Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2022. március 30.

Kirándulás Hollókő körül

A Cserhát lankái között megbúvó Hollókő turistacélpontként való említése egyet jelent a húsvéti sokadalommal, a várral és az Ófaluval. Érdemes azonban a világörökségi falu környékére is kitekinteni, ahol varázslatos természeti környezetben olyan kincsekre lelhetünk, mint a nem éppen szokványos Kéz-kilátó.

Magyarország egyetlen, az Unesco világörökségi listáján szerepelő faluja Hollókő, amely sikeresen őrizte meg hagyományos településformáját és egyedülálló építészeti kincseit. Népszerűségének ára, hogy alkalmanként, mint pl. a húsvéti ünnepek során zsúfolásig telik látogatókkal. 2020 végén egy különleges kilátóval is gazdagodott a környék, mely nem kevésbé népszerű, mint maga a falu. A tömeget elkerülendő, egy átlagos hétköznap délelőttre időzítettük túránkat. Nem a szokványos Ófalu-vár kombót tűztük ki célul, hanem sokkal inkább a környező erdők feltérképezését terveztük. A Kéktúra útvonalának és a Cserháti zöldnek is említésre méltó szakaszai ívelik át a falu környékét.

A Zöldút megnevezés olyan összefoglaló nevet jelent, ami magában foglal természetes, vagy épített útvonalakat, melyek pihenésre és kikapcsolódásra használatosak. Általában természeti képződmények mentén, lakott területeket kötnek össze kulturális és történelmi helyekkel. A Cserhát dimbes-dombos vidékén megbújó 22 apró település, mint pl. Hollókő, natúrparki keretek közötti megóvására jött létre 2009-ben a Cserhát-Natúrpark. A településeit átszövő legalább 200 kilométeres zöldúthálózatról térképek, vagy okoseszközös applikációk segítségével tájékozódhatunk. A régi, papír alapú térképek egy része nem mindig tünteti fel ezeket az útszakaszokat, ezért aktuális túránk alakításába is engedtünk némi improvizációt.

A Küszöb információs iroda és a Holló Jankó mesejátszótér melletti parkolóból indíthatjuk a kört. A szálloda mellett, a falu déli szélén csatlakoztunk rá a Felsőtold irányába vezető, egymással szinte párhuzamos kék és zöld turistautakra. Délnyugat felé a Fekete-hegy, a Remete-hegy és a Sósi-erdő biztosít szép kilátást a gerincúton.

A Szekerce-patak völgye felett, a Szár-hegy ormán építették meg azt a minden szempontból különleges kilátót, melyet nem véletlenül neveznek „Isten tenyerének”. Az óriási, fából készült, tenyér alakú teraszt a Farkaskútvölgy Hagyományőrző és Lótenyésztő egyesület felkérésére Csíkszentmihályi Benjamin álmodta meg. A páratlan panorámájú kilátópont a kilátó megépítése előtt is funkcionált a helyiek körében, a Kéz megépítése csak értékesebbé tette azt.

A száraz akácból épített, míves fa alkotás mögött számtalan gondolat húzódik, melyeket a természet szeretete és az isteni gondviselés köt össze.

Farkaskútvölgy önállóan is egy családi program lehet, a híres lovardáját átszelő Kék bekerült a National Geographic 25 legajánlottabb helye közé. A tenyérben töltött pihentető percek után ugyanazon a jelzésen sétáltunk vissza, ezúttal egészen a várig. A hollókői vári letérőnél egy „panorámaálom” valósul meg. A vár látványával koronázott széles, füves tisztásnál nem is kívánhatnánk szebbet. A jelenleg felújítás alatt álló épület bejárását nélkülöznünk kellett, bár ezt eredetileg sem terveztük be. Helyette a forrást jelző körön ereszkedtünk le a Vári-kút és parasztfürdő vadregényes állomásához.

Hollókő környezetét kb. öt tematikus tanösvénytáblán keresztül ismerhetjük meg. A Vár-alja tanösvény mutatja be a forrást és az egykori fürdő történetét. A közel 400 cserháti forrás közül korábban néhányat, mint a Vári-kút vizét, bekapcsolták a település vízellátásába. Az 1936-37-ben, Bakay körjegyző javaslatára megépített fürdő a háború előtti Hollókő jelentős idegenforgalmi vonzereje lett. Vízellátási probléma miatt az addig virágzó fürdő 1964 után már nem működött tovább.

A patak mentén haladva a Kék kereszteződésben átkeltünk egy fapallón, majd elhagyva a tanösvényt a gyertyánosig gyalogoltunk. Innentől kezdve abban a reményben kapaszkodtunk felfelé, hogy a magasság növekedésével ismételt rálátást nyerünk majd a várra. Ez az élmény sajnos kimaradt, és a Sósi-erdőnél is csak a sportérték miatt döntöttünk úgy, hogy egészen a Remete-hegy nyergéig mászunk felfelé. A csúcs befásult, kilátást nem élvezhetünk, a Dobogó-tető geodéziai tornya veszélyes, a Dobos-kút pedig messzebb van, ezért a lehetséges felhozatalból a visszafordulás mellett döntöttünk. A Sósi-erdőnél rátértünk a cserháti zöldre, ami újabb élményeket hozott. A jellegtelen akácost szép szálerdő váltotta, ahol a vadállomány jelenlétéből is ízelítőt kaptunk. A Farkaskútvölgy felé közeledve újabb végeláthatatlan kopár pusztaságba csöppentünk, ami ismét más oldaláról mutatta a tájat.

A legelésző lovak mögött feltűnő vár örömmel töltött el minket. A faluhoz közeledve egyre több kirándulóval találkoztunk, de az ünnepi tömeghez képest szinte kihalt volt a környék. A Vári-letérőnél jobb kéz felé vettük az irányt, ahol a Vártúra ösvény információival gazdagodtunk. Sajnos a Küszöb információs iroda nem volt nyitva, így az eddig megszerzett élményekkel és tudással távoztunk.

​A megcsonkított Bél-kő árnyékában

​A megcsonkított Bél-kő árnyékában

2022.07.05.

Vasárnap délelőtt a kezdődő rekkenő melegben Szarvaskőn toporgunk a Bükk lábainál, hogy az elkövetkező három napban átszeljük Magyarország legnagyobb átlagmagasságú karszthegységét az OKT kék sávján. A mostani penzumunk nem a nagy távolságokról fog szólni, hisz a három nap alatt alig 40 km-et teszünk meg, a leghosszabb túránk is csak alig 21 km-es lesz. Viszont a rövidségért bőven kárpótol majd a szintemelkedés (cca. 1800 m) és a várhatóan életre szóló élmények ebben a csodavilágban.

→ Tovább
Túrabakancs és fürdőruha – Göcseji körtúra Kustánszeg szegletében

Túrabakancs és fürdőruha – Göcseji körtúra Kustánszeg szegletében

2022.07.04.

Göcsej valahogy nincs a túrázók köztudatában, pedig az M7-es jóvoltából ide is csak 3 óra az autós utazás ideje. Igaz, a kevésbé meredek dombokon, hátakon szántóföldek terjeszkednek, de azért árnyas erdő és csörgedező patak is akad bőven. Például Kustánszeg környékén, ahol mi is csavarogtunk egy kellemeset.

→ Tovább
​Elhagyatva omladozik Mátraháza jelképe, a legendás „Pagoda”

​Elhagyatva omladozik Mátraháza jelképe, a legendás „Pagoda”

2022.07.04.

Hatalmas ünnepség keretében avatták fel 1930. június 9-én a gyöngyösi Mátra Egylet kékesaljai menedékházát, amely meghatározta a két világháború közti időszak mátrai turizmusát, majd később Sport Szálló néven népszerű üdülőhely lett. Mátraháza névadó épülete és egyben jelképe hamarosan száz esztendős lesz. Ha megéri.

→ Tovább