek a panorámára igazán nem lehetett panasz.

De mielőtt felmennénk a toronyba, nézzünk még kicsit körül a főtéren. A nagytemplom mellett található a Nemzeti Szálloda, amit 1894-ben építtetett egy helyi kereskedő, és ma is eredeti funkcióját tölti be. A városháza mellett áll az ország egyik legszebbnek tartott tűzoltósága.

A főtér tőszomszédságában áll a Mezőtúri Református Kollégium. Az ország egyik legrégibb iskoláját 1530-ban alapították, ma látható eklektikus épületét 1889-ben építették. Itt tanult többek között Szép Ernő és Tamkó Sirató Károly. A Kossuth Lajos utca túloldalán egy kerítés mögött, fák rejtekében áll a hajdani Úri Kaszinó szép épülete. A szomszédos kórház udvarán is rejtőzik egy műemlék épület, a Kossuth-ház arról nevezetes, hogy alföldi toborzó útjai során kétszer is megszállt itt Kossuth Lajos.

Pillantás a toronyból

A városháza tornyos, eklektikus épülete nemcsak kívülről érdemel figyelmet, de előzetes egyeztetés után a toronyba is fel lehet menni, sőt egy várostörténeti kiállítást is megnézhetünk felfelé menet. Fentről próbáltam beazonosítani a más megismert épületeket a belvárosban, aztán próbáltam megszámolni a Hortobágy-Berettyó vizén ringatózó hattyúkat. Meglepően sokan voltak, mintha fehér párnákkal szórtál volna tele a vizet.

A mezőtúri belváros hangulatát alapvetően meghatározza az, hogy a Hortobágy-Berettyó partján fekszik. A folyó, vagy hivatalos nevén főcsatorna, a színesedő őszi fákkal különösen szép hátteret ad a városi hétköznapokhoz. Érdemes átsétálni a hídon, és a folyó túlpartjáról ránézni a belvárosra, mintha egy festményt látnánk, olyan a látvány.

Két keréken, végig a gáton

A Hortobágy-Berettyó név kicsit összezavarja a messziről jött ember, hisz tudja, hogy van Hortobágy folyó, meg van Berettyó is, de akkor mit keresnek így ketten együtt itt, egy mederben?

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ős-Berettyó, amely ide-oda kanyarogva érkezett ide az Alföld közepére. Az idők során partján falvak, majd várososok alakultak ki. A folyószabályozások során aztán a Berettyót ketté vágták. Felső ágát belevezették a Sebes-Körösbe, az alsó ágát pedig összekötötték a híres kilenclyukú híd felől érkező Hortobágy folyóval, ez lett a mai Hortobágy-Berettyó. Itt a Mezőtúrnál is látható vízfolyás már mesterséges mederben halad, de feljebb, a Dévaványai-Ecsegi-pusztákon még ma is a természetes ősmederben kanyarog a folyó.

És ha már itt a Hortobágy-Berettyó, nagyon adja magát egy kis bringatúra, pláne egy ilyen szép őszi napon. Én ezúttal dél felé indultam, ahol előbb-utóbb az ember belefut a Hármas-Körösbe, hogy kellő képzavarral éljek.

Az út végig az árvízvédelmi töltésen visz, ahol egyébként az Alföldi Kéktúra útvonala is halad.

A szeptemberi esőknek köszönhetően október közepén még harsogóan zöld volt a gát, és virágokkal teli. Néhány helyen védett réti őszirózsákat láttam, máshol, meglepő módon virágzó sóvirágokat, amelyek szintén az őszeleji esőknek köszönhetően kezdtek újra virágzásba.

A várost elhagyva egy-két másik kerékpárossal találkoztam csak, meg néhány legelésző pónilóval, egy tarka tehenekből álló gulyával, és két kíváncsi, de irigylésreméltóan nyugodt kecskével, akik csak az utolsó pillanatban szakították meg sziesztájukat a gát tetején.

Ahol a Hortobágy-Berettyó eléri a Hármas-Köröst, egy érdekes ipartörténeti emléket, az árvízkaput találjuk. Az 1898-99-ben épített zsilip elsődleges feladata, hogy lezárt állapotában megakadályozza azt, hogy a Hármas-Körös árhulláma a főcsatornát is elérje. Hogy hogy történik a zsilipek zárása árvíz idején, azt ebben a korábbi videóban is meg tudjátok nézni.

Itt egyébként a Hortobágy-Berettyó egy szigettel elválasztva két ágra szakad, a másik ágat 1940-41-ben alakították ki, hogy hajózhatóvá tegyék a főcsatornát. Az árvízkapu közelében található az egykori szivattyúházban kialakított Peresi Tájház, ahol nem csak a régi gépeket láthatunk, de a környék élővilágát is megismerhetjük. A bemutatóház előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Az árvízkaputól – ha az időjárás is engedi – tovább tekerhetünk a Hármas-Körös gátján, és akár Szarvasra is átgurulhatunk. Bár magát a folyót nem nagyon látjuk a töltésről, a mentett oldalon három Körös-holtág mellett is elhaladunk.

Ha a túrát Szarvason szeretnénk folytatni, át kell kelnünk a folyón. A komp folyamatosan jár, így ez gond nélkül megoldható. Szarvasról már mi is többször írtunk, hisz a Békés megyei kisváros méreteihez képest nagyon sok programlehetőséget kínál. És nemcsak nyáron, de ősszel is. Az Alföldi Kéktúra is ezen az útvonalon halad egyébként, a Szarvas és Mezőtúr közötti, 23 km-es szakasz bejárása egész napos program lehet, pláne most, hogy már korábban sötétedik. Szarvasról Mezőtúrra, vagy épp fordítva, legkönnyebben vonattal juthatunk vissza. A vonatok azonban csak két óránként járnak, így érdemes ezt figyelembe véve tervezni.

Hasznos információk

Egy mezőtúri városi séta előtt érdemes betérni a főtéren található Tourinform irodába, ahol többek között térképet és hasznos tanácsokat kaphatunk.

Aki kerékpárt szeretne kölcsönözni, az megteheti például a Városi Oktatási Centrumban, ami délután kettőtől tart nyitva. Tel. szám: 56/551-000

Aki szeretné a magasból is megcsodálni a várost, két toronyból is körülnézhet. A városháza tornya előzetes bejelentkezés után látogatható. Érdeklődni az 56/551-902-es telefonszámon lehet.

A Mezőtúri Református Látogatóközponttal, illetve a templomtorony látogatásával kapcsolatban a 30/823-7906-os telefonszámon lehet érdeklődni, és ezen az oldalon tudtok tájékozódni.



Téli séta a debreceni füvészkertben

Téli séta a debreceni füvészkertben

2023.01.25.

A Debreceni Botanikus Kertbe egy esős, komor januári napon látogattam el. Az időzítés kétségkívül nem volt a legjobb, de mivel egyik kedvenc hobbim a főszezonon kívüli turistáskodás, így – eső ide, sár oda – lelkesen indultam a kert felfedezésére.

→ Tovább
Egy nap az erdei fülesbaglyok téli fővárosaiban

Egy nap az erdei fülesbaglyok téli fővárosaiban

2023.01.20.

Túrkeve és Kisújszállás az ország két legfontosabb bagoly-telelőhelyének számít. Furcsa párhuzammal élve azt is mondhatjuk, ami a tehetős brit nyugdíjasok számára Mallorca és a spanyol Napos part, az az erdei fülesbaglyok számára Túrkeve, Kisújszállás és a többi nagykunsági város.

→ Tovább
A tiszakécskei nádasban tett sétát receptre írnám fel mindenkinek

A tiszakécskei nádasban tett sétát receptre írnám fel mindenkinek

2022.05.17.

A tiszakécskei Holt-Tiszánál tavaly ősszel adták át a Nádirigó tanösvényt, amelynek különlegessége, hogy az útvonal nagy része a víz felett kanyarog. Aki végigsétál a cölöpösvényen, és illedelmes vendégként nem zavarja az itt lakó állatokat, az bepillantást nyerhet a nádasok rejtett életébe.

→ Tovább