Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2021. május 27.

Egy rég letűnt, idillikus világba kalauzolnak Hollókő tanösvényei

A palóc világörökség macskaköves kis utcái, hófehér falú házai, és fatornyos templomocskája alig száz esztendeje még pezsgő falusi élet színterei voltak. A kertek alatt és a várhegy körül futó tanösvények a hagyományos palóc gazdálkodás helyszíneit, a fás legelők, mosótavak, kenderáztatók és egy eredeti parasztfürdő világát mutatják be számunkra.

Alig akad, aki ne ismerné a Cserhát lankáinak ölelésében megbújó aprócska palóc zsákfalu, Hollókő világhírű látnivalóit, az Ófalut és a felette magasodó középkori várat. Egy séta a macskaköves főutcán, játszóház, babamúzeum, kézműves termékek, várnézés, majd egy jó palócleves – mindez önmagában is elég egy kellemesen eltöltött hétvégéhez. Hollókőnek azonban van egy másik arca is, amely egy kicsit rejtve marad a látogatók elől, és amelyért úgymond „le kell hajolni”. Ha rászánunk egy kis időt és némi fáradságot, hogy körbejárjuk a falu körül nagy gonddal kialakított család- és gyermekbarát tanösvényeket, számos új és meglepően érdekes látnivalóval ismerkedhetünk meg.

Családi kikapcsolódás a Hollókői-patak medrében

A hollókői tanösvények közül a legérdekesebb mindenképpen a Kertekalja tanösvény, amely a Hollókői-patak medrében kanyarogva mutatja be a falu egykori gazdálkodásának vízhez köthető elemeit. Legfőbb érdekessége igazából abban rejlik, hogy a mindössze nyolcszáz méter hosszú útvonal

bő hatszáz méteren a patakmederben kialakított pallókon vezet, melyek a korabeli népi gazdálkodás elemeire kevésbé fogékony gyermekek számára is igazi kalandot nyújtanak.


A lombkorona-tanösvényekhez tudnám hasonlítani az építményt, mert nagyjából hasonlóan van kialakítva, csak sokkal alacsonyabb, mivel ez egy „patakmeder-tanösvény”. Ezt az érdekes és egy picit különlegesnek is mondható útvonalat azért ismerik viszonylag kevesen, mert ha nem tudunk a létezéséről, akkor Hollókőre érve csak úgy magunktól nem is nagyon fogjuk megtalálni. Az Ófalu határában, a főutca elején a Szent Márton kápolna mellett egy keskeny kis gyalogút indul a házak mögött húzódó völgy mélyén csordogáló Hollókői-patak medre felé. A kockakövekkel kirakott járda mentén mindössze egy félreeső, kopottas tábla árulkodik a tanösvény létezéséről.

Pár méter megtétele után egy korlátokkal védett fapallóra lépünk, amely meglehetősen meredeken, de teljesen biztonságosan vezet le egészen a meder aljáig. Amennyiben gyerekekkel jövünk, úgy biztosak lehetünk benne, hogy már ezen a részen élvezni fogják a sétát. Az ide-oda kanyargó fapallók látványa és élménye még egy felnőtt számára is érdekes, bevallom, nekem is tetszett, meglepett. Ebből az irányból érkezve elsőként a hatos állomást ismerhetjük meg, amely a kisvizes élőhelyeken kialakuló életközösségek világát mutatja be. Miután bepillantást nyertünk a vöröshasú unkák, pajzsos rákocskák és egyéb apró állatkák életének titkaiba, továbbhaladva felfedezhetjük Hollókő egykori népéletének fontos helyszíneit, a mosótavakat, és a palóc gazdálkodás jellegzetes kellékeit, a kenderáztató tavacskákat.

A mosáshoz használt, nagyobb méretű tavakból hármat alakítottak ki a hollókőiek, az Alsó-tavat az alvégiek, a Középső-tavat a felvégiek, míg a Felső-tavat az Újfalu, a Tugár lakói használták. Kenderáztató tavacskából ezzel szemben sokkal több, mintegy 10-15 létezett a Hollókői-patak medrében, és több tucatnyi ismeretes a vár alatt eredő Várkúti-patak mentén, melyek helyszíneivel majd később, a Váralja-tanösvényen találkozhatunk. A Kertekalja-tanösvény tájékoztató táblái mellett minden állomáson találhatunk egy-egy interaktív foglalkoztató táblát is, melyek használatával a gyerekek játszva ismerkedhetnek meg a patakok élővilágával, és a hagyományos palóc gazdálkodás vízfolyásokhoz, kiskertekhez köthető elemeivel egyaránt. Továbbindulva felfedezhetjük a patakok partján jellemző állattartási módozatokat, majd nem sokkal ezután a kiskertekben termesztett zöldségeket, gyümölcsöket bemutató állomások közt lépdelve szinte már vadregényesnek mondható ligetes erdőbe érkezünk. A kertek aljában csordogáló patak pazar természeti környezetének idillikus hangulatába csupán a talpunk alatt kanyargó sétaút csempészi be a civilizációt.

Rövidke túránk a Hollóköves bisztró és a Babamúzeum által közrefogott kis térnél éri el az Ófalu utcáit. Bár a tájékoztatás módja és igényessége kifogástalannak mondható, ennek a patak menti, kellemes kis tanösvénynek a legfőbb különlegességét tagadhatatlanul a több száz méter hosszan kialakított, látványos környezetben futó fapallón való séta élménye adja.

Legelők és parasztfürdő a várhegy alatt

A Cserhát hegyeit, köztük a hollókői várhegyet alig száz esztendeje még lényegesen kevesebb erdő borította, ugyanis a palóc gazdálkodás egyik alappillére a legeltető állattartás volt. A pár évtizede még omladozó hollókői vár közelében még az 50-es-60-as években is népes juhnyájak, jókora szürke és tarkamarha-csordák legelésztek. A hagyásfás ligetes legelők emlékeit és a ritkaságszámba menő hollókői strand, a parasztfürdő helyreállított épületeit kereshetjük fel az egymást jól kiegészítő tanösvények segítségével.

A Kertekalja tanösvénytől a Rimóc felé kanyargó, régi kocsiúton alig nyolcszáz métert kell megtenni, hogy elérjük a Vár-alja tanösvény nyitó állomását, amely a korábban megismert interaktív módon mutatja be a Várkúti-patakban is megtalálható foltos szalamandra életmódját. A kellemes erdei környezetben, nagyon kevés szintkülönbséggel vezető tanösvény további állomásain a ligetes erdők, a patakok és a források élővilágával ismerkedhetünk meg. Az Országos Kéktúra jelzéseit keresztezve megérkezik a várhegy felől a Vártúra-tanösvény útvonala is, melyen egy pár perces kitérővel Hollókő Árpád-kori templomának emlékhelyét kereshetjük fel. A kitérő során újabb igényes tájékoztató táblákon olvashatunk a fás és gyümölcsös legelők kialakulásáról, használatáról, és megszűnésük okairól.

Hollókő környékén még mintegy hatvan hektáron lelhetőek fel az egykori fás legelők nyomai, melyek értékét az itt fellelhető hatalmas, 120-150 éves, idős fák, csertölgyek, kocsánytalan tölgyek, gyertyánok és bükkök adják.

Az igazi kuriózum azonban, amiért érdemes elindulni ezen a kis felfedezőúton, a Vár-kút forrásánál kialakított egykori parasztfürdő. Ki gondolta volna, hogy a múlt században, a két világháború közti időkben Hollókőnek még saját strandja is volt? Mivel a forrás vizét gyűjtötték össze, amely ugyebár folyamatosan cserélődött is, valószínűleg rettentően hideg lehetett a medence vize, ennek ellenére a fürdő a kiállított korabeli fényképek tanúsága alapján nagy népszerűségnek örvendett a parasztság körében.

A Vár-kútnál kialakított, kezdetleges strand ötlete egy fennmaradt újságcikk szerint egy Bakay nevű jegyző ötlete volt. A forrás vizét összegyűjtő nagyméretű medence és a kiszolgáló épületek az 1936- 37-es esztendők során épültek meg. A 40-es évek vége felé az épületek állapota leromlott, 1964-ben a medencét ugyan még helyreállították, de a falu növekvő vízigénye és a forrás csökkenő vízhozama nem tette lehetővé a parasztfürdő további működését.

Jelenleg a helyreállított kiszolgáló épületek falán elhelyezett tájékoztató táblákról és a fennmaradt fényképekről képzelhetjük el az egykori hollókői strandfürdő idillikusnak tűnő, rég letűnt világát. Rövidke, alig egy kilométeres sétánk végén eldönthetjük, hogy a kék kör jelzéseken meredeken felkapaszkodva a – jelenleg felújítás alatt lévő – vár előtti tisztáson keresztül jutunk vissza az Ófaluba, vagy picivel hosszabb úton, cserébe kényelmes sétával a Vár-alja tanösvény és a rimóci kerékpárút érintésével térünk vissza Hollókő hófehér falú kis házainak világába.

Tompa Mihály nyomában Gömörben

Tompa Mihály nyomában Gömörben

2021.11.17.

Őszi kéktúránk első napján Gömörországban jártunk, melynek a trianoni diktátum óta csak csekély része tartozik hazánkhoz. Ezen a tájon, egész pontosan Keleméren és Gömörszőlősön teljesített két esztendeig lelkipásztori szolgálatot a méltánytalanul elfeledett költőgéniusz, Tompa Mihály. Ezen a túrán az ő emléke előtt adóztunk.

→ Tovább
Bájos, retró és szeretnivaló: Zirctől Vinyéig a Bakonyvasúton

Bájos, retró és szeretnivaló: Zirctől Vinyéig a Bakonyvasúton

2021.11.17.

Régóta tervezgettük, hogy felkeressük a Bakony egyik gyöngyszemét, a Cuha patak szurdokvölgyét. Számítottunk rá, hogy a hatalmas sziklafalak közt kanyargó patakmeder látnivalói lenyűgözőek lesznek, arra viszont álmunkban sem gondoltunk, hogy legszebb élményeinket a gyermekkorunk vasútjait felidéző, retró hangulatú vonatozásnak köszönhetjük majd.

→ Tovább